Iskolakezdési támogatás

ART 2007-07-24

Nyomtatás

Forrás: Önadózó

A jogosultak részére a tanév közeledtével már adható az adómentes iskolakezdési támogatás, amennyiben a folyósítás a vonatkozó szabályoknak megfelelõen történik. Fontos feltétel, hogy az iskolakezdési támogatás adómentesen a tanév elsõ napját megelõzõ és azt követõ 60 napon belül, a munkáltató nevére szóló számla ellenében, természetben, vagy utalvány formájában adható.

Utalvány juttatásánál fontos szempont, hogy az iskolák tankönyvvásárlásnál utalványt általában nem fogadnak el, viszont vannak üzletek, ahol az utalványt beváltók kedvezményben is részesülnek. Utalvány beváltáskor nem szükséges a támogatást nyújtó nevére szóló számlát kérni, viszont amennyiben a juttatás pénzben történik, akkor a támogatást nyújtó nevére szóló számla a bizonylatoláshoz elengedhetetlen. Adómentes iskolakezdési támogatást munkáltató adhat a munkavállalójának. Ne felejtkezzünk el a nyilvántartásról!

A részletes szabályokat a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklete 8.30. pontja tartalmazza. Itt olvashatunk arról is, hogy amennyiben a juttatás nem megfelelõ módon történik - arra nem jogosult gyermekre tekintettel, illetve nem a megadott határidõben történik, akkor az így folyósított összeg az igénybevevõnél összevonandó jövedelem lesz! Szintén összevonandó jövedelem az idei 20 ezer forintos adómentes határ felett folyósított összeg.

Viszont, ha minden szabálynak megfelel a folyósítás, jogosult gyermek után történik, az adómentes összeghatáron belül, a megadott határidõben, viszont ez az „adómentes” összeg túllépi az Szja törvény 71. §. (1) bekezdésében szabályozott adómentesen biztosítható béren kívüli juttatás évi 400 ezer forintos összeghatárát, akkor a túllépés összege nem összevonandó jövedelem lesz az igénybevevõnél, hanem a (4) bekezdés alapján a munkáltatónál keletkezik adóköteles béren kívüli juttatás miatt 54 %-os személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége annak járulékaival együtt! A 400 ezer forintos összeghatárnál csak az adómentes 20 ezer forintos határt kell figyelembe venni.

A részletes szabályok:

Szja Tv. 1. számú melléklet 8. 30 pont

A természetbeni juttatások közül adómentes az, amelyet a munkáltató, a bér kifizetõje a közoktatásról szóló törvényben meghatározott gyermek, tanuló számára a - rá tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult - szülõ vagy a vele közös háztartásban élõ házastárs útján a tanév elsõ napját megelõzõ és követõ 60 napon belül tankönyv, taneszköz, ruházat (ideértve a munkáltató, illetve a bér kifizetõje nevére szóló, az elõzõekben felsorolt javak beszerzésérõl szóló számla ellenértékének az említett idõszakban történõ megtérítését is) vagy kizárólag az említett javak vásárlására jogosító utalvány formájában évi 20 ezer forint értékig terjedõen juttat (adómentes iskolakezdési támogatás); a munkáltató, a bér kifizetõje az adómentes iskolakezdési támogatás összegérõl magánszemélyenként - az adóazonosító jel, valamint a magánszemély útján adómentes iskolakezdési támogatásban részesített gyermek(ek), tanuló(k) adóazonosító jelének (ennek hiányában természetes azonosító adatainak) feltüntetésével - nyilvántartást vezet, amelyet az adó utólagos megállapításához való jog elévüléséig megõriz; az iskolakezdési támogatásnak az adómentesség értékhatárát meghaladó része, valamint a munkáltató, a bér kifizetõje által a szülõvel vagy házastársával fennálló jogviszonyára tekintettel az említett feltételeknek nem megfelelõ módon vagy pénzben a gyermeknek juttatott támogatás a szülõ, illetve házastársa munkaviszonyból származó jövedelmének minõsül;

