Az Önadózó újság novemberi számának tartalmából

ART 2009-11-16

Nyomtatás

Forrás: Önadózó

E hónapban is tartalmas és gyakorlatias írásokkal megjelent az Önadózó aktuális száma. Foglalkozunk a 2010-tõl hatályos új áfa szabályokkal, amelyek a szolgáltatásokat érintik. Egy adózási esettanulmányban pedig bemutatjuk, hogyan viselkedik a fordított adózás az adóellenõrzésben. Tekintse meg további írásainkat is. Felhívjuk elõfizetõink figyelmét, hogy az Önadózó 2010-es elõfizetési számláját már kiküldtük, kérjük kiegyenlítését.

SZOLGÁLTATÁSOK ADÓZÁSI SZABÁLYAI 2010-TÕL

2010-tõl az Európai Unió tagországai egységesen bevezetik a szolgáltatásokra vonatkozó új szabályokat. A szabályok lényegét érintõen mondhatni változatlanok. A szolgáltatások döntõ hányadánál továbbra is olyan módon kell adózni, mint 2010 elõtt, viszont a szabályzás technikája megváltozik, és néhány szolgáltatás típus esetén eltérõ módon kell a teljesítési helyet megállapítani. Jelen cikkben nem tartom célszerûnek összehasonlítani a jelenlegi és a jövõ évtõl hatályos szabályokat, mert az érthetõség rovására menne, kizárólag az új szabályokat kívánom ismertetni, megjegyezve azt a körülményt, hogy a cikk, a még nem elfogadott törvényszöveg elsõ olvasatát követõen született. Az általam ismertetett szabályok és az országgyûlés által a jövõben elfogadandó jogszabály között vélhetõen nem lesz lényegi különbség, mivel a szabályzás lényegesen nem térhet el az EU irányelvben szereplõ elõírásoktól.

CSOMAGOLÁS – KERESKEDELMI CSOMAGOLÁS – A TERMÉKDÍJAS SZABÁLYOZÁSBAN

A környezetvédelmi termékdíj törvény módosítása legtöbbször a csomagolás és kereskedelmi csomagolás témakörét érinti, ezért érdemes ismét áttekinteni a jogszabályt a legutolsó módosítás tükrében.

A KAPCSOLT VÁLLALKOZÁSRÓL – PÉLDÁKKAL

Nem csak a transzferárazásra kötelezett közép- és nagyvállalatoknak, de a legkisebb EVA-s cégeknek is gondot okozhat a kapcsolt vállalkozások definíciójának 2010-es változása. Írásom elsõ részében a jelenleg hatályos szabályok átfogó bemutatására helyezem a hangsúlyt, majd a jövõ évi törvényi változásokat, ezek hatását fogom elemezni. Cikkem utolsó bekezdéseiben – mintegy csattanóként – egy kevesek által ismert adóhatósági iránymutatást kínálok majd – a bátraknak.

SZEMÉLYES KÖZREMÛKÖDÉS KFT-BEN

A személyi jövedelemadó valamint a társadalombiztosítás rendszerét érintõ, a 2010. évre vonatkozó változások egyik legvitatottabb témája, az egyéni vállalkozói kivét-kiegészítés és a személyes közremûködõi díj-kiegészítés jogintézménye. Az utóbbi fogalom értelmezése kapcsán újra aktuálissá vált annak meghatározása, hogy mely esetekben beszélhetünk társas vállalkozásban való személyes közremûködésrõl. Cikkünkben az egyik legelterjedtebb társasági forma, a korlátolt felelõsségû társaság tagjainak személyes munkavégzését járjuk körbe a lehetséges jogviszonyok, és azok járulék vonzatai tekintetében

A CÉGAUTÓADÓVAL KAPCSOLATOS EGYES SZABÁLYOK ÉRTELMEZÉSE

Év eleje óta kifogyhatatlan téma a személygépkocsi üzemeltetésével és a cégautóadóval kapcsolatos adózási szabályok értelmezése. A témával kapcsolatosan több szakmai álláspont már megjelent. A felvetett téma okán nem hagyható figyelmen kívül a 2009. évi LXXVII. törvény augusztus elsejétõl bevezetett kedvezõ módosítása sem, mely az egyéni vállalkozókat és mezõgazdasági õstermelõket pozitívan érinti. A beterjesztett törvényjavaslatok alapján egyéni vállalkozók esetében további kedvezõ változások várhatóak.

