ELÕZETES AZ ÖNADÓZÓ JÚLIUSI SZÁMÁBÓL

ART 2008-06-27

Nyomtatás

Forrás: Önadózó

MELLÉKLET: FORDÍTOTT ADÓZÁS AZ ÉPÍTÕIPARBAN - ADÓNAVIGÁTOR MIKRO- ÉS KISVÁLLALKOZÁSOKNAK: BEMUTATJUK BÖRÖCZKYNÉ VEREBÉLYI ZSUZSANNÁT – MAGÁNSZEMÉLYEK INGATLAN BÉRBEADÁSA – SZOLGÁLTATÁSOK TELJESÍTÉSI HELYE: KI ÉS HOL FIZETI AZ ÁFÁT? (2.) – NYÁRI SZJA KÉRDÉSEK: ISKOLAKEZDÉSI TÁMOGATÁS, ÜDÜLÉSI CSEKK, ÜDÜLÉSI SZOLGÁLTATÁS – PÁLYÁZNI PEDIG ÉRDEMES! FRISS KIÍRÁSOK, INFORMÁCIÓK – PÁLYÁZATOK ELSZÁMOLÁSA – MAGYAR VÁLLALKOZÓK MUNKAVÉGZÉSE AZ UNIÓBAN - – SPECIÁLIS JÁRULÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGEK – NYUGDÍJASOK KERESÕ TEVÉKENYSÉGÉRE – AZ ÖREGSÉGI NYUGDÍJ JOGOSULTSÁG SZABÁLYAINAK VÁLTOZÁSAI 2008-2013. II. RÉSZ – ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI HATÁROZAT A VAGYONBECSLÉS SZABÁLYAIRÓL – ELÕTÁRSASÁGOK BESZÁMOLÁSI ÉS BEVALLÁSI KÖTELEZETTSÉGEI – MAGYAROK KÜLFÖLDÖN, KÜLFÖLDIEK MAGYARORSZÁGON – KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ ÖNELLENÕRZÉSE ÉS PÓTBEVALLÁSA – DEVIZÁS ÜGYLETEK KÖNYVVITELI ELSZÁMOLÁSA II. – MIKOR KELL A MUNKAVÁLLALÓT ALKALMASSÁGI VIZSGÁLATRA KÜLDENI? – KÁBÍTÓSZER PROBLÉMA A MUNKAHELYEKEN – GONDOLATOK A CÉGELJÁRÁSRÓL – OFF SHORE A BÍRÓSÁGON – GYÓGYSZÁLLÓ IDEGENFORGALMI ADÓJA – A BELTAG FELELÕSSÉGE A BETÉTI TÁRSASÁG ADÓTARTOZÁSÁÉRT – ÁTFOGÓ ELLENÕRZÉS EREDMÉNYEKÉNT HOZOTT HATÁROZAT BÍRÓSÁGI FELÜLVIZSGÁLATA – VÁLLALATI KIÁLLÍTÓTEREK

Küldje tovább e-mailben - és ajánlja az Önadózó Hírlevelet ismerõsének – ennek ellenében megküldjük Önnek a Vagyongyarapodás ellenõrzési tanácsadó címû e-kézikönyvünket. Iratkozzon fel hírlevelünkre: gyakorlati adózási információkat kap, heti rendszerességgel, ingyenesen. Feliratkozás esetén e-mailben megküldjük az Elõtársaságok beszámolási és bevallási kötelezettségei címû e-kézikönyvünket. /Már feliratkozott Hírlevél olvasóink ez miatt ne regisztráljanak újra – részükre a kiadványt e-mailben megküldjük/

ÖNADÓZÓ HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS ITT!

Továbbküldés e-mailben

***

MELLÉKLET: FORDÍTOTT ADÓZÁS AZ ÉPÍTÕIPARBAN

A fordított adózás lényege az általános szabállyal szemben, hogy a terméket beszerzõ, illetve a szolgáltatást igénybe vevõ adóalany, más néven a megrendelõ számolja el az adóhatósággal az áfa-összeget. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a vevõ az eladó részére csak a nettó ellenértéket fizeti meg, és a saját bevallásában fizetendõ adóként tünteti fel azt az adóösszeget, amelyet az általános szabályok szerint az eladónak kellene fizetendõ adóként bevallania. A továbbiakban kizárólag az új Áfa törvény 142. § (1) bek. a) és b) pontjában tételesen megjelölt ügyletekkel kapcsolatos áfa-fizetési rendet ismertetjük.

