Az eszközök bekerülési értéke a számvitelben

ART 2007-09-11

Nyomtatás

Forrás: www.apeh.hu

Az eszköz bekerülési (beszerzési, elõállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történõ beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege.

A bekerülési (beszerzési) érték az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, továbbá az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítõi tevékenység ellenértékét, díjait (ezeknek a tevékenységeknek saját vállalkozásban történt végzése esetén a közvetlen önköltség aktivált értékét), a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat és adójellegû tételeket, a vámterheket foglalja magában.

A 22/2005.számú számviteli kérdés a vásárolt gép üzembe helyezésével kapcsolatban felmerült költség elszámolhatóságáról szól, ha a cég tárgyévi eredménye erre fedezetet nyújt. Van-e arra lehetõség, hogy az üzembe helyezés elõtt felmerült költségeket ne az eszköz értékében vegyük figyelembe?

A számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény szerint az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig (a rendeltetésszerû használatbavételig) felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek az eszköz bekerülési (beszerzési) értékének részét képezik, azokat az eszköz bekerülési értékét módosító tételként kell elszámolni. Ez az elszámolási mód következik a számviteli alapelvekbõl is, elsõsorban az összemérés elvébõl (a bevételeknek megfelelõ költségeket, ráfordításokat kell számításba venni), de az általános közgazdasági logikából is, hiszen indokolatlan olyan eszközök költségeit a bevételeket terhelõ tételként elszámolni, amely eszközöket a bevételek megszerzéséhez, a vállalkozási tevékenységhez még nem használtak. Ebbõl következõen a kérdésben felvetett elszámolási módra nincs törvényi lehetõség.

A 10/2004.számú számviteli kérdésben egy könyvkiadó cég a szerzõi jogdíjak elszámolásáról kérdez.

A szerzõi jogdíj elszámolásának módja több tényezõtõl függ. Ezen tényezõk közül is a legfontosabb a jogdíj megfizetésének módja. E tekintetben két alapeset különíthetõ el egymástól. Az egyikben a vállalkozás a megszerzett jogdíjért az eladott példányok árából kalkulált százalékos alapon fizet , míg a másik esetben egy összegben, az eladott példányszámoktól függetlenül.

1. eset: A számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény az eszközök bekerülési (beszerzési és elõállítási) értékébe az üzembe helyezésig, a raktárba történõ beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételeket sorolja. E tételek között nem szerepel (nem is szerepelhet) az eszköz értékesítéséhez, eladásához kapcsolódó tétel, jelen esetben az eladott könyvekhez kapcsolódó, az értékesítéskor (az eladási ár függvényében) számított és fizetett szerzõi jogdíj, tehát az nem része az elõállítási értéknek. Ebben az esetben a szerzõi jogdíj az értékesítés költségét képezi, személyi jellegû ráfordításként számolandó el, tehát a szerzõ díjazása az eladott példányok arányában nem lehet része a könyv bekerülési értékének.

2. eset: A másik lehetõség szerint a szerzõi jogdíjat a vállalkozás egy összegben a könyvkiadás (megjelentetés) elõtt fizeti meg a szerzõnek. Ha az így megszerzett jogot a vállalkozás több éven keresztül, vagy több mû esetében kívánja hasznosítani, akkor azt az immateriális javak között vagyoni értékû jogként aktiválni kell és a hasznosítás idõtartama alatt terv szerinti értékcsökkenést kell utána elszámolni. Amennyiben az egy összegben megvásárolt szerzõi jogot a vállalkozás nem tervezi a jövõben is felhasználni, hanem azt kizárólag egy alkalommal, egy adott kiadványhoz használják fel, akkor a szerzõi jogért kifizetett összeget költségként, egy összegben indokolt elszámolni és az a kiadvány (annak példányai) elõállítási értékét (közvetlen önköltségét) növeli.

Ha a szerzõvel kötött megállapodás a fenti két alapeset (az eladott példányokkal arányos, illetve az egyösszegû díj esete) ötvözeteként jött létre, akkor ezt értelemszerûen a számviteli megoldásokban is követni kell. Ennek megfelelõen tehát az egy összegben kifizetett díjjal indokolt a kiadvány bekerülési értékét növelni, míg a késõbbiekben fizetendõ, az eladott példányszámok után számított díj az értékesítés költségének tekintendõ.

