Bizonytalan az egységes uniós adóalap bevezetése

ART 2011-03-25

Nyomtatás

Forrás: MTI

A közös konszolidált társasági adóalap megoldást jelenthetne számos mai problémára, amivel a külföldön terjeszkedni kívánó magyar cégeknek jelenleg szembe kell nézniük.

___________________________________________

Kérjen ingyenes Önadózó bemutató számot!

Az Önadózó újság egy korábbi számának megküldésével Ön betekintést nyerhet abba a mûhelymunkába, amellyel havonta többezer vállalkozás, intézmény és tanácsadó részére nyújtunk szakmai információkat, megoldásokat adókötelezettségeik szakszerû teljesítéséhez. Önadózó - az adózók lapja. Adó - Tb - Számvitel a gyakorlatban, havonta 64 oldalon. A megadott postacimre megküldjük, jelezze e-mailben: info@onadozo.hu

___________________________________________

Egyelõre bizonytalan az egységes uniós adóalap bevezetése

Bár az Európai Bizottság által javasolt közös konszolidált társasági adóalap több olyan problémára is megoldást jelentene, amelyekkel a külföldön terjeszkedni kívánó magyar cégeknek szembe kell nézniük, az egységes adóalap tényleges bevezetését számos részletkérdés teszi bizonytalanná a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda szerint.

Az ügyvédi iroda közleményében ismerteti: az Európai Bizottság most megjelent javaslata elõrelépést jelent az uniós adóalap megvalósítása felé. Az egységes adóalap lehetõvé tenné, hogy az unió több tagállamában is jelen lévõ vállalkozások a társasági adózás szempontjából egy egységes vállalkozásként jelenjenek meg a jövõben, profitjukat és veszteségeiket csoportszinten összeszámítsák. A konszolidáció eredményeként a vállalatoknak nem kellene minden országban külön-külön adóbevallást benyújtaniuk, hanem a cégcsoportot egy vállalkozásként kezelve elegendõ lenne egy adóhatóság elõtt eljárni.

A bizottság javaslata értelmében a közös adóalap nem lenne kötelezõ, a vállalatcsoportok szabadon dönthetnének arról, hogy továbbra is a nemzeti, vagy az uniós szabályok szerint határozzák meg a társasági adóalapjukat. Ha azonban ez utóbbi mellett döntenének, ettõl a választásuktól öt évig nem térhetnének el. A tervek szerint nemcsak a nagyvállalkozások, hanem a kisebb cégek is élhetnének a választás lehetõségével. A magyarországi viszonylatban ez azt jelentené, hogy például nemcsak a részvénytársaságok, hanem többek között a korlátolt felelõsségû társaságok vagy a betéti társaságok is alkalmazhatnák a közös szabályokat - mutatott rá a közleményben Békés Balázs adójogász, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda partnere.

A közös konszolidált társasági adóalap megoldást jelenthetne számos problémára, amivel a külföldön terjeszkedni kívánó magyar cégeknek jelenleg szembe kell nézniük. A jelenlegi szabályozás értelmében ugyanis, ha például egy magyar cég Németországban kíván fióktelepet vagy leányvállalatot létrehozni, az új vállalkozásra a német szabályok fognak vonatkozni, ideértve az ottani számviteli elõírásokat és adójogszabályokat is. A németországi tevékenységbõl származó nyereség vagy veszteség után a német szabályok szerint kell megfizetni a társasági adót, az ottani adómértéknek megfelelõen, a helyi adóhatósághoz benyújtott adóbevallás alapján. Tovább nehezíti a helyzetét, hogy ha a magyar cég értékesít is, vagy szolgáltatást nyújt a német vállalkozásnak, bonyolult és költséges elszámolóár-dokumentációval kell alátámasztania az alkalmazott árakat. Ha a magyar cég egyszerre például Spanyolországban vagy Bulgáriában is kíván üzletelni, akkor mindezek a terhek megtöbbszörözõdnek. Ez elrettentheti a vállalkozásokat attól, hogy külföldi tevékenységbe kezdjenek - emelte ki Békés Balázs.

A bizottsági javaslat szerint a közös adóalap számításánál továbbra is a nemzeti számviteli beszámolók adatait vennék alapul, de az összeadott adatokat uniós szinten meghatározott csökkentõ és növelõ tételekkel korrigálnák. A kutatás-fejlesztés költségeivel például teljes mértékben csökkenthetõ lenne az adóalap. A Magyarországon megfizetett különadó vagy helyi iparûzési adó ugyanakkor a tervek szerint nem lenne levonható a közös társasági adóalapból. A csoporton belüli ügyletek kapcsán nem lenne szükség korrekcióra és dokumentációra. Az így kiszámított adóalapot aztán úgy osztanák meg az érintett tagállamok között, hogy egyenlõ súllyal vennék figyelembe az egyes csoporttagokra esõ értékesítések volumenét, a munkavállalók számát és az utánuk fizetett járulékokat, valamint a tárgyi eszközök értékét. Ezt követõen valamennyi tagállam a saját része után a hazai adókulcsnak megfelelõen vetné ki a társasági adót, ugyanis az uniós adóalap az adómérték harmonizációjára nem terjed ki.

Békés Balázs kiemelte: egyelõre kérdéses, hogy az uniós adóalap bevezetése mikor valósul meg. A Bizottság javaslatát az Európai Unió Tanácsának egyhangú szavazással kell elfogadnia, az Európai Parlamenttel történõ konzultáció után. Az egyhangúság követelménye azt jelenti, hogy a 27 tagállam bármelyikének vétója megakadályozhatja a végleges javaslat elfogadását. Ha mégis megszületik a vonatkozó irányelv, azt valamennyi tagállamnak be kell építenie saját belsõ jogába. Erre valószínûleg többéves idõszak áll majd rendelkezésre.

***

ÖNADÓZÓ újság - Segítség a szakmai munkában!

Önadózó - az adózók lapja. Adó, tb. számvitel a gyakorlatban havonta 64 nyomtatott oldalon. Megjelenik minden hónap elsõ napján. Hétezer könyvelõ irodának, vállalkozásnak és intézménynek szolgáltatunk havonta, 11 ezren olvassák rendszeresen heti hírlevelünket. Elõfizetési díj 2011. 1-12. hónapra 17.640,-Ft. (1.470,-Ft/hó) Elõfizetõknek 20% szakkönyv vásárlási kedvezmény, ingyenes e-könyvek, e-Önadózó. Ügyfélszolgálat 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 267 5010.

Elõfizetés: info@onadozo.hu

Vissza az előző oldalra