ADÓNAVIGÁTOR MIKRO- ÉS KISVÁLLALKOZÁSOKNAK. BEMUTATJUK BÖRÖCZKYNÉ VEREBÉLYI ZSUZSANNÁT

Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna elõadásain rendszerint telt ház van, legyenek a hallgatói mikro- és kisvállalkozások vezetõi vagy mérlegképes könyvelõk. Portré rovatunkban õt mutatjuk be, vele beszélgettünk egy mérlegképes továbbképzés után arról, hogy elsõsorban az adózással kapcsolatban mi okoz napi gondokat a kisebb cégeknek.

MAGÁNSZEMÉLYEK INGATLAN BÉRBEADÁSA

Az ingatlanok hasznosításának egyik népszerû formája a bérbeadás. Az elmúlt években elég sok egymástól eltérõ törvényértelmezés látott napvilágot az ingatlan-bérbeadás szja és eho szabályaira vonatkozóan. Mindezek után kedvezõ fordulat történt a jogalkotásban és 2008-tól egyértelmû megfogalmazást találhatunk a törvényben. Már csak a magánszemélyeknek kell „sokismeretlenes” egyenleteken keresztül kiszámolnia, melyik adózási szabállyal lehet a legkevesebb adót befizetnie.

SZOLGÁLTATÁSOK TELJESÍTÉSI HELYE - KI ÉS HOL FIZETI AZ ÁFÁT? (2.)

Az elõzõ számban a témakör taglalását az Áfa tv. 42. §-ában található szolgáltatások teljesítési helyével fejeztük be. Idõközben több kérdés érkezett az eddig említett témakörrel kapcsolatban, amelyre a jogszabályi ismertetés folytatását megelõzõen szeretnék reagálni.

NYÁRI SZJA KÉRDÉSEK: ISKOLAKEZDÉSI TÁMOGATÁS – ÜDÜLÉSI CSEKK – ÜDÜLÉSI SZOLGÁLTATÁS

A nyár aktuális szja kérdéseivel foglalkozunk: a béren kívüli juttatások legtipikusabb formái közé tartozik az iskolakezdési támogatás és az üdülési csekk, vagy szolgáltatás nyújtása a munkáltató részérõl. Az egyes juttatásoknál a személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: szja-törvény) tételesen felsorolja azokat az eseteket, amikor a juttató szempontjából az adómentességre vonatkozó feltétel megvalósul.

PÁLYÁZNI PEDIG ÉRDEMES! FRISS KIÍRÁSOK, INFORMÁCIÓK

Sorozatunkban gyakran hangsúlyoztuk, hogy milyen nehézségekkel jár nem csak, sõt, talán nem is elsõsorban az európai uniós pályázatok elkészítése, hanem a teljesítés és az a folyamat, amíg az utófinanszírozási rendszerben valóban megérkezik a bankszámlánkra a pénz. Ennek ellenére állítjuk: pályázni pedig érdemes. Júniusban fõként a kutatás-fejlesztés, az innováció, valamint termékfejlesztés témakörben kiírt pályázatokkal találkozhattunk a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, illetve a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal hivatalos honlapjain.

PÁLYÁZATOK ELSZÁMOLÁSA

Az Önadózó számaiban rendszeresen tájékoztatunk arról, hogy milyen pályázatokon milyen célra lehet állami vagy uniós forrásokat igényelni. A pályázatok elkészítésében szívesen vesznek részt erre szakosodott pályázatíró cégek, a megnyert pályázattal azonban legtöbbször „magukra hagyják” a vállalkozókat. Az ígéret forintra váltásában pedig legtöbbször vagy saját maguk, vagy könyvelõi segítséggel evickélnek a vállalkozók, és rengeteg hibát elkövetnek az elszámolások során. A pályázatok elszámolása, bár mindegyik egyedi, azért rengeteg közös vonás van bennük. Jelen cikkünk pedig ezért azoknak próbál segítséget nyújtani, akik saját maguk számolják el a támogatás-igénylésüket.

