Gyakorlati példák a munkába járással kapcsolatos költségek térítésére

SZJA 2017-04-24

Nyomtatás

Forrás: Önadózó 2017/03

Gyakorlati példák

A költségtérítés kifizetésének sarkalatos pontja annak eldöntése, hogy a munkavállaló munkahelyre való eljutása, illetve hazautazása a kormányrendelet szerinti munkába járásnak minősíthető-e. Az alábbiakban – a teljesség igénye nélkül – néhány konkrét példával világítjuk meg, hogy mit tekinthetünk munkába járásnak.

Mint az előzőekből is látható, a kormányrendelet 2. §-ában foglaltak szerint a költségtérítésre jogosító munkába járás tényét két kritérium együttes megvalósulása alapján lehet megállapítani: egyrészt szükséges, hogy a lakóhely vagy a tartózkodási hely, illetve a munkavégzés helye ne azonos közigazgatási határon belül legyen, másrészt az utazás helyközi (távolsági) utazással történjen.

·        A munkavállaló Budapesten lakik, munkahelye Budapesten kívüli településen van. A munkahely elhelyezkedése miatt a munkavállaló BKV-busszal (helyi járattal) közlekedik, még a Budapest közigazgatási határán belül leszáll. Az eset nem minősül munkába járásnak annak ellenére, hogy a munkahely és a lakóhely nem azonos településen van.

·        A munkavállaló a munkahelyével azonos településen lakik, a településen helyi járat nincs, ezért távolsági busszal utazik a településen belül néhány megállót, de – a munkahely földrajzi elhelyezkedése okán – már másik településen száll le. Ebben az esetben a munkába járásnak az a kritériuma nem valósul meg, hogy a lakóhely és a munkahely különböző településen legyen.

·        A munkavállaló a munkáltatótól eltérő településen lakik, távolsági busszal utazik munkahelyére, de – a fölrajzi elhelyezkedés miatt – még a lakóhelye településén leszáll a buszról. Ebben az esetben a munkába járás fogalmának mindkét kritériuma megvalósul, annak ellenére, hogy a munkavállaló ténylegesen nem a munkahely településén lévő megállóban száll le a járműről.

·        A munkavállaló Budapesten kívüli településen lakik, távolsági busszal utazik be Budapestre, majd Budapest melletti településen lévő munkahelyére BKV-busszal utazik tovább úgy, hogy még Budapest közigazgatási határán belül leszáll. Ebben az esetben a munkába járás mindkét kritériuma megvalósul, ezért a költségtérítés a helyközi (távolsági) útszakaszra tekintettel fizetendő, míg a helyi bérlettel történő utazás térítése csak az egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó szabályok szerint valósítható meg.

·        A munkavállaló Budaörsön lakik, munkahelye pedig Budapesten van, utazásához a BKK Zrt által üzemeltetett autóbuszjáratot használja. Kérdésként merül fel, hogy megtéríthető-e a munkavállaló részére a Budaörs közigazgatási határán kívül eső első megállóig érvényes környéki bérlet árának meghatározott része.

Az említett esetben egyértelműen megvalósulnak a kormányrendelet) 2. § a) pontjában rögzített feltételek, vagyis az utazás munkába járásnak minősül. Megvalósul a munkáltatói térítési kötelezettséget megalapozó azon feltétel is, amely szerint a munkavállaló az utazáshoz elővárosi autóbuszjáratot vesz igénybe [kormányrendelet 3. § (1) bekezdés]. A személyszállítási szolgáltatásról szóló 2012. évi XLI. törvény 2. § 6. pontja alapján ugyanis elővárosi személyszállítási szolgáltatásnak minősül a főváros vagy megyei jogú város és annak legfeljebb 70 km-es vonzáskörzete között végzett személyszállítási szolgáltatás.

Egyértelmű tehát, hogy a konkrét esetben a munkába járás költségeinek 86 százalékát – elvileg – a munkáltató köteles megtéríteni. Valóban problémát jelent azonban annak megítélése, hogy mely bérlet vagy jegy ára vehető figyelembe ebből a szempontból, tekintettel arra, hogy a budapesti agglomerációba tartozó települések közlekedési szempontból sajátos helyzetben vannak. A főváros közigazgatási területét elhagyó, de Budapest agglomerációját képező, korábban a BKV Zrt. által kiszolgált települések közösségi közlekedésének megszervezése a Budapesti Közlekedési Központ feladata, amely erre a szolgáltatásra a Volánbusz Zrt-vel kötött szerződést. Az EU érvényes rendelkezései és az Sztv. szabályai szerint a BKV Zrt. a főváros közigazgatási határát átlépő személyszállítási közszolgáltatást nem láthat el. Ez a sajátos helyzet az autóbuszjáratok igénybevételét lehetővé tevő jegyekre, bérletekre vonatkozó szabályokban is kifejezésre jut.

A Budapestről Budaörsre közlekedő 240-es autóbuszjáratra pl. – a BKK menetrendi tájékoztatója szerint – a budapesti vonaljegy és átszállójegy a járatok teljes hosszán érvényes, a Budapest-bérlethez a fővároson kívüli szakaszra vonaljegyet, vagy környéki helyközi vonaljegyet kell érvényesíteni, a környéki bérlet és a környéki helyi bérlet pedig egy meghatározott szakaszon használható.

A környéki bérlet – szintén a BKK honlapján elérhető tájékoztató szerint – az érvényességben megjelölt település és Budapest között a Budapesten belüli első megállóig használható a BKK Zrt. által megrendelt személyszállítási közszolgáltatások autóbuszjárataira a szelvényen megjelölt zónahatáron belül. A környéki helyi bérlet pedig a szelvényen megnevezett település közigazgatási határán belül a BKK Zrt. által megrendelt személyszállítási közszolgáltatások valamennyi autóbuszjáratára érvényes.

Az utóbb említett bérlettípus egyértelműen kizárólag az adott településen belüli helyi utazásra jogosít, így annak megtérítése a munkába járás szempontjából – véleményem szerint – nem merülhet fel. A környéki bérlet ugyanakkor lényegében helyközi utazásra (is) használható. [A helyközi utazás gyűjtőfogalom, magába foglalja az EU rendelkezéseinek megfelelő közösségi közlekedési kategóriákat, az elővárosi, a regionális és az országos személyszállítási szolgáltatásokat.] A környéki bérlet árának 86 százalékos mértékű megtérítése így összhangban van a kormányrendelet előírásaival akkor is, ha az az adott településen belüli utazásra is használható. A konkrét esetben ugyancsak nem lehet szó a Budapest-bérlet árának munkába járási célú megtérítéséről, mivel azt nem átutazási céllal használja a munkavállaló.

FIZESSEN ELŐ 2024-RE AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE CSOMAGJÁRA!
Önadózó - okos újság okos cégeknek és könyvelőknek! Velünk 2024-ben is könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok tartalma online elérhető, illetve mobiltelefonon is. Online csomagunk: Számviteli szabályzatok 2024 ● Cafetéria szabályzat 2024 ● Pénzmosás elleni szabályzat csomag ● GDPR Segédlet, ● Gyorskérdés szolgáltatás a honlapon,● Segédletek + Mérlegképes és adótanácsadói kreditek ● Ingyenes e-könyvek és vásárlási kedvezmény az Önadózó Webáruhgázban ● Egyes Kulcs-Soft programok előfizetőknek ingyenesen ● Előfizetni itt lehet: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/