87/2003. számú számviteli kérdés szerint egy társaság tulajdonában több személygépkocsi is van. Bizonyos tartozékokat, felszereléseket a személygépkocsikkal együtt, míg más tartozékokat, felszereléseket késõbb vásároltak meg. Hogyan kell ezeket az eszközöket nyilvántartásba venni (önálló eszközként, vagy a személygépkocsik bekerülési értékének részeként)? Mi alapján lehet a megfelelõ nyilvántartásba vételhez szükséges minõsítést elvégezni?

A kérdésben említett tartozékok, felszerelések kimutatását több szempont figyelembevételével indokolt meghatározni a társaság könyveiben. Egyrészt meg kell állapítani a szóban forgó eszközök beszerzési idõpontjának, valamint a személygépkocsi rendeltetésszerû használatbavételi idõpontjának egymáshoz való viszonyát. Másrészt meg kell vizsgálni, hogy a tartozékok, a felszerelések egy-egy meghatározott személygépkocsihoz rendelten szolgálják-e a használatba vételüket követõen a társaság tevékenységét, vagy elõfordulhat a cég autói közötti átszerelésük. Harmadrészt pedig el kell dönteni, hogy a tartozékok, felszerelések tartósan szolgálják-e a társaság tevékenységét.

A számviteli törvény korábban idézett 47. paragrafusa határozza meg, hogy mely tételek tekinthetõk az eszköz bekerülési (beszerzési, elõállítási) értéke részének. E paragrafus (7) bekezdése alapján a bekerülési értéknek része a tárgyi eszköz biztonságos üzemeltetéséhez, rendeltetésszerû használatához szükséges - és a tárgyi eszköz beszerzésével egyidõben, vagy annak üzembe helyezéséig beszerzett - tartozékok, tartalék alkatrészek beszerzési értéke, függetlenül attól, hogy az a tárgyi eszköz számlázott értékében vagy külön számlában jelenik-e meg.

Az ismertetett szabályoknak megfelelõen a következõ elszámolások lehetségesek a kérdésben meghatározott eszközöknél:

a) Ha a személygépkocsi üzembe helyezésének idõpontjáig megtörtént a szóban forgó tartozékok, felszerelések beszerzése (a késõbbi javításhoz szükséges alkatrészek kivételével), akkor bekerülési értéküket a személygépkocsi bekerülési értékének részeként kell figyelembe venni, ha a tartozékok, felszerelések használata csak egy meghatározott személygépkocsihoz kapcsolódik.

b) Ha a beszerzés a személygépkocsi rendeltetésszerû használatbavételét megelõzõen megtörtént, de a tartozékokat, a felszereléseket használatuk során átszerelik a személygépkocsik között, akkor beszerzési értékük nem tekinthetõ az egyes személygépkocsik bekerülési értéke részének. Ekkor elszámolásuk - a számviteli törvény általános elõírásai szerint - rendeltetésük, használatuk alapján önálló tárgyi eszközként vagy készletként történik.

c) Ha a kérdésben említett tartozékokat, felszereléseket a személygépkocsi üzembe helyezését követõen szerezték be, mérlegelni kell, hogy azok tartósan szolgálják-e a vállalkozás tevékenységét, illetve a személygépkocsi rendeltetésszerû használatához szükségesek-e vagy sem. Ha nem, akkor készletként történõ kimutatásuk indokolt, ellenkezõ esetben viszont meg kell vizsgálni, hogy a tartozékokat, a felszereléseket csak egy meghatározott személygépkocsihoz rendelten használják-e. Ha igen, akkor a tartozékok, felszerelések bekerülési értéke az érintett személygépkocsi bekerülési értékét növeli. Ellenkezõ esetben önálló tárgyi eszközként indokolt azokat a könyvekben szerepeltetni.

