Elévülési idõn túl szerzett jövedelem adóztatása

ART 2009-11-23

Nyomtatás

Forrás: Önadózó

Az adóhatóság nem vizsgálhatja, hogy az akkori jövedelem adózott vagy adózatlan, jogszerûen került-e az adózó tulajdonába, csupán azt vizsgálhatja, hogy hitelt érdemlõ adatokkal igazolt-e ezen összeg korábbi megszerzése. Az adóhatóság az elévülési idõn túli idõszakra megállapítást nem tehet, nem vizsgálhatja azt, hogy az akkor rendelkezésre álló pénzösszeg adózott forrásból származik-e. Ennek bizonyítására az adózót sem kötelezheti, csupán azt vizsgálhatja, hogy hitelt érdemlõ módon az összeget az adózó megszerezte-e.

______________________________________

ÖNADÓZÓ elõfizetéssel - lépéselõnyben az adózásban

Önadózó - az adózók lapja. Adó, tb. számvitel a gyakorlatban havonta 64 nyomtatott oldalon. Megjelenik minden hónap elsõ napján. Hétezer könyvelõ irodának, vállalkozásnak és intézménynek szolgáltatunk havonta, 9 ezren olvassák rendszeresen heti hírlevelünket. Elõfizetési díj 2010. év 1-12. hónapra: 16.380,-Ft. Elõfizetõknek 20% szakkönyv vásárlási kedvezmény, ingyenes e-könyvek. Önadózó Ügyfélszolgálat 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 267 5010.

Elõfizetés: info@onadozo.hu

______________________________________

Elévülési idõn túl szerzett jövedelem adóztatása

Gyakorlatilag minden ügyben elõfordul azon adózói állítás, mely szerint az elévülési idõn túl szerzett jelentõs jövedelmet, melybõl olyan forrással rendelkezett, hogy a vizsgált idõszakban kiadásait fedezni tudta. Ebben a körben is nyilvánvalóan az adózót terheli annak hitelt érdemlõ bizonyítása, hogy az elévülési idõn túl ezen jövedelemmel rendelkezett, és ez rendelkezésre állt az elévülési idõn belüli idõszakban is.

A Legfelsõbb Bíróság Kfv.I.35.216/2005. számú ítélete foglalkozik ezen kérdéssel is. Az indokolás szerint a hitelt érdemlõ adattal történõ igazolás az elévülési idõn túli adóalap eltérés körében is értelmezhetõ. A vizsgálattal érintett idõszakban feltárt adóalap valóban annak függvénye, hogy a megszerzett jövedelem mikor keletkezett. Amennyiben a hiteles adat azt igazolja, hogy annak forrása a vizsgálattal érintett idõszaknál korábbi, valóban érinti a vizsgált idõszakon belül feltárt adóalapot, de nem abban az értelemben, hogy hiteles adatokkal csak az elévülési idõszakon belül keletkezett jövedelemre vonatkozóan kell az adózónak rendelkeznie, ha az adóalaptól való eltérést kívánja igazolni. Az Art. 109. § (3) bekezdése értelmében ugyanis a korábbi idõszakra vonatkozóan elõterjesztett adózói bizonyítékok figyelembevételének feltétele a hitelt érdemlõ adat megléte, továbbá az, hogy a bizonyítás e körben az adózót terheli. Ebbõl következõen az adózónak nem kötelezettsége, de érdekkörébe tartozik állításának hiteles adatokkal történõ igazolása.

A példaként felhozott esetben az adózó az elévült idõszakban állított többmilliós forrást, melyet kölcsönszerzõdésekkel igazoltan kölcsönadott. A kölcsön visszafizetések a vizsgált idõszakban történtek az adózó folyószámlájára való, hitelt érdemlõen igazolt befizetésekkel.

