Engedmény a társasági adóban

ART 2008-07-17

Nyomtatás

Forrás: www.apeh.hu

A szerzõdésen alapuló nem számlázott, utólag kapott engedmény szerzõdés szerinti összegét az egyéb bevételek között kell nyilvántartani, míg az utólag adott engedményt az egyéb ráfordítások között. A szerzõdésben meghatározott fizetési határidõn (esedékességen) belül történt pénzügyi rendezés esetén adott – legfeljebb a késedelmi kamattal arányos, nem számlázott – engedmény összegét a pénzügyi mûveletek egyéb ráfordításai között, míg a kapott engedményt a pénzügyi mûveletek egyéb bevételei között kell szerepeltetni.

Önadózó Hírlevél – az adózók lapja online!

Gyors és pontos adózási információk heti endszerességgel. Megbízható válaszok a gyakorlati problémákra. A feliratkozás ingyenes, és egyéb kötelezettséggel sem jár, csak az e-mail címet kell megadni. Bónuszként a feliratkozással azonnal letölthetõ egy szabadon választott szakmai e-kézikönyv.

ÖNADÓZÓ HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS ITT!

***

Késedelmi kamatot meghaladó mértékû engedmény megítélése a társasági adóban

[Tao tv. 7. § (1) bekezdése ly) pont, 8. § (1) bekezdés n) pont]

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 2007. december 31-ig hatályban lévõ 7. § (8) bekezdés c) pontja, valamint 8. § (1) bekezdés ne) pontja külön rendelkezett arról, hogy az utólag kapott – nem számlázott – engedmény következtében elszámolt bevételhez nem kapcsolódik adóalap-csökkentési lehetõség és az engedményt adó félnél elszámolt ráfordítás sem növeli az adózás elõtti eredményt. Ez a szabály volt érvényes a szerzõdésben meghatározott fizetési határidõn (esedékességen) belül történt pénzügyi rendezés esetén adott/kapott – legfeljebb a késedelmi kamattal megegyezõ, nem számlázott – engedményre is.

Annak ellenére, hogy a Tao tv. ezeket a rendelkezéseket 2008. január 1-jétõl már nem tartalmazza, azok a gyakorlatban továbbra is alkalmazandók, tekintettel a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) szabályozására, miszerint ezek az engedmények nem tekinthetõk visszafizetési kötelezettség nélkül adott/kapott támogatásnak, hiszen azok valamely gazdasági esemény részét képezik, annak következményei.

Az Sztv. 77. § (1) bekezdés f) pontja és 81.§ (2) bekezdés g) pontja alapján a szerzõdésen alapuló nem számlázott, utólag kapott engedmény szerzõdés szerinti összegét az egyéb bevételek között kell nyilvántartani, míg az utólag adott engedményt az egyéb ráfordítások között. Az Sztv. 84. § (7) bekezdés o) pontja és 85. § (3) bekezdés o) pontja értelmében a szerzõdésben meghatározott fizetési határidõn (esedékességen) belül történt pénzügyi rendezés esetén adott – legfeljebb a késedelmi kamattal arányos, nem számlázott – engedmény összegét a pénzügyi mûveletek egyéb ráfordításai között, míg a kapott engedményt a pénzügyi mûveletek egyéb bevételei között kell szerepeltetni.

A fizetési határidõn belül történt pénzügyi rendezés esetén adott, legfeljebb a késedelmi kamattal megegyezõ összegû engedmény számvitelileg elszámolható mértékét elsõsorban a gazdálkodó felek által kikötött késedelmi kamat összege határozza meg. Abban az esetben, ha a szerzõdõ felek a szerzõdésben nem határoztak meg késedelmi kamatot, a Polgári törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 301/A. §-ban foglalt késedelmi kamatra vonatkozó szabályok az irányadóak, amelyek szerint a gazdálkodó szervezetek közötti késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félévet megelõzõ utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat hét százalékkal növelt összege.

Amennyiben a fizetési határidõn belüli pénzügyi rendezés esetén adott engedmény összege meghaladja a szerzõdõ felek által a szerzõdésben kikötött, ennek hiányában a Ptk. fenti szabálya által kiszámított késedelmi kamat összegét, a kettõ különbözete a társasági adó szempontjából véglegesen átadott/átvett pénzeszköznek minõsül, következésképpen ez az összeg adóalap-növelõ tétel az engedményt adó [Tao tv. 8. § (1) n) pont], míg adóalap-csökkentõ tétel az engedményt kapó fél [Tao tv. 7. § (1) bekezdés ly) pont] vonatkozásában.

[PM Jövedelemadók fõosztálya 10949/2008. – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási fõosztály 4007040218/2008.]

Forrás: www.apeh.hu

***

KÖNYVELÕK KÉZIKÖNYVE - Ára: 9.900,- Ft + postaköltség. Szerzõk: az Önadózó újság szerzõi. A könyv hagyományos nyomdai elõállítású, terjedelme 576 oldal. Kiadó: ADÓNET.HU Zrt. www.kezikonyvek.hu MEGRENDELÉS: info@onadozo.hu

***

JÁRULÉKFIZETÉSI ABC 2008 - Ára: 4900,-Ft. Szerzõk: Matlné Kisari Erika, Pintérné dr.Molnár Ilona, Széll Zoltánné. Lektor: dr.Jurányi Benedekné. Terjedelem: 253 oldal. Kiadó: ADÓNET.HU Zrt. Megrendelés: info@onadozo.hu

***

LÍZING KÉZIKÖNYV - Szerzõ: Junkertné Szûcs Zsuzsanna, Ára: 4.990,-Ft, Kiadó: ADÓNET.HU Zrt. Megrendelés: info@onadozo.hu

***

VAGYONGYARAPODÁS ÉS ADÓELLENÕRZÉS - Hogyan bizonyítsuk be vagyonunk adózott forrását? Kézikönyv adózóknak. Ára: 9.900,-Ft + 155,-Ft postaköltség. Szerzõ: dr.Szabó Tibor ügyvéd adószakértõ. A könyv hagyományos nyomdai elõállítású, terjedelme 132. oldal, iratmintákkal, esetgyûjteménnyel. Kiadó: ADÓNET.HU Zrt. A könyv kereskedelmi forgalomba nem kerül. www.kezikonyvek.hu - Megrendelés: info@onadozo.hu

Vissza az előző oldalra