A bekerülési érték részét képezi - az elõbb felsoroltakon túlmenõen - az eszköz beszerzéséhez szorosan kapcsolódó - illeték [vagyonszerzés (ajándék, öröklés, adásvétel, csere után járó) illetéke], - az elõzetesen felszámított, de le nem vonható általános forgalmi adó, - a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díj, - az egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díj (környezetvédelmi termékdíj, szakértõi díj), - a vásárolt vételi opció díja

A bekerülési értéknek nem része a levonható elõzetesen felszámított általános forgalmi adó, továbbá az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint ellenérték arányában megosztott elõzetesen felszámított általános forgalmi adó le nem vonható hányada. A beruházáshoz kapcsolódó, véglegesen kapott támogatás összege nem csökkenti az eszköz bekerülési (beszerzési) értékét. A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi: a) az eszköz beszerzéséhez, elõállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön aa) felvétele elõtt fizetett - a hitel, a kölcsön feltételként elõírt - bankgarancia díja, ab) szerzõdésben meghatározott, a hitel igénybevétele miatt fizetett kezelési díj, folyósítási jutalék, a hitel igénybevételéig felszámított rendelkezésre tartási jutalék, ac) szerzõdés közjegyzõi hitelesítésének díja, ad) felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történõ beszállításáig terjedõ idõszakra elszámolt kamat; b) a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó - az eszköz üzembe helyezéséig terjedõ idõszakra elszámolt - biztosítási díj; továbbá c) a beruházáshoz, a vagyoni értékû joghoz közvetlenül kapcsolódó - devizaszámlán meglévõ devizakészlettel nem fedezett - devizakötelezettségnek az eszköz üzembe helyezéséig terjedõ idõszakra elszámolt árfolyamkülönbözete, függetlenül attól, hogy az árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség; valamint d) a beruházás tervezés, a beruházás elõkészítés, a beruházás lebonyolítás, az új technológia elsajátítás (a betanítás) díjai, közvetlen költségei.

1. Építési telek, épület

Építési telek (földterület) és rajta lévõ épület, építmény egyidejû beszerzése esetén, amennyiben az épületet, az építményt rendeltetésszerûen nem veszik használatba, akkor az épület, építmény beszerzési, bontási költségeit, továbbá a vásárolt teleknek építkezésre alkalmassá tétele érdekében végzett munkák költségeit, ráfordításait a telek (a földterület) értékét növelõ beszerzési költségként kell elszámolni a telek bontás utáni (az üres telek) piaci értékének megfelelõ összegig. Az ezt meghaladó költségeket, ráfordításokat a megvalósuló beruházás (az épület, az építmény) bekerülési (beszerzési) értékeként kell figyelembe venni. Egy adott beruházás miatt lebontott és újraépített épület, építmény bontásának költségeit az adott beruházás bekerülési (beszerzési) értékébe be kell számítani. Az újraépítés költsége az újraépített eszköz bekerülési (beszerzési) értékének minõsül.

96/2006. számú számviteli kérdés: Társaságunk a feleslegessé vált központi telephelyet építési telekként kívánja értékesíteni. A telephely több telekként, épületként, útként szerepel a könyvekben. Az építési telekként történõ értékesítésnek elõfeltétele a telekmegosztáson túl az is, hogy az épületek, építmények lebontásra kerüljenek. Ráaktiválható-e az építési telkek értékére az épületek bontási költsége, továbbá a lebontott épületek könyv szerinti értéke?

A számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény 47. paragrafusának (5) bekezdése alapján az építési telek (földterület) és a rajta lévõ épület, építmény egyidejû beszerzése esetén az épület, építmény beszerzési, bontási költségeit, továbbá a vásárolt teleknek építkezésre alkalmassá tétele érdekében végzett munkák költségeit, ráfordításait a telek (a földterület) értékét növelõ beszerzési költségként kell elszámolni. Ezt az elõírást a beszerzéskor kell alkalmazni, a telek késõbbi értékesítésekor azonban a telek bekerülési értékét növelõ ilyen tételeket már nem lehet számításba venni.

Az épület, az építmény megszüntetésekor (a tárgyi eszközök közül történõ kivezetésekor) a számviteli törvény 53. paragrafusa (1) bekezdésének b) pontjában és (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni. Ebbõl következõen a lebontott épületbõl, építménybõl visszanyert, használható anyagokat piaci értéken az épület, építmény könyv szerinti értékét csökkentõ tételként készletre kell venni, a készletre vétel utáni nettó értéket pedig terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni, a szóban forgó épület, építmény állományból történõ kivezetésekor (akkor, amikor azokat rendeltetésüknek megfelelõen már nem használják), legkésõbb az épület, az építmény bontásakor. Az épület, az építmény (út, kerítés, térburkolat) bontásának költségeit a felmerülés idõszakában kell az eredmény terhére elszámolni.