Az adóhatóság azonban ezen ügyben az elévülési idõn túl szerzett jövedelem hiteles igazolásakor megkívánta, hogy az azon idõszakban megszerzett jövedelem adózott legyen. Legfelsõbb Bírósági gyakorlatra hivatkozva állapította meg azt az adóhatóság, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv. 4. § (1) és (2) bekezdése, illetõleg 11. § szerint a magánszemély az adóévben megszerzett jövedelmébõl összevont adóalapot képez, és ezután adózik bármely jogcímen szerzett jövedelmei után.

1995. évi CXVII tv. 4. § (1) bekezdés:
Jövedelem a magánszemély által az adóévben bármilyen címen és formában megszerzett bevétel egésze, vagy az e törvényben elismert költségekkel csökkentett része, vagy annak e törvényben meghatározott hányada. Nem keletkezik bevétel az olyan dolog (eszköz, berendezés stb.) használatára, szolgáltatás igénybevételére tekintettel, amelyet valamely személy a tevékenységében közremûködõ magánszemély részére a munkavégzés, a tevékenység ellátásának hatókörében a feladat(ok) ellátásának feltételeként biztosít, ideértve a biztonságos és egészséget nem veszélyeztetõ munkavégzés feltételeinek a munkavédelemrõl szóló törvény elõírásai szerint a munkáltató felelõsségi körébe tartozó biztosítását is. Ha az említett feladat(ok) ellátására tekintettel történõ hasznosítás, használat, igénybevétel mellett valamely dolog, szolgáltatás személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas és/vagy egyébként a magáncélú hasznosítás, használat, igénybevétel nem zárható ki, a magánszemély adóköteles bevételt csak abban az esetben szerez, ha e törvény a hasznosítást, használatot, igénybevételt vagy annak lehetõségét adóztatható körülményként határozza meg.

(2) bekezdés:
Bevétel a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték. Vagyoni érték különösen a pénz, az utalvány (ideértve különösen a kereskedelmi utalványt és minden más hasonló jegyet, bónt, kupont, valamint egyéb tanúsítványt, amely egy vagy több személy árujára vagy szolgáltatására cserélhetõ, illetõleg egy vagy több személy esetében is alkalmazható kötelezettség csökkentésére), a dolog, az értékpapír, az igénybe vett szolgáltatás és a forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog, valamint a magánszemély javára elengedett vagy átvállalt tartozás, továbbá a magánszemély javára vagy érdekében teljesített kiadás.

11. § (1) bekezdés:
A magánszemély adóévenként
a) adóbevallást köteles benyújtani az adóhatósághoz (önadózás), amelyben bevallja az adóévben megszerzett összes jövedelmét, megállapítja annak adóját,
valamint a kifizetõ(k) és az általa megállapított, levont, megfizetett adó, adóelõleg beszámításával annak befizetendõ vagy visszajáró különbözetét vagy
b) - az adózás rendjérõl szóló törvény szerint elõírt határidõben tett nyilatkozattal - a 14. § rendelkezései szerint kéri, hogy az adóját a munkáltató állapítsa meg (munkáltatói adómegállapítás).

(2) bekezdés:
Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a magánszemély az adóévben egyáltalán nem szerzett bevételt vagy kizárólag
a) olyan bevételt szerzett, amelyet a (3) bekezdés alapján nem köteles bevallani;
b) adóterhet nem viselõ járandóságot szerzett;
c) magánnyugdíjpénztári kedvezményezettként nyugdíjszolgáltatásnak nem minõsülõ bevételt szerzett, és a kifizetõnek nyilatkozott, hogy a jövedelem után e törvény rendelkezései szerint nincs adófizetési kötelezettsége; e nyilatkozatról a kifizetõ az adóévet követõ január 31-éig adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak.

