Esettanulmány a csalás témakörében: a gépbérlet

ART 2010-03-18

Nyomtatás

Forrás: Önadózó

A csalás lényege az volt, hogy több mint 300 cég több mint 1.100 valótlan tartalmú bérleti szerzõdést kötött a nyolc bérbeadó cég valamelyikével, úgy, hogy a bérleti szerzõdésekben feltüntetett eszközérték a valós értékének a többszöröse volt. A bérleti szerzõdés futamideje 48 hónap volt. Ezt követõen a bérbeadó a bérleti szerzõdésben rögzített bérletidíj-követelést a teljes érték körülbelül 70-85 százalékáért (összesen közel 10 milliárd forintért) eladta az 51 magyarországi takarékszövetkezeteknek.

Esettanulmányok a csalás témakörében: a gépbérlet

Lezárta a nyomozást és vádemelést javasol a rendõrség a bérleti szerzõdéseken alapuló, tízmilliárd forintos csalás, az úgynevezett Takszöv-ügyben; az elkövetõk a pénzbõl vagyontárgyakat vettek, felélték illetve a diósgyõri futballcsapatba fektették - mondta Trapp Zoltán, a Nemzeti Nyomozó Iroda gazdaságvédelmi fõosztályának nyomozója a csütörtöki rendõrségi sajtótájékoztatón Budapesten.

A bérleti szerzõdéseken alapuló csalássorozat még 2002 novemberében kezdõdött, összesen négy bûnszervezeti vezetõ által irányított nyolc, úgynevezett bérbeadó céget érint, és a csalássorozatnak 51 takarékszövetkezet volt a károsultja.

Ezt követõen a bérbeadó a bérleti szerzõdésben rögzített bérletidíj-követelést a teljes érték körülbelül 70-85 százalékáért (összesen közel 10 milliárd forintért) eladta az 51 magyarországi takarékszövetkezeteknek. A takarékszövetkezetek pedig várták, hogy a törlesztések hozzájuk bejöjjenek, de erre "korlátozottan került sor", épp csak annyira, hogy a csalást éveken keresztül folytathassák. A takarékszövetkezetek végül összesen körülbelül 3 milliárd forinthoz jutottak hozzá a 10 milliárdból, így a tényleges kár 7 milliárd forint.

Trapp Zoltán elmondta: a bérleti szerzõdéseken szereplõ termelõeszközöket nagy értékûnek tüntették fel, valójában azonban elavult, 40-50 éves, csekély érékû, zömében mûködésképtelen eszközök voltak. Például egy 50 ezer forint valós értékû fúrógép szerzõdésbeli értéke 970 ezer forint volt, egy másik, 50 ezer forint valós értékû, az 1970-80-as években gyártott eszköz szerzõdésbeli értéke pedig megközelítette a 4 millió forintot.

A bérbevevõként jelentkezõ cégek egy részét az elkövetõk megtévesztéssel vonták be a bûncselekménybe, nagyobbik részük azonban a csalásból származó pénz miatt vett részt benne.

A befolyt pénz részben a bûnszervezet mûködtetésére folyt el: a valótlan tartalmú számlákat finanszírozták belõle, a csalásban közremûködõket "fizették ki", részben ésszerûtlen befektetésekre fordították a 7 milliárd forintot. Volt olyan cégvezetõ, akinél ha eléggé nagy mennyiségû készpénz volt, gondolkodás nélkül fektetett be bármibe. Volt példa arra is, hogy az egyik bûnszervezeti vezetõ a saját cégének a veszteségeit pótolta belõle, de a luxusfogyasztás is tetemes részét vitte el a bûncselekménybõl származó pénznek.

Szanka Ferenc, a Csongrád Megyei Fõügyészség csoportvezetõ ügyésze az MTI kérdésére az indokolatlan befektetésre példaként elmondta, hogy "meg nem térülõ befektetésként", "úri passzióként" támogatta például az egyik vezetõ a Diósgyõr NB I-es focicsapatát.

Arra, hogy a bûncselekmény miként maradhatott évekig rejtve - az elsõ bûncselekményt 2002 októberében követték el, 2005-ben indult az elsõ nyomozás, de a csalást egészen 2007 nyaráig folytatni tudták - Trapp Zoltán azt mondta, a takarékszövetkezetek csak akkor kezdték ellenõrizni a bérleti tárgyakat, amikor a bérlõk már nem fizettek, ráadásul az ügylet többi szereplõje érdekelt volt a csalás fenntartásában, ezért egy adóhatósági vizsgálatnál is hazudtak.