A JÖVEDELEM- (NYERESÉG-) MINIMUM ADÓLAP ADÓHATÓSÁGI ELLENÕRZÉSE KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A BECSLÉSI ELJÁRÁSOKRA

2007. július 1-jével hatályba lépett az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi XXXIX. törvény (továbbiakban: Mód. tv.). A jogszabály olyan új anyagi és eljárásjogi rendelkezéseket vezetett be, amelyek legfõbb célja azon adózók kiszûrése, illetve szigorúbb ellenõrzése, akiknél/amelyeknél alapos okkal feltehetõ, hogy a vállalkozási tevékenység kimutatott eredménye a bevételek eltitkolásának vagy szabálytalan költségelszámolásnak a következménye. A Mód. tv. kiegészítette mind a társasági, mind a személyi jövedelemadó törvény adóalap meghatározására vonatkozó részét, meghatározva a jövedelem- (nyereség-) minimum adóalap számításának módját és emellett új rendelkezéseket vezetett be az adóalap adóhatósági ellenõrzésével kapcsolatosan az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvényben (továbbiakban: Art.) is.

JELENTÕSEN MEGVÁLTOZÓ CAFETERIA SZABÁLYOZÁS 2010-TÕL

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényt (Szja tv.) alapjaiban változtatta meg 2010. január 1-jei hatállyal a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény (Krtv.), melynek bizonyos rendelkezései az Alkotmánybíróságon jelenleg is támadás alatt állnak. Ráadásul az országgyûlés napirendjén van többek között a Pénzügyminisztérium által benyújtott T/10676. számú törvényjavaslat, amely több mint tíz oldalon és mellékleteken keresztül taglalja az Szja tv. újabb módosítási szándékait. A http://www.parlament.hu/irom38/10676/10676.pdf oldalon elérhetõ javaslat módosító szavazásait 2009. november 2-án, a zárószavazását 9-én tartják, így még idõben kihirdetésre kerülhet.

ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG AZ ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁRI TAGSÁG FELMONDÁSAKOR - PÉLDÁKKAL

Köztudott, hogy a múlt évben bekövetkezett világméretû pénz- és tõkepiaci válság a pénzügyi szektor valamennyi szereplõjét érintette. A válság kedvezõtlen hatását az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak sem kerülhették el. Ennek következtében a pénztárak befektetései az elmúlt év nagy részében nem eredményeztek hozamot, sõt esetenként olyan mértékû volt az elszenvedett veszteségük, hogy emiatt a tagok egyéni számláin felhalmozott tõke összege is csökkent. Ezért számosan döntöttek úgy, hogy felmondják a pénztári tagságukat. A pénztárból való kilépés esetén számolni kell azzal, hogy a felvett összeg részben vagy egészben adóköteles, így az egyéni számlán fennálló követelésnek az adóelõleggel csökkentett összegét kaphatja meg csak a pénztárból kilépõ tag. Ezen túlmenõen az adóelõleg alapjául szolgáló összeg után egészségügyi hozzájárulást is kell fizetnie a magánszemélynek. Mi az elszámolás menete – ezt a kérdést járjuk körbe írásunkban – példákkal is szemléltetve.

KÖVETELÉS ELENGEDÉS ILLETÉKMENTESSÉGE

Cikkünkben az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény 2009. július 9. napjától hatályos, a térítésmentes eszközátruházások, és a követelések ajándékozásával kapcsolatos illetékfizetési kötelezettségek – elsõ olvasatra kedvezõ irányba történõ – módosításával kapcsolatos buktatókra szeretnénk felhívni olvasóink figyelmét, a párhuzamosan beiktatott egyéb módosítások, így elsõsorban a társasági adóról szóló törvény 2010. január 1-jétõl hatályos változásai fényében.

MÉLTÁNYOSSÁG ÉS FIZETÉSI KÖNNYÍTÉS A JÖVEDÉKI ELJÁRÁSOKBAN

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. tv. (a továbbiakban: Jöt.) magyar viszonylatban az egyik legegyértelmûbb, legszigorúbb jogszabály. Persze, nem lennénk magyarok, ha nem lenne ebben is néhány kiskapu. De a cikk célja nem ezeknek a bemutatása. Mint fentebb írtuk, a jövedéki jogszabályok objektív felelõsségi viszonyokat tartalmaznak. Adójogszabály lévén az adó-, bírság és pótlékfizetés tekintetében azonban az Art. szabályai a mérvadók és ezért a méltányosság, valamint a fizetési könnyítések esetében is (a jövedéki bírság kivételével) az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. tv. (a továbbiakban: Art.) szabályait kell alkalmazni.