(3) bekezdés:
A magánszemély nem köteles bevallani:
a) azt a bevételt, amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni;
b) az ingó vagyontárgy, az ingatlan, a vagyoni értékû jog átruházásából származó bevételt, ha abból jövedelem nem keletkezik;
c) az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet, ha az adóévben ilyen jogcímen megszerzett összes jövedelem nem haladja meg a 200 ezer forintot;
d) az értékpapír-kölcsönzésbõl származó jövedelmet, az osztalékból származó jövedelmet, az árfolyamnyereségbõl származó jövedelmet, a vállalkozásból kivont jövedelmet, valamint - az osztalékra vonatkozó szabályok szerinti adókötelezettség esetén - az életjáradékból származó jövedelmet, ha az adóévben ilyen jogcím(ek)en megszerzett összes jövedelem nem haladja meg az 100 ezer forintot és az adót a kifizetõ levonta;
e) a b)-d) pontban nem említett külön adózó jövedelmet (ide nem értve az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet), ha az adót a kifizetõ levonta;
f) azt a jövedelmet, amely nemzetközi szerzõdés vagy viszonosság alapján a Magyar Köztársaságban nem adóztatható (ide nem értve a nemzetközi szerzõdés vagy viszonosság alapján az adó alól a Magyar Köztársaságban mentesített, de az adó kiszámításánál figyelembe vehetõ jövedelmet);
g) azt a jövedelmet, amelyet külön törvény rendelkezése szerint nem kell bevallani.

(4) bekezdés:
A magánszemély bevallási kötelezettségének önadózóként
a) az állami adóhatóság közremûködésével készített egyszerûsített bevallás,
vagy
b) - az állami adóhatóság által meghatározott formában és módon - az adóhatóság közremûködése nélkül elkészített bevallás
benyújtásával tesz eleget, ha nem adott nyilatkozatot munkáltatói adómegállapításra vagy adójának megállapítását a munkáltatója nem vállalja.

Ezen hivatkozott jogszabályi rendelkezésekbõl arra következtetett, hogy a jövedelem a megszerzésekor kell, hogy adózzon, az annak terhére nyújtott kölcsön a visszafizetésekor már nem adózik újra, ezért szükséges annak igazolása, hogy a kölcsön nyújtására a felperes adózott jövedelmeibõl került sor. Ennek hiányában az a helyzet állhat elõ, hogy a magánszemély által adózás alól elvont jövedelembõl nyújtott kölcsön összege adózatlan marad. Mivel a kölcsön visszafizetése nem adóköteles, így gyakorlatilag legalizálhatók lennének a korábbi adózatlan jövedelmek, amely ellentétes a jogalkotó szándékával.

Ismeretem szerint az adóhatóság által hivatkozott Legfelsõbb Bírósági döntésben megállapított tényállás szerint az adózó arra hivatkozott, hogy a vizsgált idõszakon belül rendelkezett olyan jövedelemmel, melyet tagi kölcsön nyújtásához használt fel, majd ezen tagi kölcsön visszafizetését követõen ismét ez forrásként szolgált számára. Ebben az esetben valóban fennáll az a helyzet, hogy még nem elévült idõszakról van szó, amennyiben olyan forrást állít az adózó, melyet bevallásaiból megállapíthatóan nem adózott le a tárgyévben, azt hiába nyújtja kölcsön, a kölcsön visszafizetését követõen az nem tekinthetõ adómentes bevételnek.

A vizsgált esetekben azonban általában arra hivatkoznak az adózók, hogy az elévülési idõszakon túl rendelkeztek jelentõs pénzösszeggel, melyet kölcsönként nyújtottak akár tagi hitel formájában, akár magánszemélyeknek, és ezen kölcsönök visszafizetése már a vizsgált idõszakon belül, tehát elévülési idõn belül történt, és a visszafizetés számukra forrásként elfogadható.

A jogszabály csak azt a követelményt állítja az adózó elé, hogy hitelt érdemlõ módon igazolja azt, hogy az elévülési idõszakot megelõzõen az összeggel rendelkezett, illetõleg ez a felhasználáskor, azaz a vizsgált idõszakban rendelkezésére állt. Nem ritkán bûncselekménybõl származó vagy más adózatlan jövedelmeket állítanak az adózók, mint az elévülési idõn túl rendelkezésre álló forrást.