MAGYAR VÁLLALKOZÓK MUNKAVÉGZÉSE AZ UNIÓBAN

A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGÚ EGYÉNI ÉS TÁRSAS VÁLLALKOZÓK EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN TÖRTÉNÕ MUNKAVÉGZÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYOK. A szakemberek egyre gyakrabban szembesülnek olyan kérdéssel, hogy milyen szabályokat kell alkalmazni abban az esetben, ha a magyar állampolgár egyéni, társas vállalkozói tevékenysége mellett vagy attól függetlenül az Európai Unió bármely tagállamában vállal munkát.

SPECIÁLIS JÁRULÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGEK

Ebben a cikkben azt tekintjük át, hogy a járulékfizetési kötelezettség teljesítése szempontjából kik azok, akikre speciális szabályok vonatkoznak, és melyek azok az elõírások, amelyek meghatározzák a fizetendõ járulék típusát, illetve mértékét. Szót ejtünk a társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások közül azokról, amelyhez járulékfizetési kötelezettség fûzõdik, például a gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, ápolási díjban, álláskeresési támogatásban, gyermeknevelési támogatásban részesülõk járulék fizetésérõl. Megemlítjük a START-kártyás foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményeket, az egyházi személyek járulékfizetési kötelezettségét, a nyugdíjas foglalkoztatottak kötelezettségeit és még sok egyebet is.

NYUGDÍJASOK KERESÕ TEVÉKENYSÉGÉRE VONATKOZÓ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ELÕÍRÁSOK KORLÁTOK ÉS ÁTMENETI SZABÁLYOK

2008. január 1-jétõl kezdõdõen több tekintetben is megváltoztak azok a jogszabályi elõírások, amelyek mentén a nyugdíjasok keresõtevékenységet folytathatnak. A szabályozás változásai érintik mind a járulékfizetési kötelezettséget, mind pedig a keresõtevékenység folytatásának korlátait. Rövid anyagunkban a saját jogú öregségi nyugdíjasokra vonatkozó elõírások mellett bemutatjuk a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjasokra, valamint rehabilitációs járadékban részesülõkre, továbbá az egészségkárosodott személyek egyes szociális járadékaiban részesülõkre vonatkozó rendelkezéseket is.

AZ ÖREGSÉGI NYUGDÍJ JOGOSULTSÁG SZABÁLYAINAK VÁLTOZÁSAI 2008-2013. II. RÉSZ

Az új rendelkezések – mint ahogy azt az elsõ részben is írtam - 2008. és 2013. között különbözõ idõpontoktól kerülnek bevezetésre. A nyugdíjtörvény legfontosabb módosításai meghatározzák az elõrehozott öregségi nyugdíjra való jogosultság feltételeit az egyes években. Az elõzõ számban részletesebben csak a 2008. évben életbe lépõ szabályokkal foglalkoztam, kik, milyen feltételekkel jogosultak 2008. évben elõrehozott öregségi nyugdíjra, valamint csökkentett összegû elõrehozott öregségi nyugdíjra, hogyan történik a havi átlagkereset kiszámítása.

ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI HATÁROZAT A VAGYONBECSLÉS SZABÁLYAIRÓL

Az Alkotmánybíróság a közelmúltban hozta meg 125/B/2005. AB. számú határozatát, melyben az adózás rendjérõl kiadott 2003. évi XCII. törvény (Art.) 108. és 109. §-ai alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése tárgyában érkezett három indítványról döntött egy eljárásban. Az Art. 109. § (1) és (3) bekezdése tekintetében az indítványokat elutasította, míg a 108. § és a 109. § (2) bekezdését érintõ indítványt visszautasította.

ELÕTÁRSASÁGOK BESZÁMOLÁSI ÉS BEVALLÁSI KÖTELEZETTSÉGEI

A társaságok alakulásához kívánunk segítséget nyújtani a szükséges jogszabályok ismertetésével a gazdasági vezetõk, az adó- és számviteli szakemberek számára. Áttekintés kívánunk nyújtani az elõtársaságok cégbejegyzésérõl, beszámolási és szabályzat készítési kötelezettségérõl, bejelentési és bevallási kötelezettségérõl. A számviteli törvény változása hatással van az adóbevallásra is, ezért külön kitérünk az elõtársasági idõtartamra, ha önálló beszámolási és adóbevallási kötelezettség vonatkozik, vagy nem vonatkozik rájuk.

