Egészségügyi ellátás - 2007. április 1-tõl

ART 2007-04-02

Nyomtatás

Forrás: Önadózó

2007. április 1-tõl vélhetõen igen sok embert fog meglepni, hogy már nem jogosultak alanyi jogon a térítésmentes egészségügyi szolgáltatásokra. Mivel olcsóbb a finanszírozott egészségügyi szolgáltatásokra való jogot megszerezni, mint utólagosan az orvosi ellátás akár milliós nagyságrendû számláját kifizetni, ezért sorra vesszük a gyakorlati tudnivalókat, hogy kinek mit kell tennie az orvosi ellátásért cserébe.

A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény (1997. évi LXXXIII. tv, továbbiakban: Eb. tv) szerint térítésmentesen, valamint vizitdíj, illetve kórházi napidíj fizetése mellett az alábbi egészségügyi szolgáltatások vehetõk igénybe:
 Betegségek megelõzését és korai felismerését szolgáló szûrõvizsgálatok
 Háziorvosi ellátás
 Fogászati ellátás
 Járóbeteg-szakellátás
 Fekvõbeteg-gyógyintézeti ellátás
 Szülészeti ellátás
 Orvosi rehabilitáció
 Betegszállítás, mentés

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. Tv. (továbbiakban: Tbj. tv.) 16.§-a alapján az egészségügyi szolgáltatásokra a biztosítottak, illetve a biztosítottakon túl még a késõbb felsorolt személyek jogosultak. Az Eb. tv. 16.§-a szerint a biztosítási jogviszony megszûnését követõ 45 napig még fennmarad az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, illetve ha a jogviszonya 45 napnál rövidebb volt, akkor az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság ezzel az idõtartammal hosszabbodik meg. Annak, akinek nincs érvényes biztosítása, vagy nem jogosult azt igénybe venni, az általa igénybe vett orvosi ellátásokat meg kell térítenie. Mivel ezek a térítési díjak a több tízezer forinttól akár több százezer forintig is terjedhetnek, érdemesebb inkább az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésével jogot szerezni a térítésmentes igénybevételükhöz. Persze ebben az esetben sem teljes térítésmentességrõl, hiszen vizitdíjat, kórházi napidíjat, illetve részleges térítést még így is fizetni kell az egyes ellátásokért (pl. fogpótlás, szanatóriumi ellátás).

Mindezek alapján nézzük meg a tipikusan elõforduló eseteket, hogy mi a teendõ azért, hogy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságunk 2007. április 1. után is fennmaradjon.
1. Munkaviszony, tanulói jogviszony, egyéni vagy társas vállalkozói jogviszony megszûnését követõen: ha a jogviszony legalább 45 napig fennállt, akkor a megszûnést követõ 46. napig még nincs teendõ. Ha jogosult az álláskeresési támogatásra, akkor célszerû azt igénybe venni, mivel a járadék folyósításának idõtartama alatt is jogosult az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére. Ha nem jogosult az álláskeresési támogatásra, mert pl. a munkaviszonyából rendkívüli felmondással lett elbocsátva, akkor a 46. naptól fennáll az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség.
2. Álláskeresési támogatás folyósításának megszüntetése után: a támogatás folyósításának idõtartama alatt fennáll az egészségügyi szolgáltatások térítésmentes igénybevételi lehetõsége, a támogatás megszüntetését követõ naptól azonban már nem. Ettõl az idõponttól fennáll az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség.
3. Táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, baleseti táppénz, baleseti járadék folyósításának idõtartama és annak megszüntetése után: az OEP folyósítja ezeket az ellátásokat, így arról külön bejelentést nem kell tenni. A pénzbeli ellátások folyósítása utáni naptól azonban fennáll az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség. Ha az ellátás lejáratát követõen visszamegy dolgozni, akkor újra biztosított, de ha nem tud újra munkába állni, (mert pl. megszûnt a volt munkahelye idõközben), akkor már kötelezett az egészségügyi szolgáltatási járadék fizetésére.
4. Gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás folyósításának idõtartama és annak megszüntetése után: mivel az ellátásokat a Magyar Államkincstár folyósítja, így a Kincstár értesíti az OEP-et a folyósítás kezdetésrõl és végérõl, a folyósítás idõtartama alatt az ellátásban részesülõknek külön teendõjük nincs, az ellátás megszüntetését követõ naptól azonban nekik is fennáll az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségük.
5. Rendszeres szociális segélyben, idõskorúak járadékában, ápolási díjban, hadigondozotti pénzellátásban részesülõk: a felsorolt ellátásokról a települési önkormányzat jegyzõje értesíti az OEP-et, így az ellátások folyósításának idõtartama alatt nincs külön teendõ. Amennyiben azonban az ellátás szünetel, vagy a folyósítását beszüntették, akkor a magánszemély kötelezett az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére.
6. Legalább 50%-ban megváltozott munkaképességû személy: az OOSZI által kiállított igazolással a magánszemélyeknek saját maguknak kell bejelentést tenniük a területileg illetékes MEP-nek, hogy a Tbj. tv. 16.§ (1) bek. j) pontja alapján jogosultak az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére. A bejelentéshez az OOSZI szakvélemény becsatolása szükséges, a bejelentés nélkül az OEP nem tudja hogy jogosult az ellátásokra. Felhívom minden megváltozott munkaképességû személy figyelmét arra, hogy a bejelentés hiányában meglepõ összegû számlákat kaphatnak az orvosi ellátásról, így haladéktalanul tegyék meg a saját maguk bejelentését a MEP-nek!
7. Szociálisan rászoruló személyek esetében: azok a személyek, akiknek a családjában az egy fõre jutó havi jövedelem 27.130 Ft-ot nem éri el, illetve aki egyedülélõ és a jövedelme 40.695 Ft-ot nem éri el, valamint nem rendelkezik vagyonnal. Aki szociálisan rászoruló, a települési önkormányzat polgármesterétõl kell határozatban errõl igazolást kérnie. A hatósági bizonyítvány érvényességi ideje alatt (ami max. 1 év) a szociálisan rászoruló jogán lesz jogosult az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére. A hatósági bizonyítvány igénylésén túl a magánszemélyeknek más tennivalójuk nincs, mivel a települési önkormányzat jegyzõje értesíti a szociálisan rászorultak adatairól a MEP-et. A hatósági bizonyítvány hiányában azonban nem lesznek alanyi jogon jogosultak az ellátásokra a rászorulók, ezért azt mindenképpen meg kell igényelniük!
8. Aki a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, és a jövedelme nem haladja meg a minimálbér 30%-át (azaz jelenleg 19.650 Ft-ot): szintén jogosult az egészségügyi szolgáltatásokra, de ezt a jogosultságát neki saját magának kell a MEP felé jelezni, és egyúttal nyilatkoznia kell, hogy havi jövedelme kevesebb, mint 19.650 Ft. A bejelentésen és a nyilatkozaton kívül más teendõje nincs, egészen addig, amíg ez a joga meg nem változik.