Nem alkalmazható a levélben leírt esetben a bontási költségek elszámolására a számviteli törvény 47. paragrafusa (6) bekezdésének elõírása sem, mivel az épület, az építmény bontása nem egy adott saját beruházás miatt történik.

A leírtakból következõen a telek értékét növelõ tételként nem számolható el a lebontott épületek, építmények (utak, kerítések, térburkolatok) nettó értéke és bontási költsége függetlenül attól, hogy azok milyen mértékben rontják az eredményt. A telek értékét növelõ beszerzési költségként legfeljebb a teleknek építési telekké történõ átminõsítése érdekében közvetlenül felmerült ráfordítások számolhatók el, az épületek, építmények könyv szerinti értéke és a bontási költségek kivételével.

2. Próbaüzemeltetés

A bekerülési (beszerzési) értéket csökkenti a próbaüzemeltetés során elõállított, raktárra vett, értékesített termék, teljesített szolgáltatás elõállítási költsége, ennek hiányában az állománybavételkori piaci értéke, illetve a még várhatóan felmerülõ költségekkel csökkentett eladási ára, várható eladási ára, valamint a bekerülési (beszerzési) értékben elszámolt kamat összegét csökkenti a beruházásra adott elõleg után, annak elszámolásáig, a beruházásra elkülönített pénzeszköz után, annak felhasználásáig kapott kamat összege.

3. Tárgyi eszköz bekerülési értéke

A tárgyi eszköz biztonságos üzemeltetéséhez, rendeltetésszerû használatához szükséges - és a tárgyi eszköz beszerzésével egy idõben vagy annak üzembe helyezéséig beszerzett - tartozékok, tartalék alkatrészek beszerzési értéke - függetlenül attól, hogy az a tárgyi eszköz számlázott értékében vagy külön számlában jelenik meg - a tárgyi eszköz bekerülési értéke részének tekintendõ. A tárgyi eszköznél értéket növelõ bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni a meglevõ tárgyi eszköz bõvítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggõ munka, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló felújítási munka ellenértékét (saját vállalkozásban történt megvalósítása esetén a közvetlen önköltség aktivált értékét is). A tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munka, továbbá az erdõnevelési, az erdõfenntartási, az erdõfelújítási munka ellenértékét, illetve saját vállalkozásban végzett megvalósítása esetén a felmerült és a tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek értékét nem lehet a tárgyi eszköz bekerülési (beszerzési) értékében figyelembe venni.

49/2006. számú számviteli kérdés: Költségtakarékossági okokból vállalkozásunk munkagépeinek javítását saját szerelõink végzik az elõzetesen megvásárolt alkatrészek (például különbözõ tartozékok, tartalék alkatrészek, gumiabroncsok) felhasználásával. Számviteli szempontból anyagköltségként kell-e kimutatnom a felhasznált alkatrészek értékét? Mikor válhat az alkatrészek beszerzési értéke az adott munkagép bekerülési értékének részévé és mikor lehet azt önálló eszközként kimutatni?

A számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 78. paragrafusának (2) bekezdése szerint anyagköltségként kell elszámolni az üzleti évben vásárolt anyagok (többek között egyes vásárolt alkatrészek) felhasználásának értékét.

A számviteli törvény 47. paragrafusának (7) bekezdése alapján a tárgyi eszköz biztonságos üzemeltetéséhez, rendeltetésszerû használatához szükséges - és a tárgyi eszköz beszerzésével egy idõben vagy annak üzembe helyezéséig beszerzett - tartozékok, tartalék alkatrészek beszerzési értéke - függetlenül attól, hogy az a tárgyi eszköz számlázott értékében vagy külön számlában jelenik meg - a tárgyi eszköz bekerülési (beszerzési) értéke részének tekintendõ. Az ilyen tartozékok, tartalék alkatrészek felhasználása tehát nem számolható el anyagköltségként.

Ha a vállalkozás a tárgyi eszköz üzembe helyezését követõen, tárgyi eszközeihez vásárolt, a számviteli törvény 47. paragrafusának (7) bekezdése alá nem tartozó tartozékok várhatóan egy évnél tovább szolgálják a vállalkozási tevékenységet, azokat a befektetett eszközök között indokolt kimutatni (ilyenek lehetnek például egyes jármûvekre vásárolt gumiabroncsok). Természetesen, ha az adott tartozék nem minõsül tartós eszköznek (azaz egy éven belül elhasználódik), a tartozék értékét anyagköltségként kell elszámolni.