HIÁNYPÓTLÁS - PÓTBEVALLÁS

Itt a nyár, egy kicsit kiszakadhatunk a határidõk szorításából, csökken a könyvelõkre nehezedõ teher. Esetleg már túl egy pihentetõ nyaraláson, a gyerekek táborban vagy a nagyinál, minden adott hát a nagy rendrakáshoz. Gyakran fordul elõ, hogy ez idõ tájt keresnek fel bennünket elhanyagolt cégek kétségbeesett vezetõi és közlik, hogy néhány éve hiányosan, vagy egyáltalán nem lettek benyújtva a kötelezõ bevallásaik. Miután a könyvelõ magához tért elsõ döbbenetébõl, meg kell tervezni a feladatot.

MAGYAROK KÜLFÖLDÖN – KÜLFÖLDIEK MAGYARORSZÁGON

KÜLFÖLDI MUNKAVÁLLALÁS, TANULMÁNYOK FOLYTATÁSA ESETÉN JÁRULÉKFIZETÉSI, ILLETVE EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI KÉRDÉSEK. Magyarország Uniós csatlakozását követõen egyre többen keresnek munkahelyet külföldön, valamint folytatnak külföldön tanulmányokat. Ugyancsak ez a helyzet a külföldi állampolgárok esetében, akik Magyarországon dolgoznak, illetve tanulnak. Néhány példával szeretnénk bemutatni a járulékfizetés és az egészségügyi ellátással kapcsolatos gyakran felmerült kérdéseket a teljesség igénye nélkül.

KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ: ÖNELLENÕRZÉS ÉS PÓTBEVALLÁS AZ ELÉVÜLÉSI IDÕN BELÜLI IDÕSZAKRA (2003-2007)

A környezetvédelmi termékdíjas szabályozás legutóbbi, nagy horderejû változásai 2008. január 1. óta jelentenek új kihívást a hazai gazdálkodók széles rétegének. A változások lényege, hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal korábbi feladat- és hatáskörét átvéve a vámhatóság jár el a termékdíj bevallása, befizetése, kiszabása, visszaigénylése, valamint az ezzel kapcsolatos ellenõrzések tekintetében.

DEVIZÁS ÜGYLETEK KÖNYVVITELI ELSZÁMOLÁSA II.

Elõzõ lapszámunkban a devizás ügyletek alapelvi kérdéseivel foglalkoztunk, jelen lapszámunkban néhány gyakorlati példa kerül ismertetésre. A témához kapcsolódva megjegyezzük, hogy a 2007. évi 9. számban is közzétételre került néhány egyszerûbb számpélda a devizás ügyletek elszámolása témakörében.

MIKOR KELL A MUNKAVÁLLALÓT ALKALMASSÁGI VIZSGÁLATRA KÜLDENI?

A munkavállaló egészségének, munkavégzõ képességének megóvása érdekében a Munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Mvt.) kötelezi a munkáltatót arra, hogy a munkavállaló munkaköri alkalmasságáról orvosi vizsgálat során is meggyõzõdjön. Az a munkavállaló, aki orvosi vizsgálaton nem vett részt, vagy azon alkalmatlan minõsítést kapott, az adott munkakörben nem foglalkoztatható. A foglalkozás-egészségügyi rendelkezéseket megsértõ munkáltató az Mvt. 82. §-a alapján munkavédelmi bírság kiszabására számíthat.

KÁBÍTÓSZER-PROBLÉMA A MUNKAHELYEKEN

Ezelõtt 10-15 évvel még nem volt túl sok probléma ezzel a kérdéssel, aki alkoholos állapotban, tántorogva jött be a munkahelyre: az nyilvánvalóan munkára képtelen állapotban volt, megszondáztatták és hazaküldték, a munkaideje pedig igazolatlannak minõsült. Manapság a munkahelyeken már a drogokkal kell szembesülni. Mit tehet a munkáltató?

GONDOLATOK A CÉGELJÁRÁSRÓL

A 90-es évek elején már javában létezett az ún. cégalapítási „láz”, rengeteg Bt. és Kft. jött létre. Az akkori jogalkotói és minisztériumi elképzelések szerint nem adtak ki túl sok, vagy részletes szabályt a cégbejegyzés módjára, sõt olyan gondolat érvényesült, hogy ez felesleges is, minden megyei cégbíróság majd kialakítja a saját gyakorlatát, az ügyvédek pedig ismerjék meg, hogy az egyes helyeken milyen a regula.