Az NNI 2007 júliusában vonta hatáskörébe a nyomozást, összesen 75 embert hallgattak ki gyanúsítottként, további négy személyt még köröznek. A gyanúsítottak közül 16-an voltak hosszabb-rövidebb ideig elõzetes letartóztatásban (a bûnszervezet egyik vezetõje például 1,5 évet töltött elõzetesben), ketten 5 illetve 8 millió forint óvadék ellenében házi õrizetbe kerültek. Trapp Zoltán elmondta: jó példa arra, mennyire felélték a bûncselekménybõl szerzett pénzt, hogy amikor a bíróság határozott az óvadék nagyságáról, több hónapba került, amíg a gyanúsítottak elõ tudták teremteni a pénzt.

A nyomozás során 410 tanút hallgatott ki a rendõrség 586 kihallgatáson, 240 ezer oldal az ügy nyomozati irata, a rendõrök 18.500 munkaórát fordítottak a nyomozásra, amelynek a bûnügyi költsége meghaladja az 5,2 millió forintot.

Trapp Zoltán beszámolt arról is: nehezítette a nyomozást, hogy több bank nem könnyen kezelhetõ táblázatos formában adta át a bankszámlakivonatot, így hosszú idõbe került, amíg minden tételt (bankszámlánként 10-20 ezret) egyedileg ellenõrizni tudtak.

A bûnszervezet négy vezetõjét 2008 februárjában vette õrizetbe a rendõrség. A gyanúsítottként kihallgatott személyek döntõ többségét bûnszervezetben és üzletszerûen elkövetett csalással gyanúsítják, de például követtek el magánokirat-hamisítást, sikkasztást is. Az egyik cégvezetõ a valótlan tartalmú bérleti szerzõdésekben szereplõ eszközök megvásárlásakor valótlan eszközértékeket tartalmazó, fiktív számlákat fogadott be és igényelt vissza utánuk 500 millió forint áfát. Így õt adócsalással is gyanúsítják. Egy másik cégvezetõnek a lakásán engedély nélkül tartott lõfegyvert, lõszert és kézigránátot találtak, neki ezért is felelnie kell. Két takarékszövetkezeti vezetõt azzal gyanúsítanak, hogy jutalékot fogadott el a bérleti szerzõdésekkel összefüggésben, õket vesztegetéssel gyanúsítják. Az egyik bûnszervezeti vezetõ lakásán pedig egy Magyarországon egyesületként bejegyzett lovagrend diplomataútleveleket és diplomatarendszámokat foglaltak le.

Szanka Ferenc beszámolt róla, hogy - mivel a gyanú szerint bûnszervezetben követték el a bûncselekményt - így az elkövetõket (bûnösségük megállapítása esetén) 5-20 év szabadságvesztés fenyegeti. Az ügyészségnek 90 napja van arra, hogy vádat emeljen a szövevényes, sokszereplõs bûnügyben.

***

Egyéni vállalkozók és egyéni cégek kézikönyve 2010

Ez a könyv összefoglalóan tartalmazza mindazt, amit az új szabályok szerinti egyéni vállalkozásról és az egyéni cégrõl tudni kell. Szerzõ: Dr.Szabó Tibor ügyvéd adószakértõ, az Önadózó újság fõszerkesztõje. Formátum: hagyományos nyomdai elõállítású könyv. Terjedelem: 280 oldal. Kiadó: Adónet.hu Zrt. Ára: 4.900,-Ft + 740,-Ft szállítási költség összesen: 5.640,-Ft.

Megrendelés: info@onadozo.hu

______________________________________

ÖNADÓZÓ elõfizetéssel - lépéselõnyben az adózásban!

Önadózó - az adózók lapja. Adó, tb. számvitel a gyakorlatban havonta 64 nyomtatott oldalon. Megjelenik minden hónap elsõ napján. Hétezer könyvelõ irodának, vállalkozásnak és intézménynek szolgáltatunk havonta, 10 ezren olvassák rendszeresen heti hírlevelünket. Elõfizetési díj 2010. év 1-12. hónapra: 17.640,-Ft. (1.470,-Ft/hó) Elõfizetõknek 20% szakkönyv vásárlási kedvezmény, ingyenes e-könyvek, e-Önadózó. Ügyfélszolgálat 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 267 5010.

Elõfizetés: info@onadozo.hu

______________________________________

Vissza az előző oldalra