93/2006. számú számviteli kérdés: A társaság új telephelyet létesített. Az épületek újak, a meglévõ gépeket a régi telephelyrõl telepítették át. Mely idõponttól lehet az épületeket aktiválni? A tényleges használatbavételtõl vagy csak a használatbavételi engedély keltétõl, vagy esetleg a hatósági helyszíni szemle idõpontjától?

A beruházás során megvalósult tárgyi eszközöket (adott esetben az épületeket) a rendeltetésszerû használatbavétel idõpontjával kell üzembe helyezni, aktiválni. A rendeltetésszerû használatbavétel feltételei:

- az adott eszköz a mûszaki feltételek teljesülése mellett a tényleges használatra alkalmas legyen;

- a szükséges jogi, hatósági engedélyek megvannak;

- az adott eszközt ténylegesen használni is fogják.

A tényleges használatbavétel idõpontját megelõzõen - nyilvánvalóan - a mûszaki feltételek teljesültek, az épületek ténylegesen használhatók, ugyanakkor még hiányzik a használatbavételi engedély. A kérdés az, elfogadható-e a hatósági feltételek teljesüléseként a helyszíni szemlén tapasztaltaknak a - késõbb kiadott - használatbavételi engedélyben rögzített megállapítása?

A használatbavételi engedély megadását megelõzõen lefolytatott használatbavételi eljárás - a használatbavétel egyéb feltételei teljesülése mellett - akkor tekinthetõ elegendõnek a beruházás során megvalósított tárgyi eszköz(ök) aktiválásához,

- ha a használatbavételi eljárásról valamennyi érintett szakhatóság által aláírt, elfogadott jegyzõkönyv készült, amely szerint a szakhatóság mindent rendben lévõnek talált, és

- a szakhatóság jelezte a használatbavételéi eljárás, illetve az errõl készült jegyzõkönyv alapján, hogy a használatbavételi engedélyt ki fogja adni.

Feltételezzük, hogy a használatbavételi engedély késõbbiekben történõ kiadása a fentiek szerinti írásos dokumentumokon alapul. Ha ezek a feltételek fennállnak, akkor a rendeltetésszerû használatbavétel idõpontja a tényleges használatbavétel idõpontja.

Ha a helyszíni szemle megállapításait külön nem rögzítették, akkor a rendeltetésszerû használatbavétel idõpontja a használatbavételi engedély kelte. Ez esetben a tényleges használatbavétel idõpontja és a használatbavételi engedély kelte közötti idõszakra nem lehet terv szerinti értékcsökkenést elszámolni. Az ezen idõszak alatti üzemeltetéssel kapcsolatosan felmerült esetleges költségekkel (mint próbaüzemeltetés költségeivel) az épületek bekerülési értékét kell növelni.

Mivel az új épületekbe a meglévõ gépeket telepítették át, az áttelepítés, az áthelyezés költségei a tárgyév költségeit érintik (mint alapítási-átszervezési költségek), a meglévõ gépeket nem kellett a tárgyi eszközök közül kivezetni és újból használatba venni, így - ez esetben - az áttelepített gépeknél a próbaüzemeltetés nem értelmezhetõ. Ebbõl viszont az következik, hogy a tényleges használatbavétel idõpontja és a használatbavételi engedély kelte közötti idõszak gépekhez kacsolódó költségei (értékcsökkenési leírás, üzemeltetési és karbantartási költségek stb.) a termelés érdekében felmerült költségnek minõsülnek.