OFF SHORE A BÍRÓSÁGON

Az alábbiakban egy megtörtént esetet dolgozunk fel, amely egy off shore cég Magyarországon kifejtett tevékenységérõl és annak hivatalos adójogi megítélésérõl szól. A jogeset a foglalkoztatási jogviszonyok minõsítése körében is tanulságokkal szolgál.

GYÓGYSZÁLLÓ IDEGENFORGALMI ADÓJA

Lapunk 2007-ben közölt egy jogesetet, melyben az elsõfokú közigazgatási bíróság a felperes keresetének helyt adott. A felülvizsgálati bíróságként eljáró Legfelsõbb Bíróság ítéletével azonban a felperes keresetét elutasította. A felperes egyik szállodája mûködési engedéllyel rendelkezik általános belgyógyászati járóbeteg és reumatológiai, valamint fizioterápiás járóbeteg szakellátásra. A gyógyszálló vendégeinek többsége beutaló nélkül érkezõ gyógyvendég, akiket a felperes idegenforgalmi adó alól mentes személynek tekintett. Az elsõfokú adóhatóság a felperesnél idegenforgalmi adónemben ellenõrzést végzett, melynek eredményeként adóhiány, adóbírság és késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte. Megállapította, hogy a felperes nem tekinthetõ egészségügyi intézménynek, gyógyvendégei nem mentesek az idegenforgalmi adó alól. Döntését a helyi adókról szóló 1990. évi C törvény (a továbbiakban: Htv.) 31.§ (1) bekezdés b) pontjára, 52.§ 34. pontjára, valamint az egészségügyrõl szóló 1997. CLIV. törvény ( a továbbiakban: Eü. tv.) 81.§ (2) bekezdésére, 89.§ (1) bekezdésére és 100. §-ára alapította.

A BELTAG FELELÕSSÉGE A BETÉTI TÁRSASÁG ADÓTARTOZÁSÁÉRT

Az itt közölt jogesetben a bíróság az Art., a Gt. és a Cégtörvény szabályait alkalmazva döntött a beltag felelõssége kérdésében. Nem vitás, hogy a Bt.-nek végrehajtható adótartozása áll fenn, melyet a társaságtól behajtani nem lehetett. A jogvita abban áll, hogy a felperesi álláspont szerint a 2003-ban kelt módosító okirat alapján a beltagsági viszonya 2003-ban megszûnt, ezért az ezt követõen keletkezett tartozásokért nem felel. Annak megállapítása során, hogy adott idõszakban ki volt a Bt. beltagja, a közhiteles cégnyilvántartás adatai adnak eligazítást. Önmagában egy korábbi dátumozású társasági szerzõdést módosító szerzõdés egy megfelelõ idõpontban történõ változásbejegyzést tanúsító cégbírósági végzés nélkül nem ad alapot a beltagság megállapításához.

ÁTFOGÓ ELLENÕRZÉS EREDMÉNYEKÉNT HOZOTT HATÁROZAT BÍRÓSÁGI FELÜLVIZSGÁLATA

Az adóhatóság az egyéni vállalkozó adózónál átfogó ellenõrzést végzett, melynek eredményeként több adónemben állapított meg jelentõs összegû adókülönbözetet. A bíróságnak az adózó által elõterjesztett eljárási és anyagi jogszabálysértések elbírálásával kellett meghoznia ítéletét.

A KIÁLLÍTÓTEREK

Mi ösztönözhet egy vállalati vezetõt, tulajdonost arra, hogy kiállítótér létrehozása mellett döntsön? Általában az, hogy egy szép, esztétikus környezet elegáns megoldás arra, hogy az ott fogadott vendégek, partnerek tájékozódjanak, megismerjék a céget és ezzel együtt kellemesen is érezzék magukat.

***

ÖNADÓZÓ - az adózók lapja. Adó - Tb. - Számvitel. Megjelenik minden hónap elsõ napján. Elõfizetési díj 1.100,-Ft/hó. Elõfizethetõ: info@onadozo.hu Önadózó, a nélkülözhetetlen munkatárs!

Vissza az előző oldalra