Diákok egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága

EGYÉB ADÓK 2012-11-30

Nyomtatás

Forrás: NAV | Szerző: Holl Katalin

A diákok egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban Tbj.) 16. § (1) bekezdésének i) pontja valamint a 16/A. §-a szabályozza. E szerint külön járulékfizetés nélkül jogosult egészségügyi szolgáltatásra többek között a közoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó alap-, ill. középfokú nevelési-oktatási vagy a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató belföldi nagykorú magyar állampolgár a tanulói/hallgatói jogviszony kezdetétől a diákigazolványra való jogosultság megszűnéséig (ideértve a tanulói/hallgatói jogviszony szüneteltetését is).

A diákok után az egészségügyi szolgáltatási járulékot a központi költségvetés fizeti meg.

A diák a tanulói/hallgatói jogviszony kezdetétől jogosult diákigazolványra. A diákigazolványra való jogosultság a tanulói jogviszony megszűnése esetén a megszűnést követő október 31-ig áll fenn. A hallgató, ha a hallgatói jogviszonya az I. félévben szűnik meg, akkor a megszűnést követő március 31-ig, ha a II. félévben szűnik meg, akkor a megszűnést követő október 31-ig jogosult diákigazolványra.

Itt szeretném felhívni a figyelmet, hogy a diákok egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága nem a diákigazolvány tényleges meglétének, hanem az arra való jogosultságnak a függvénye.

A diákok egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságának kezdetére és megszűnésére vonatkozóan a köz-, ill. a felsőoktatási információs rendszer üzemeltetőjét bejelentési kötelezettség terheli az egészségbiztosítási pénztár felé.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 29. § (9) bekezdés alapján az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság

a) 45 napig marad fenn, amennyiben a jogosultsági feltétel a megszűnést megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt,

b) amennyiben a jogosultsági feltétel fennállásának az időtartama 45 napnál rövidebb volt, akkor ezen időtartammal hosszabbodik meg,

c) 45 napig marad fenn, ha a jogosultsági feltétel megszűnését megelőzően fennállt korábbi jogosultsági feltétel 45 napnál hosszabb ideig állt fenn és az utolsóként megszűnt jogosultsági feltétel nem állt fenn 45 napig, de a két jogosultsági feltétel fennállása között 30 napnál kevesebb nap telt el.

Arról, hogy egy konkrét esetben a diák ténylegesen meddig jogosult egészségügyi szolgáltatásra az állandó lakóhelye szerint illetékes Egészségbiztosítási Pénztárnál tájékozódhat.

Abban az esetben, ha az Egészségbiztosítási Pénztár tájékoztatása szerint a diák egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága megszűnt és az ezt követő napon nem válik biztosítottá (pl. nem létesít munkaviszonyt) vagy egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen (pl. szociálisan rászorultként) sem jogosult, akkor egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére lesz kötelezett.

Cikkem további részében néhány, a napi tájékoztatási munka során gyakran előforduló kérdést és arra adott választ szeretnék megosztani az olvasókkal.

1.

Hallgatói jogviszonyom 2012. június 30-al megszűnt. Sajnos azóta sem sikerült elhelyezkednem. Meddig vagyok jogosult egészségügyi szolgáltatásra? Kell-e esetleg egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnem, ha igen, akkor mikortól?

Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság a hallgatói jogviszony II. félévben történő megszűnése esetén a megszűnést követő október 31-ig áll fenn, de ez az időtartam meghosszabbodhat további 45 nappal.

Arra vonatkozóan, hogy a konkrét esetben meddig jogosult egészségügyi szolgáltatásra az állandó lakóhelye szerint illetékes Egészségbiztosítási Pénztárnál érdeklődhet. Amennyiben az ő tájékoztatásuk szerint az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága megszűnt és az ezt követő napon nem válik biztosítottá (pl. nem létesít munkaviszonyt) vagy egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen (pl. szociálisan rászorultként) sem jogosult, akkor az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnését követő naptól egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére lesz kötelezett.

2.

Jelenleg Magyarországon nappali tagozatos egyetemista vagyok. Ősztől külföldön fogom folytatni egyetemi tanulmányaimat. Hogyan alakul az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságom a külföldi tanulmányok folytatása idején?

Amennyiben a felsőoktatási törvény hatálya alá tartozó magyar egyetem külföldi kihelyezett tagozatán fog nappali képzés keretében tanulni, és a hallgatói jogviszonya a magyarországi egyetemmel továbbra is fennáll vagy az a külföldi tanulmányok ideje alatt szünetel, akkor Magyarországon továbbra is jogosult lesz egészségügyi szolgáltatásra.

Abban az esetben viszont, ha a hallgatói jogviszonya a külföldi tanulmányok folytatása miatt a magyar egyetemen megszűnik és kizárólag a külföldi egyetemmel áll hallgatói jogviszonyban, akkor diákként nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra. Az utóbbi esetben, ha a Tbj. szerint belföldinek minősül (megtartja a magyarországi bejelentett lakcímét), akkor a külföldi tanulmányok folytatásának ideje alatt egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére lesz kötelezett.

3.

OKJ-s képzésben veszek részt. Jogosult vagyok-e, mint tanuló egészségügyi szolgáltatásra?

Külön járulékfizetés nélkül a köz- és a felsőoktatási törvény hatálya alá tartozó alap-, közép-, ill. felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója jogosult egészségügyi szolgáltatásra. Az OKJ-s képzés ennek nem felel meg. Amennyiben az OKJ-s képzés ideje alatt nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, valamint egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult, akkor egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett.

4.

17 éves középiskolás diák ösztöndíjasként fél évre Németországba megy tanulni egy ottani középiskolába. A külföldi tanulmányok ideje alatt jogosult lesz-e Magyarországon egészségügyi szolgáltatásra?

Arra tekintettel, hogy középfokú tanulmányait külföldön folytatja Magyarországon nem lesz jogosult egészségügyi szolgáltatásra. A Tbj. 16. § (1) bekezdésének l) pontja alapján viszont, mint Magyarországon lakóhellyel rendelkező kiskorú magyar állampolgár külön járulékfizetés nélkül továbbra is jogosult lesz egészségügyi szolgáltatásra.

5.

Az ELTE levelező tagozatos hallgatójaként jogosult vagyok-e egészségügyi szolgáltatásra?

Levelező tagozatos hallgatóként nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra. Amennyiben nem minősül biztosítottnak és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult, egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie.

FIZESSEN ELŐ 2024-RE AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE CSOMAGJÁRA!
Önadózó - okos újság okos cégeknek és könyvelőknek! Velünk 2024-ben is könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok tartalma online elérhető, illetve mobiltelefonon is. Online csomagunk: Számviteli szabályzatok 2024 ● Cafetéria szabályzat 2024 ● Pénzmosás elleni szabályzat csomag ● GDPR Segédlet, ● Gyorskérdés szolgáltatás a honlapon,● Segédletek + Mérlegképes és adótanácsadói kreditek ● Ingyenes e-könyvek és vásárlási kedvezmény az Önadózó Webáruhgázban ● Egyes Kulcs-Soft programok előfizetőknek ingyenesen ● Előfizetni itt lehet: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/