Harmadával több cég ment tönkre

ART 2010-01-06

Nyomtatás

Forrás: MTI

Az egy évvel korábbinál 31,5 százalékkal több, összesen 15.066 cég ment tönkre tavaly Magyarországon és az idei év sem kecsegtet túl sok jóval - derül ki az Opten céginformációs szolgáltató adataiból. Az egész éves adat ugyan megfelel az elõzetes várakozásoknak, az éven belüli lefutás azonban elnyújtott válságot mutat, ami rossz hír a magyar gazdaság számára - jegyzik meg.

______________________________________
ÖNADÓZÓ elõfizetéssel - lépéselõnyben az adózásban!
Önadózó - az adózók lapja. Adó, tb. számvitel a gyakorlatban havonta 64 nyomtatott oldalon. Megjelenik minden hónap elsõ napján. Hétezer könyvelõ irodának, vállalkozásnak és intézménynek szolgáltatunk havonta, 10 ezren olvassák rendszeresen heti hírlevelünket. Elõfizetési díj 2010. év 1-12. hónapra: 17.640,-Ft. Elõfizetõknek 20% szakkönyv vásárlási kedvezmény, ingyenes e-könyvek, e-Önadózó. Ügyfélszolgálat 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 267 5010.
Elõfizetés: info@onadozo.hu
______________________________________

Harmadával több cég ment tönkre

Az Opten stratégiai igazgatója, Csorbai Hajnalka arra emlékeztet a közleményben, hogy az év második felében hónapról hónapra 1.300-nál is több felszámolási eljárást indítottak a hitelezõk, így a második félévben a naptári hatásoktól megtisztítva éppen annyi felszámolás indult el, mint az elsõben. Ennek alapján 2010 elsõ felében sem számít érdemi javulásra ezen a téren az Opten stratégiai igazgatója.

A felszámolások számához hasonlóan lassuló ütemben bár, de tovább emelkedik a felszámolt társaságok átlagos árbevétele is, emiatt feltételezhetõ, hogy a bedõlt cégek egyre több kifizetetlen számlát hagynak maguk után, magukkal rántva beszállítóikat, alvállalkozóikat.

A felszámolásoknál nagyobb ütemben, 44 százalékkal, csaknem 14 ezerre emelkedett a tulajdonosok által kezdeményezett végelszámolások száma. Ez a folyamat azonban több okból sem sorolható az egyértelmû válságjelenségek közé - vélik. "Egy következmények nélküli országban, különösen válságidõszakban pozitívumként kell értékelnünk, ha egy tulajdonos felismeri, hogy cége jövõje nem biztosított, ezért megindítja a végelszámolást, és nem várja meg míg elvész az adósságtengerben" - érvel Csorbai Hajnalka. Hozzátette: végelszámolási hullámot elindíthat az adórendszer szigorítása is, a kiskapuk bezárása már korábban is okozott átmeneti felszámolási dömpinget.

Arra viszont a rendszerváltás óta még nem volt példa, hogy egy évben kevesebb új céget alapítsanak, mint az azt megelõzõben, 2009-ben azonban ez volt a helyzet - hívják fel a figyelmet. 2008-ban még 48.500 új céget jegyeztek be a cégbíróságok, 2009-ben viszont 3 százalékkal kevesebbet, összesen 47.000-et.

A 2008-ról mérleget adó 350 ezer magyar vállalkozás adatai azt mutatják, hogy a kkv-k zöme még mindig valamilyen munkaviszonyt helyettesítõ, adóelkerülésre létrehozott cég a minimálbér kétszerese körüli fizetésekkel, ezért sokkal inkább pénzt visz, mint pénzt hoz az államháztartásba - fogalmaz az Opten. A 100 millió forint alatti 301 ezer cég összesen 530 ezer munkavállalót foglalkoztat. E kis cégekben az egy fõre vetített átlagos havi ráfordítás 145 ezer forint. A közepes, 100 millió és egymilliárd forint közötti cégek 560 ezer embernek adnak munkát, és személyenként hivatalosan még mindig csak havi 221 ezer forint ráfordítással mûködnek. Ezzel szemben a nagyok, az egymilliárd forintnál nagyobb árbevételt elérõk - szintén 560 ezer fõt foglakoztatva - munkavállalóik után járulékokkal együtt átlagosan havi 657 ezer forintot fizetnek ki személyenként. Az Opten ügyvezetõ igazgatója ezért megfontolandónak nevezi, hogy milyen nagyságrendû bevételtõl esik el a költségvetés a kis cégek "támogatása" miatt. Tóth Tamás szerint a mikro- és kisvállalkozások számának radikális csökkenéséig a magyar gazdaság nem állítható egészséges növekedési pályára, oda pedig az adórendszer radikális átalakításán, az élõmunka terhelésének csökkentésén és a kisvállalkozói terhek behajtásán keresztül vezet az út.

***

A KÖNYVELÕI FELELÕSSÉG KÉZIKÖNYVE + CD

Az I. Fejezet szól a könyvelési szerzõdésrõl – amelyben felvázoljuk azokat a jogi technikákat, amelyeket mindenképpen javasolunk beépíteni az ügyféllel megkötött könyvelési szerzõdésbe. Ezeket könyvünk, és annak CD melléklete részletesen tartalmazza.Könyvünk II. Fejezete az adótörvények rejtett csapdáival, és a könyvelõi munka során elkövethetõ tipikus hibalehetõségekkel foglalkozik. Tanulságos olvasmány ez könyvelõknek – egy könyvelõirodai vezetõ tollából. A III. Fejezetet a könyvelõi kártérítési felelõsségnek szenteltük, amelybõl egyáltalán megismerheti, hogy melyek a téma lényeges kérdései, érveket, tippeket kaphat ilyen élethelyzetekre. Könyvünk értékes részét képezi az a 20 esettanulmány, amelyek könyvelõi kártérítési jogeseteket dolgoznak fel. A könyvelõ irodák felelõsségi kérdései mellett részletesen foglalkozunk a munkaviszonyban, alkalmazottként foglalkoztatott könyvelõk, fõkönyvelõk, gazdasági igazgatók kártérítési felelõsségével is. Könyvünk IV. Fejezete pedig – egyfajta válaszként, megoldásként a könyvelõi kártérítési felelõsség által felvetett kérdésekre – tartalmazza a könyvelõ iroda Általános Szerzõdési Feltételeit, továbbá Szervezeti és Mûködési Szabályzatát, felhasználható iratminta formájában. Ezeket megnyitható word dokumentumként – további iratmintákkal együtt – a könyvünk Függelékét képezõ CD is tartalmazza.

A könyvelõi felelõsség kézikönyve. Szerzõ: Dr. Szabó Tibor, Regõs Gábor
Kiadó: Adónet.hu Zrt. 2009
Terjedelem: 328 oldal + CD
Ára: 9.900,-Ft + 660,-Ft postaköltség - Önadózó újság elõfizetõknek 20% kedvezménnyel 7.920,-Ft + postaköltség

Megrendelés: info@onadozo.hu

Önadózó újság elõfizetés: info@onadozo.hu

Személyesen megvásárolható: Önadózó Ügyfélszolgálat, 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 06 1 267 5010

Vissza az előző oldalra