Fedezetkezelõvel a körbetartozások ellen

ART 2011-08-24

Nyomtatás

Forrás: FLOW PR

Kötelezõvé vált a „Fedezetkezelõ” közremûködése 2010. április 1-jétõl az építtetõ és a fõvállalkozó kivitelezõ között létrejött építési szerzõdéseknél, amennyiben az építõipari kivitelezés értéke meghaladja a Közbeszerzési Törvényben meghatározott értékhatárt (4 845 000 eurót). Tekintettel arra, hogy a kivitelezések többsége banki finanszírozás segítségével jön létre, a fedezetkezelõ intézménye érinti a kapcsolódó projektfinanszírozási hitelszerzõdéseket is.

_____________________________________

Kérjen ingyenes Önadózó bemutató számot!

Az Önadózó újság egy korábbi számának megküldésével Ön betekintést nyerhet abba a mûhelymunkába, amellyel havonta többezer vállalkozás, intézmény és tanácsadó részére nyújtunk segítséget, szakmai információkat, megoldásokat adókötelezettségeik szakszerû teljesítéséhez. Önadózó - az adózók lapja. Adó - Tb - Számvitel - Munkaügy a gyakorlatban, havonta 64 oldalon. A megadott postacimre megküldjük, jelezze e-mailben: info@onadozo.hu

__________________________________________

Körbetartozások elleni küzdelem az építõiparban – hogyan érinti a fedezetkezelés a banki kockázatokat

A bankok kockázatminimalizálási lehetõségeit és a fedezetkezelõi intézmény kapcsán felmerülõ banki többletfeladatokat az intézmény bevezetése óta eltelt idõszak tapasztalatai alapján a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda pénzügyi-jogi szakértõje, Dr. Erdõs Gábor elemzi.

Az építõipari kivitelezési tevékenységrõl szóló kormányrendelet bevezette a „Fedezetkezelõ” intézményét az építõipari körbetartozások megszüntetésének céljával. A módosítás lényege, hogy az építtetõ már a munkálatok megkezdése elõtt elhelyezi a kivitelezés ellenértékének megfelelõ fedezetet a Fedezetkezelõnél, és a Fedezetkezelõ ezen összegbõl fizeti ki késõbb az építési mûszaki ellenõr által leigazolt fõvállalkozói számlákat.

Tekintettel arra, hogy az új intézmény bevezetése módosítja az építtetõ és a fõvállalkozó közötti jogviszonyt, illetve a fõvállalkozó számára fizetendõ vállalkozói díj kifizetésének módját és ütemezését, szükségessé vált a projektfinanszírozási hitelszerzõdések több szempontból történõ áttekintése is.

A Fedezetkezelõ személye és a fedezet igazolása

Az építõipari kivitelezési tevékenységrõl szóló 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet alapján az építtetõi fedezetkezelõi feladatokat – az építtetõ és a kivitelezõ fõvállalkozó választása szerint – a Magyar Államkincstár vagy fizetési számla vezetésére jogosult pénzforgalmi szolgáltató láthatja el. Tekintettel arra, hogy a hazai bankok egyben fizetési számla vezetésére jogosult pénzforgalmi szolgáltatók is, bármely bank végezheti ezt a tevékenységet, azonban annak megkezdéséhez a bankoknak rendelkezniük kell a kormányrendelet által elõírt technikai háttérrel és a tevékenység megkezdéséhez szükséges dokumentációval is. A PSZÁF tájékoztatása szerint a hazai bankok többsége egyelõre nem végez építtetõi fedezetkezelõi tevékenységet, és jelenleg csak egyetlen nem banki pénzforgalmi szolgáltató alakult kifejezetten fedezetkezelõi céllal.

A kivitelezési munkálatok megkezdése elõtt a Fedezetkezelõ számára bizonyítani kell, hogy az építtetõ megfelelõ forrással rendelkezik az építési munkálatok finanszírozására. A projektfinanszírozás keretében megvalósuló beruházások esetén a fedezet meglétét a kormányrendelet szerint „visszavonhatatlan folyósítást biztosító hitel- vagy kölcsönösszeg” rendelkezésre állásával lehet igazolni.

A fedezet rendelkezésre bocsátása és lehívása

A projektfinanszírozások során korábban az a gyakorlat alakult ki, hogy a finanszírozó bankok a már teljesített munkák vagy a már kiállított vállalkozói számlák ún. utólagos finanszírozását biztosították.

„A fedezetkezelõ intézménye ezt a gyakorlatot változtatja meg azzal, hogy az építtetõ az egyes kivitelezési szakaszok munkálatainak ellenértékét ezentúl az adott szakasz megkezdéséig köteles a Fedezetkezelõ rendelkezésére bocsátani, azaz a bankoknak a fõvállalkozói díj következõ részletének kifizetéséhez szükséges hitelösszeget már az adott szakasz megkezdése elõtt rendelkezésre kell bocsátaniuk a fedezetkezelõi számlára.” – vázolta az egyik legfõbb változást Dr. Erdõs Gábor, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda pénzügyi-jogi szakértõje.