A fentieken kívül jogosult továbbá a térítésmentes ill. részleges térítés mellett egészségügyi szolgáltatásokra, aki:
- Saját jogán nyugdíjban részesül
- Öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, átmeneti járadékban, egészségkárosodási járadékban, fogyatékossági támogatásban, valamint rokkantsági járadékban részesül
- Bányászati keresetkiegészítésben részesül
- Egyháztól, felekezettõl nyugdíjban részesül
- Kiskorú
- Bentlakásos szociális intézményben elhelyezett személy
- Fogvatartott
- Hajléktalan
- Egészségügyi szolgáltatás megszerzése érdekében külön megállapodást kötött

Azoknak, akik a fenti kategóriákba nem tartoznak bele, vagy azért, mert pl. nincs biztosítotti jogviszonyuk, vagy a biztosítotti státuszuk megszûnt vagy szünetel (Figyelem! pl. fizetés nélküli szabadság idõtartama alatt, kivéve gyes, ápolási díj, stb miatt), illetve az egészségügyi szolgáltatásra nem jogosultak, egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezettek. A kötelezettségüket 2007. április 1-ig kell bejelenteniük az illetékes APEH igazgatóságnál, a 07T1011-es adatbejelentõ lap 2 példányban való benyújtásával. (segítségül kitöltöttünk egy adatbejelentõ-lap mintát) Az egészségügyi szolgáltatási járulékot havonta, a következõ hónap 12-ig kell befizetni, a befizetéshez szükséges csekkek szintén az APEH-nál igényelhetõk. Az egészségügyi szolgáltatási járulék alapja a minimálbér (65.500 Ft), de ha az egy fõre jutó jövedelem a családban ennél alacsonyabb, akkor a települési önkormányzat polgármesterétõl igazolást lehet errõl kérni. Ebben az esetben a fizetendõ egészségügyi szolgáltatási járulék alapja az igazolásban szereplõ jövedelem, de legalább az öregségi nyugdíj legkisebb összege (27.130 Ft) lesz. A fizetendõ egészségügyi szolgáltatási járulék 9%, ami alapesetben havi 5.895 Ft, de igazolás alapján is legalább 2.442 Ft. Ha a fizetési kötelezettség megszûnik, mert pl. valaki biztosítottá válik, a változástól számított 15 napon belül a 07T1021 jelû adatbejelentõ lapon kell azt bejelenteni. Ha valakinek a biztosítási jogviszonya megállapítására utólag, visszamenõlegesen kerül sor, a biztosítási jogviszony fennállásának idõtartama alatt megfizetett járulékokat vissza lehet az adóhatóságtól igényelni.

Felhívom mindenkinek a figyelmét arra, hogy az eddigi szabályozások szerint az eltartott hozzátartozókat megillette az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének joga. Ez 2007. április 1-tõl megszûnik, így már pl. a leérettségizett, de felsõoktatási intézménybe fel nem vett gyermek, a munkanélküli házastárs (a munkanélküli-ellátások folyósítását követõen), vagy a háztartásbeli házastárs után is egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni. Az APEH által rendszeresített formanyomtatványon még szerepel az eltartott hozzátartozói státusz, de 2007. április 1-tõl ez már nem létezik!

Schlág Judit

Vissza az előző oldalra