Gazdasági társaságnál alapításkor, tõkeemeléskor a jegyzett tõke fedezeteként, továbbá a jegyzési, a kibocsátási érték és a névérték különbözeteként, a jegyzett tõkén felüli tõke fedezeteként nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulásként átvett (kapott) eszköz létesítõ okiratban, annak módosításában, illetve a közgyûlési, az alapítói, a taggyûlési határozatban meghatározott értéke bekerülési (beszerzési) értéknek minõsül. Átalakulás esetén a létesítõ okiratban meghatározott értéknek az átalakulással létrejövõ gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében szereplõ értéket kell tekinteni. Üzleti vagy cégérték bekerülési (beszerzési) értéke cégvásárlás, illetve átalakulás esetén a 3. paragrafus (5) bekezdésének 1. pontja szerint meghatározott különbözet. A gazdasági társaságban lévõ tulajdoni részesedést jelentõ befektetés bekerülési (beszerzési) értéke vásárláskor a részvényekért, üzletrészekért, vagyoni betétekért fizetett ellenérték (vételár), cégvásárláskor - üzleti vagy cégérték, illetve negatív üzleti vagy cégérték kimutatása esetén - az üzleti vagy cégértékkel csökkentett, a negatív üzleti vagy cégértékkel növelt ellenérték (vételár). A gazdasági társaság és a tulajdonosok (a tagok) közötti, alapításhoz, tõkeemeléshez, tõkeleszállításhoz, a törvényben szabályozott cégvásárláshoz, átalakuláshoz, beolvadáshoz kapcsolódó eszközmozgásoknál az eszközök értékelésére vonatkozó elõírásokat a törvény külön paragrafusban szabályozza. E szerint - az azonos módon és értékben történõ figyelembevétel érdekében - az eszközök értékét a létesítõ okiratnak, a létesítõ okirat módosításának, illetve a közgyûlési, az alapítói, a taggyûlési határozatnak, a vagyonmérlegnek (vagyonleltárnak), a vagyonfelosztási javaslatnak, illetve - ahol ilyen nincs - a gazdasági társaság által közölteknek kell tartalmaznia. A törvény szerint a gazdasági társaságnál alapításkor, tõkeemeléskor a nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulásként átvett eszközöknek a létesítõ okiratban, annak módosításában, illetve az alapítói, a közgyûlési, a taggyûlési határozatban meghatározott értéke a bekerülési érték. A gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a tulajdoni részesedést jelentõ befektetés értéke - alapításkor, tõkeemeléskor a jegyzett tõke, valamint a létesítõ okiratban, annak módosításában, illetve az alapítói, a közgyûlési, a taggyûlési határozatban a jegyzett tõkén felüli tõke fedezeteként meghatározott vagyoni hozzájárulás együttes értéke a ténylegesen befizetett pénzbetétnek és a rendelkezésre bocsátott nem pénzbeli betétnek megfelelõ összegben, - átalakuláskor a megszûnt részesedésre jutó - végleges vagyonmérleg szerinti - saját tõke összege, - beolvadáskor a külsõ tulajdonosnál a megszûnt részesedésre jutó - végleges vagyonmérleg szerinti - saját tõke összege. Ha a gazdasági társaságnál a jegyzett tõkét leszállítják, vagy a gazdasági társaság jogutód nélkül megszûnik, akkor a tulajdonosnál (a tagnál) az átvett eszközök bekerülési értéke - a jegyzett tõke leszállításakor - a gazdasági társaság által közölt, illetve számlázott érték, megszûnés esetén a vagyonfelosztási javaslat szerinti érték. Sajátos módon kerül meghatározásra a tulajdoni részesedést jelentõ befektetés értéke cégvásárlás esetén. Ez esetben ugyanis a részesedés bekerülési értéke a részvényekért, üzletrészekért fizetett ellenértéknek (a vételárnak) az üzleti vagy cégértékkel csökkentett, a negatív üzleti vagy cégértékkel növelt összege. (Az üzleti vagy cégérték, illetve a negatív üzleti vagy cégérték külön kerül kimutatásra.) Így elérhetõ, hogy a tulajdoni részesedést jelentõ befektetést valós piaci értékén vegyék állományba.

Az eszköz értékét növelõ bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni az eszköz használati értékét növelõ munkafolyamatok, illetve megmunkálás ellenértékét jelentõ bérmunkadíjat. Az eszköz értékét növelõ bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni ingatlan beszerzése esetén az ingatlan értékébe - szerzõdés alapján - beszámított, korábban a bérleti jog megvásárlása címén fizetett, bérleti jogként kimutatott (még le nem írt) összeget.

4. Gazdasági társaság alapítása, átalakulása

5. Csere, térítés nélküli átadás

Csere útján beszerzett eszköz bekerülési értéke az eszköz csereszerzõdés szerinti értéke, a cserébe adott eszköz eladási ára. A térítés nélkül (a visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszköz, illetve az ajándékként, hagyatékként kapott eszköz, továbbá a többletként fellelt (a nem adminisztrációs hibából származó többlet-) eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az eszköznek az állományba vétel idõpontjában ismert piaci értéke.

