Elvárt adó – mulasztott az Alkotmánybíróság?

ART 2007-03-03

Nyomtatás

Forrás: Önadózó

Az rendben van, hogy a társasági adóalanyokra, jellemzõen a gazdasági társaságokra megállapított elvárt adó szabályozása alkotmányellenes – de ugyanilyen szabályozás párhuzamosan az Szja törvényben az egyéni vállalkozókra is létezik. Nekik marad?

A 670/B/2006. AB határozat megállapítja, hogy a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 6. § (5)-(9) bekezdései alkotmányellenesek, ezért azokat a határozata kihirdetése napjával megsemmisítette.

Az elvárt adó lényege a Társasági adó törvény 6.§(5) bekezdése alapján a következõ volt: „Ha az adózó (1) bekezdés szerinti adóalapja nem éri el az adóévben az eladott áruk beszerzési értékével és a külföldi telephely bevételével csökkentett, valamint a (7)-(8) bekezdésben foglaltakkal módosított összes bevétele 2 százalékát, akkor az adóalap ez utóbbi összeg.”

Ezen rendelkezésrõl állapította meg az Alkotmánybíróság, hogy alktományellenes: „a Tao. 2007. január 1-jén hatályba lépett 6. § (5) bekezdésében meghatározott „elvárt adóalap”, illetve az ennek alapulvételével fizetendõ „elvárt adó” nem áll közvetlen összefüggésben az adófizetésre kötelezett adózók jövedelmi, vagyoni viszonyaival, illetve helyzetével és ténylegesen meg nem szerzett jövedelmet (nyereséget) adóztat, ami ellentétes az Alkotmány 70/I. §-ában foglalt arányos közteherviselés alkotmányi rendelkezésével.”

Számomra egy nyitott kérdés maradt az Alkotmánybíróság határozata után. Az rendben van, hogy a társasági adóalanyokra – Bt. Kft. Rt. stb. – megállapított elvárt adó szabályozása alkotmányellenes – de ugyanilyen szabályozás párhuzamosan az egyéni vállalkozókra az Szja törvényben is létezik:

49/B.§(8) A vállalkozói adóalap
a) az (1)-(7) bekezdés szerint megállapított jövedelem, de legalább
b) az adóévben az eladásra beszerzett áruk beszerzési értékével csökkentett, az (1) bekezdésben említett vállalkozói bevétel 2 százaléka.

E rendelkezést az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény (Ept.) 12.§-a iktatta be az Szja törvénybe, 2007. január 1-i hatályba lépéssel. Itt párhuzamos intézményekrõl van szó, hiszen a társasági adó kifogásolt rendelkezését ugyanezen törvény 25.§-a állapította meg. Egyébként az elvárt adót bevezetõ 2006. évi LXI. törvényt az Alkotmánybíróság vizsgálta, olyannyira, hogy a 225.§/16/ bekezdése alkotmányellenességét meg is állapította.

Ha az Alkotmánybíróság az Ept. 25.§-ával megállapított elvárt adót hatályon kívül helyezte a társasági adó vonatkozásában, akkor miért nem tette ugyanezt a 12.§-ával bevezetett elvárt vállalkozói szja vonatkozásában?

Mulasztott az Alkotmánybíróság? Vagy azok a vállalkozói érdekképviseletek – akik az egyéni vállalkozókat, és az Szja törvény ugyanolyan rendelkezését elfelejtették megemlíteni az Alkotmánybíróság elõtt?

dr.Szabó Tibor ügyvéd adószakértõ

Vissza az előző oldalra