Szja Törvény

71. § (1) A munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatásnak minõsül a munkáltató által a (2) bekezdésben felsorolt, az e törvény rendelkezései szerint a munkavállalónak az adóévben biztosított juttatások együttes értékébõl legfeljebb évi 400 ezer forintot, illetõleg a 400 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben munkaviszonyban töltött napokkal arányos összegét meghaladó rész (adóalap).
(2) Az (1) bekezdésben említett juttatások a következõk:
a) az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba és/vagy az önkéntes kölcsönös önsegélyezõ pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulásból az a rész, amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni,
b) az iskolai rendszerû képzés címén átvállalt, viselt költségbõl az a rész, amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni,
c) az adómentes üdülési csekk értéke vagy az adómentes üdülési szolgáltatás szokásos piaci értéke,
d) az adómentes iskolakezdési támogatás értéke,
e) a bírót, az igazságügyi alkalmazottat, valamint az ügyészségi alkalmazottat törvény elõírása alapján megilletõ adómentes ruházati költségtérítés, továbbá a köztisztviselõk jogállásáról szóló törvény alapján a magánszemélyt megilletõ adómentes ruházati költségtérítés,
f) az adómentes internethasználat munkáltató által viselt (átvállalt) díja, valamint az adómentes számítógép-juttatás szokásos piaci értéke,
g)
h) a mûvelõdési intézményi szolgáltatás szokásos piaci értéke,
i) az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott helyi utazási bérlet formájában kapott adómentes bevétel.
(3) A munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatás meghatározásához az (2) bekezdésben említett minden olyan juttatást figyelembe kell venni, amelyet a munkáltató a munkavállalónak, valamint a munkavállaló munkaviszonyára tekintettel más magánszemélynek az adóévben adott.
(4) A munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatás adója az (1) bekezdés szerint számított adóalap 54 százaléka.
(5) A munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatás után az adót a munkáltató az (1) bekezdésben meghatározott értékhatár túllépését követõen az említett juttatás napjára - a munkaviszony év közben történõ megszûnésekor az (1) bekezdés szerinti arányosított értékhatár túllépése esetén a munkaviszony megszûnése napjára - állapítja meg, és az adózás rendjérõl szóló törvénynek a kifizetõre irányadó rendelkezései szerint fizeti meg és vallja be.

A családi pótlékra jogosultságot az 1998. évi LXXXIV. Törvény a családok támogatásáról, (egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. Rendelettel) tartalmazza:

Cst. 7. § (1) Családi pótlékra jogosult
a) a vér szerinti, az örökbe fogadó szülõ, a szülõvel együtt élõ házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a továbbiakban együtt: szülõ), a nevelõszülõ, a hivatásos nevelõszülõ, a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 72. §-ának (1) bekezdése alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték
aa) a még nem tanköteles,
ab) tankötelezettsége megszûnéséig a tanköteles,
ac) az általános iskolai, középiskolai, szakiskolai (a továbbiakban együtt: közoktatási intézmény) tanulmányokat folytató és a (2) bekezdésben megjelölt életkorú
saját háztartásában nevelt gyermekre tekintettel;
b) a vagyonkezelõi joggal felruházott gyám, illetõleg a vagyonkezelõ eseti gondnok a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévõ gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel, amennyiben az aa)-ac) pontokban meghatározott feltételek valamelyike fennáll;
c) a Magyarország területén mûködõ szociális intézmény vezetõje az intézményben elhelyezett gyermekre tekintettel;
d) a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, feltéve, ha utána tizennyolcadik életévének betöltéséig magasabb összegû családi pótlékot folyósítottak;
e) a gyámhivatal által a szülõi ház elhagyását engedélyezõ határozatban megjelölt személy, amennyiben az ab)-ac) pontokban meghatározott feltételek valamelyike fennáll.