6. Pénzügyi lízing

A pénzügyi lízing keretében átadott, a részletfizetéssel, a halasztott fizetéssel értékesített és a szerzõdés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatt késõbb visszavett, a két idõpont között a vevõ által használt eszköz visszavételkori beszerzési értékeként az eszköz - a lízingbe adó, illetve az eladó által kiállított helyesbítõ számlában rögzített - piaci értékét, legfeljebb az eredeti eladási árát kell figyelembe venni.

Az 58/2006. számú számviteli kérdés szerint: Része-e a pénzügyi lízing keretében lízingelt személygépjármû bekerülési értékének a le nem vonható általános forgalmi adó?

Ha a kérdéses ügylet megfelel a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvényben, valamint a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben a pénzügyi lízinggel szemben támasztott követelményeknek, akkor az általános forgalmi adóról szóló törvény szempontjából a pénzügyi lízinghez kapcsolódó általános forgalmi adót jellemzõen kétféle konstrukcióban lehet elszámolni, feltéve, hogy az eszközátadásról a lízingbe adó gondoskodik és a számlát is õ állítja ki a lízingbe vevõ felé.

Zárt végû pénzügyi lízing: amikor a szerzõdés szerint a lízingbe vevõ a futamidõ végén a lízingelt eszköz felett biztosan tulajdonjogot szerez, amely ügyletet ekkor az általános forgalmi adóról szóló törvény termékértékesítésnek tekint. Ezzel a lízingbe adott termék utáni teljes áfaösszeg szerepel a számlán, a lízingelt eszköz üzembe helyezéséig felmerült, egy összegben számlázott, le nem vonható általános forgalmi adót a lízingelt eszköz bekerülési értékében kell figyelembe venni a lízingbe vevõnél a számviteli törvény 47. paragrafusa (2) bekezdésének b) pontja alapján.

Nyílt végû pénzügyi lízing: amikor a szerzõdés szerint a lízingbe vevõ tulajdonszerzése a lízingelt eszköz felett a futamidõ végén nem biztos, hogy bekövetkezik, amely ügyletet ekkor az általános forgalmi adóról szóló törvény szolgáltatásnyújtásnak tekint, így a lízingbe adott termék lízingdíjai utáni áfaösszegek az egyes - szolgáltatásnyújtásról szóló - számlákban szerepelnek. Az aktuális lízingdíjról kiállított számlában szereplõ, le nem vonható áfaösszeget az egyéb ráfordítások között kell elszámolni a számviteli törvény 47. paragrafusának (1) bekezdése, illetve a 81. paragrafusa (2) bekezdésének e) pontja alapján.

7. Elõállítási, értékesítési költségek

Az eszköz bekerülési (elõállítási) értékének részét képezik azok a költségek, amelyek a) az eszköz (termék) elõállítása, üzembe helyezése, bõvítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül felmerültek, b) az elõállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak, továbbá c) az eszközre (termékre) megfelelõ mutatók, jellemzõk segítségével elszámolhatók Az elvégzett, a nyújtott, a teljesített szolgáltatás bekerülési (elõállítási) értékének részét azok a költségek képezik, amelyek a) a szolgáltatás végzése, nyújtása, teljesítése során közvetlenül felmerültek, b) a szolgáltatás végzésével, nyújtásával, teljesítésével szoros kapcsolatban voltak, továbbá c) a szolgáltatásra megfelelõ mutatók, jellemzõk segítségével elszámolhatók Az elõállítási költségek között kell elszámolni az idegen vállalkozó által megvalósított beruházáshoz a beruházó által biztosított (az idegen vállalkozó felé nem számlázott) vásárolt anyag bekerülési (beszerzési) értékét, továbbá a saját elõállítású termék, nyújtott szolgáltatás közvetlen önköltségét a vásárolt anyag, a saját elõállítású termék tényleges beépítésekor, a szolgáltatásnyújtással egyidejûleg. Értékesítési költségeket és az elõállítással közvetlen kapcsolatba nem hozható igazgatási és egyéb általános költségeket - az eszközértékelés alapjául szolgáló - közvetlen önköltség nem tartalmazhat.

Forrás: www.apeh.hu

Vissza az előző oldalra