A fedezetkezelõi számla felett kizárólag a Fedezetkezelõ jogosult rendelkezni, és – a megfelelõ fõvállalkozói teljesítést igazoló mûszaki szakértõi jelentés esetén – köteles a fõvállalkozó számára a vállalkozói díjat kifizetni. Így a fedezetkezelõi számlára utalt pénz kikerül a finanszírozó bank és az építtetõ rendelkezése alól, és ezen összegek akkor sem kerülhetnek visszautalásra, amennyiben például a hitelszerzõdésben meghatározott szerzõdésszegési esemény bekövetkezik, és a hitelszerzõdést felmondják.

„Tekintettel arra, hogy a hitelezõ bankok számára annál kisebb a plusz kockázat, minél kisebb összeg van egy idõben a fedezetkezelõi számlán, ezért számukra elõnyös lehet, ha az építkezés minél több, kisebb összegû ütemben valósul meg. További kockázatcsökkentõ megoldást jelenthet, ha a fedezetkezelõi számlán az építkezés elején csak egy, a mindenkori következõ ütemnek megfelelõ fedezet kerül elhelyezésre – akár a hitelhez szükséges önerõbõl, akár a finanszírozás keretében – viszont az adott ütemek finanszírozása nem az elhelyezett összegbõl, hanem a korábban megszokott utólagos finanszírozással történik.” –tette hozzá Dr. Erdõs Gábor.

Az építési mûszaki ellenõr

Fedezetkezelõ közremûködése esetén kötelezõ építési mûszaki ellenõrt megbízni. A hitelkeretbõl lehívott és a fedezetkezelõi számlán elhelyezett összeg akkor utalható tovább a fõvállalkozónak, ha az adott összegekrõl az építési mûszaki ellenõr átadta a Fedezetkezelõ részére a teljesítési igazolást.

A piaci szokások szerint eddig a bank az építtetõ mûszaki ellenõre mellett saját ellenõrt is megbízott, amelynek költségeit az építtetõ állta. Tekintettel arra, hogy a kormányrendelet egy – a teljesítésigazolásokat kiadó – építési mûszaki ellenõr megbízását kötelezõen elõírja, költséghatékony megoldás lehet, ha az építtetõ a kötelezõen elõírt mûszaki ellenõrt a banknak megfelelõ ellenõrök körébõl választja. Amennyiben a mûszaki ellenõr kiválasztása nem így történik, és a banknak és az építtetõnek külön mûszaki ellenõre lesz, akkor a banknak érdekében áll az, hogy a fedezetkezelõi számlán elhelyezett összeg kiutalását önállóan jóváhagyó építtetõ által megbízott mûszaki ellenõr munkája felett bizonyos ellenõrzési vagy tájékoztatási jogokat kapjon.

A biztosítékokat érintõ kérdések

A projektfinanszírozások során korábban kialakult biztosítéki rendszert is érinti a fedezetkezelõ intézménye. A fõvállalkozó által az építtetõ számára nyújtott teljesítési biztosítékok (pl. visszatartás vagy teljesítési bankgarancia) nem képezhetik a finanszírozás biztosítékát, mivel ezeket a Fedezetkezelõ rendelkezésére kell bocsátani, aki az építési szerzõdésben meghatározott szerzõdésszegés esetén az építési szerzõdésben meghatározott kiadások kiegyenlítésére használja fel ezeket.

„Banki szempontból azonban megfontolandó az építtetõnek a kivitelezés lezárásakor, a fedezetkezelõi szerzõdésbõl eredõ követeléseinek a bank számára történõ engedményezése, illetve különbözõ banki jogosultságok beépítése a fedezetkezelõi szerzõdésbe.”– mondta Dr. Erdõs Gábor.

***

A cégmenedzselés kézikönyve

Ez a könyv nem elvont magasságokba vezeti az olvasót, hanem ismerõs terepre, a saját cégébe invitálja vissza: e könyvben egy speciálisan magyar cégbemutatót tartunk a cégtulajdonosnak a saját cégérõl. Rendre visszatérõen arra késztetjük, hogy õ a saját cégére vonatkoztassa az ideális kkv-ról felvázolt prezentációnkat. A cégmenedzselés kézikönyve - átfogja a cégvezetés összes területét - a szervezéstõl, vezetéstõl, munkaügyeken, a marketingen át az adózásig, rálátást ad a könyvelésre is. Kiadó: Adónet.hu Zrt. 2011. Terjedelem: 735. oldal. Ára: 9.900,-Ft - de most 20% kedvezménnyel: 7.350,-Ft + 820,-Ft postaköltségel itt: info@cegmenedzseles.hu

Vissza az előző oldalra