A részmunkaidõben foglalkoztatott dolgozónak is a teljes összeg nyújtható adómentesen a feltételek fennállása esetén. Viszont két részmunkaidõs munkaviszony esetén összesen kaphat a munkavállaló 20 ezer forint iskolakezdési támogatást adómentesen. Amennyiben ennél többet kap, összevonandó jövedelemként a 20 ezer forint feletti összeget az éves személyi jövedelemadó-bevallásában szerepeltetnie kell!

2006/24. Adózási kérdés: A részmunkaidõben dolgozó munkavállalónak adott adómentes béren kívüli juttatások
[a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) 71. § (1) bekezdése]

Az Szja törvény 71. § (1) bekezdése szerint a munkáltatónál adómentes juttatásnak minõsül a munkáltató által munkavállalónak az adóévben adott, a törvényben meghatározott juttatások együttes értékébõl legfeljebb évi 400 ezer forint, illetõleg a 400 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben munkaviszonyban töltött napokkal arányos része.
A Munka törvénykönyve a részmunkaidõben dolgozó munkavállalót is munkaviszonyban álló személynek tekinti, akit a munkaviszonyban töltött napok után az általános szabályok szerint illetnek meg járandóságok, például a szabadság. Az Szja törvény sem szabályozza külön azt az esetet, amikor a munkavállaló részmunkaidõben, napi 8 óránál kevesebbet dolgozik. Ezért ugyanazok a szabályok, kötelezettségek és mentességek vonatkoznak a részmunkaidõben foglalkoztatott munkavállalókra, mint a teljes munkaidõben dolgozó társaikra, így az Szja törvény 71. §-ában szabályozott 400 ezer forintos keret a részmunkaidõben dolgozó munkavállalókra is irányadó.
(PM Jövedelemadók fõosztálya 21312/2005. - APEH Adójogi fõosztály 8429755244/2005.; AEÉ 2006/4.)

Az iskolakezdési támogatásban mindkét szülõ részesülhet, tudhajtjuk meg az alábbi adózási kérdésbõl (az összeg, és a felhasználás határideje idõközben változott).

2003/132. Adózási kérdés
iskolakezdési támogatás

(Szja törvény 1. számú melléklet 8.30. pont)
A támogatásban a gyermek, tanuló részesülhet családi pótlékra jogosult szülõje vagy a vele közös háztartásban élõ házastársa útján. Gyermeknek az általános iskolai tanulmányait az adott tanévben megkezdõ gyermeket, tanulónak pedig az általános vagy középiskolában tanulmányokat folytató fiatalt kell tekinteni.
A juttatás akkor adómentes, ha annak a szülõ vagy házastársa útján nyújtott összege nem haladja meg gyermekenként az évi 10 ezer forintot. A juttatásban azonban a gyermek, tanuló mindkét szülõ (vagy a vele közös háztartásban élõ házastárs) útján részesülhet akkor is, ha az érintett magánszemélyek azonos munkáltatónál dolgoznak.
A támogatás adómentesen a tanév elsõ napját megelõzõ 60 és az azt követõ 30 napon belül adható. 2003-ban ez a július 2.-október 1. közötti idõszakot jelenti, beleértve az idõszak elsõ és utolsó napját is.
A munkáltató, a bér kifizetõje a támogatást három formában nyújthatja:
- tárgyi formában tankönyv, taneszköz, ruházat juttatásával,
- ezen termékek vásárlásáról a munkáltató, illetve a bér kifizetõje nevére szóló számla ellenértékének megtérítése formájában,
- kizárólag az említett javak vásárlására jogosító utalvány formájában. (Ebben az esetben nem szükséges a munkáltató nevére szóló készpénzfizetési számla kiállítása, a törvényi adómentességi feltétel teljesítéséhez elegendõ az utalványt forgalmazó társaság számlája.)
(PM Jövedelemadók fõosztálya 13.048/2003. - APEH Adónemek fõosztálya 1226365949/2003.; AEÉ 2003/8-9.)

Dajka Edit
dajkaedit@onadozo.hu

Vissza az előző oldalra