A NYENYI ADATSZOLGÁLTATÁS SPECIÁLIS SZABÁLYAI A VÁLLALKOZÁSOK ÉVKÖZI MEGSZÛNÉSE ESETÉN

A világgazdaság általános és mélyreható válsága következtében ugrásszerûen megnõtt azon magyar vállalkozások (a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás szemszögébõl: nyilvántartásra kötelezettek) száma, akik 2009. év során már megszüntették tevékenységüket, illetõleg várhatóan magas lesz azoknak a száma is, akik (amelyek) esetében a vállalkozói tevékenység megszûnése még ez év hátralévõ részében fog bekövetkezni.

A VÉGELSZÁMOLÓ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOGÁLLÁSA

A címben – többszörös szûkítéssel – megadott kérdéskör vizsgálatát, elemzését több körülmény is indokolja. Így az, hogy 2006. július 1-jétõl átfogóan változott a cégjogi szabályozás anyagi része, amelyben különösen hangsúlyos volt a vezetõ tisztségviselõk jogviszonyának újraszabályozása, majd az utóbbi téren 2007. szeptember 1-jétõl ismételten gyökeres fordulat következett be. Természetesen az sem elhanyagolható szempont, hogy - szintén 2006. július 1-jétõl – újrakodifikálásra, és ennek keretében a csõd és felszámolási szabályoktól elkülönítésre, kerültek a végelszámolás elõírásai. A szerzõ választott témája bemutatására irányuló igyekezetét – a fenti „elméleti” megfontolások mellett – dominálta az a gazdasági szituáció is, amelyben a gazdasági társaságok nagy számban választják a jogutód nélküli megszûnés végelszámolásos formáját, amelyre csak és kizárólag akkor van mód, ha a gazdasági társaság nem fizetésképtelen.

KÖNYVELÕIRODÁK MAGYARORSZÁGON

Az irodavezetõ Regõs Gábor ügyvezetõ a könyvelési szolgáltatásait még a GMK-k világában kezdte. A könyvelés minden tevékenysége mellett ott állt, azonban ahhoz mindig kapcsolódott valami. 1989-ben az Önadózó, 1990-ben Adótanácsadó Kamara megalapításának kezdeményezése. 1988-ban kezdõdött a könyvelési szoftverek készítése, ezt követõen alakult meg a Contorg kft, ami a mai napig készíti, és gondozza felhasználói körében a Contorg szoftvereket. A Contorg Consult Kft 2003-ban jött létre, a tevékenységek különválasztása miatt. 2007 óta az akkor megalakult új érdekképviseletnek, a Könyvelõirodák Országos Szövetségének (KIROSZ) az elnöke. Van rálátása a szakmára, aminek helyzetét szinte „történeti távlatokból” merített tapasztalatait igyekszik most az olvasókkal megosztani.

A KÖNYVELÉSI SZERZÕDÉSRÕL

Könyvelési szerzõdésrõl, jogviszonyról akkor beszélünk, ha a könyvviteli szolgáltatás nyújtása nem munkaviszonyban történik. A munkaviszonyban végzett könyvviteli szolgáltatásnak külön szabályai vannak, annak szerzõdésére és felelõsségi kérdéseire a Munka Törvénykönyve irányadó – egy kis kitérõvel foglalkozunk majd ezzel a kérdéssel is, de írásunk fõ tárgyát a Polgári Törvénykönyv hatálya alá tartozó önálló könyvelési szerzõdés és annak felelõsségi kérdései képezik.

A KIFIZETÉSI KÉRELMEK LEGGYAKORIBB HIBÁI

Mire kell odafigyelni különösen a kifizetési kérelem elkészítése során? Milyen szabályok vannak, melyeket a támogatás igénylésekor nem szabad figyelmen hagyni és amelyeket ha nem ismerünk, könnyen abba a hibába eshetünk, hogy a támogatás késõbb érkezik meg? Az alábbiakban ismertetett fõbb szempontok apróságnak tûnhetnek, de ahhoz, hogy a támogatást igénybe vegyük, ezeket a feltételeket is teljesíteni kell!