Álláspontom szerint az adóhatóság itt nem vizsgálhatja, hogy ezen akkori jövedelem adózott vagy adózatlan, jogszerûen került-e az adózó tulajdonába, csupán azt vizsgálhatja, hogy hitelt érdemlõ adatokkal igazolt-e ezen összeg korábbi megszerzése. Az adóhatóság az elévülési idõn túli idõszakra megállapítást nem tehet, nem vizsgálhatja azt, hogy az akkor rendelkezésre álló pénzösszeg adózott forrásból származik-e. Ennek bizonyítására az adózót sem kötelezheti, csupán azt vizsgálhatja, hogy hitelt érdemlõ módon az összeget az adózó megszerezte-e. Az adózónak kell bizonyítania, hogy a felhasználáskor az állított forrás ténylegesen és hitelt érdemlõen igazoltan a rendelkezésére állt. Amennyiben hitelt érdemlõ módon okiratokkal igazolja azt, hogy ezen, akkor rendelkezésre álló pénzösszeget kölcsönként folyósította, illetõleg azt is, hogy ezen összegeket ténylegesen részére az elévülési idõn belül visszafizették, álláspontom szerint ezen visszafizetéseket hitelt érdemlõ módon igazolt forrásként az adóhatóságnak el kell fogadnia. Ez esetben nem vizsgálhatja azt, hogy az elévülési idõn túl történt hitelnyújtáskor adózott volt-e a jövedelem vagy sem, mivel azon idõpontra adómegállapítást nem tehet.

Ugyanígy adózatlan marad a jövedelem akkor is, ha azt igazolja az adózó, hogy elévülési idõn túl bûncselekménybõl vagy más módon szerezte a jövedelmet, és azt a vizsgált idõszakban felhasználta. Adózatlan marad egyébként a jövedelem akkor is, ha az adóhatóság adóhiányt tár fel a vizsgált évre vonatkozóan, azonban eljárása során késõbb az adóvégrehajtáshoz való jogot megszünteti az elévülésre tekintettel. Nem tekinthetõ egyedinek tehát az, hogy adózatlan jövedelembõl igazol forrást az adózó, és az elévülésre tekintettel azon összeg már nem adóztatható. Ez az álláspont minden bizonnyal az adó beszedésére érzékeny adóhatóság számára kellemetlen, de véleményem szerint jogszerû.

dr. Korvicska Attila
bíró

/Részlet Az Önadózó 2009/11. számában A vagyonosodási ügyek bírósági felülvizsgálatának tapasztalatai címû írásból/

***

Vagyongyarapodás és adóellenõrzés - Hogyan bizonyítsa be vagyona adózott forrását?

VIZSGÁLTA MÁR ÖNT AZ APEH? Tudja Ön, például, hogy, mik a kritikus pontok a vagyon megszerzésekor? Mi helyzet a családi kapcsolatokkal adózási szempontból? Milyen könnyen Ön ellen fordítható a látható vagyona (ingatlan, autó,befektetés, utazás)? Mik a játékszabályok az adóellenérzésben? Milyen jogai vannak az adóellenõrnek? Milyen jogai vannak Önnek? Vajon, hogyan és honnan szerzi az információkat az adóhatóság? Milyen ellenõrzési módszerekkel dolgozik a hivatal? És milyen eszköze vannak Önnek egy adóellenõrzésben - hogyan bizonyítsa be vagyona adózott forrását?

Kiadó: Adónet.hu Zrt. 2007.
Szerzõ: dr.Szabó Tibor ügyvéd adószakértõ
Terjedelem: 144 oldal

Ár: 9.900,-Ft

Megrendelés: info@onadozo.hu

Vissza az előző oldalra