IRÁNYTÛ A VEZETÕKNEK – TELJESÍTMÉNY-MUTATÓK

Képzeljük el, hogy repülés közben észrevesszük: a pilóta a sebességet folyamatosan változtatja, egyszer gyorsabban, másszor lassabban haladunk. Közben ráz a gép, néha vészesen közel jönnek a gépek, mintha már túl is haladtunk volna a célon – de a kapitány csak a sebességre koncentrál… Vészforgatókönyvnek tûnik, de sokszor sajnos vállalati vezetõk majdnem úgy viselkednek, mint a fent leírt pilóta: egy mutatóra koncentrálnak, és a többit figyelmen kívül hagyják. Ez az egy kritikus mutató lehet a profit, vagy másnéven nyereség, sokszor a forgalom és annak növelése, esetleg a minél magasabb haszonkulcs. Tipikusan az ilyen „egyirányú” vezetés eredménye a zsákutcába tévedés: a cég végül hosszútávon nem lesz életképes. Mire kell tehát figyelni vezetés közben?

A VAGYONOSODÁSI ÜGYEK BÍRÓSÁGI FELÜLVIZSGÁLATÁNAK TAPASZTALATAI

Írásunkban a Somogy Megyei Bíróság 2009. szeptember 18-i Regionális Közigazgatási Értekezletén elhangzott nyító elõdást közöljük, amely összefoglalja a vagyongyarapodás ügyekben hozott APEH határozatok bírósági felülvizsgálatának eddigi tapasztalatait. Ez irányadó az adóhatóság és az adózók számára egyaránt.

FORDÍTOTT ADÓZÁS VIZSGÁLATA AZ ADÓELLENÕRZÉSBEN

Adóügyekben a könyvelõ és a revizor eltérõ idõdimenzióban dolgozik – a könyvelõ a jelenben, a revizor a múltban. Menjünk vissza 2008 év elejére: mindenki emlékszik, micsoda bizonytalanság övezte az új Áfa törvény bevezetését, különösen a fordított adózás ingatlanokra kiterjesztett új szabályait. Értelmezték minden oldalról a törvényt, mert új volt, de sok esetben nem is akart passzolni a valósággal, végül májusban módosították is. Az élet azonban nem állt meg, vállalkozni muszáj volt, ahogy számlázni, könyvelni, áfát bevallani úgyszintén. Akkor és ott, úgy ahogy az akkori tudás szerint lehetett. Új volt még a törvény – nem volt gyakorlata sem. Viszont a revizorok és az ellenõrzések csak késõbb – adott esetben most, 2009-ben érnek oda, 2008. év elejére, a mai tudásukkal és tapasztalatukkal. Mentségükre szolgáljon, hogy igyekeznek méltányosan eljárni. A jogeset legfõbb tanulsága azonban az, hogy ingatlan-ügyletek megkötésénél, adójogi minõsítésénél, számlázásánál a lehetõ legnagyobb fokú körültekintéssel kell eljárnia az ügylet minden résztvevõjének.

IRODA PAPÍRBÓL

Az irodai berendezések tekintetében is megfigyelhetõk azok az újítások, változások, amelyeket a bútorgyártás bármely más területén is tapasztalhatunk. Olyan anyagok is megjelennek, amikrõl egy-két éve csak a legmerészebbek gondolták, hogy használni fogjuk.

ADÓINFO

***

ÖNADÓZÓ elõfizetéssel - lépéselõnyben az adózásban

Önadózó - az adózók lapja. Adó, tb. számvitel a gyakorlatban havonta 64 nyomtatott oldalon. Megjelenik minden hónap elsõ napján. Hétezer könyvelõ irodának, vállalkozásnak és intézménynek szolgáltatunk havonta, 9 ezren olvassák rendszeresen heti hírlevelünket. Elõfizetési díj 2010. év 1-12. hónapra: 16.380,-Ft.

ÖNADÓZÓ ELÕFIZETÕI KEDVEZMÉNYEK 2010-re:
-20% Szakkönyv-vásárlási kedvezmény: www.onadozo.hu/szakkonyv/
-Kötelezõ mérlegképes és adótanácsadói továbbiképzés kedvezménye (Perfekt, Sämling, Conforg)
-Kötelezõ számviteli szabályzatok 40% kedvezménnyel: www.szabalyzat.com
-E-Önadózó - elektronikus formátumban is.
-Önadózó Online hírlevél hetente. Feliratkozás: www.onadozo.hu/hirlevel/
-Ingyenes segédletek, e-könyvek: www.onadozo.hu/kezikonyv/

Önadózó Ügyfélszolgálat 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 267 5010.

Elõfizetés: info@onadozo.hu

Vissza az előző oldalra