Ismertetjük a Pénzmosás Elleni Információs Iroda 2011. évi jelentését

KKV 2012-06-12

Nyomtatás

Forrás: www.apeh.hu

Érdemes beleolvasni a bejelentések tavalyi statisztikájába, és különösen az esettanulmányokba. Közzétették a szolgáltatóknál végzett helyszíni ellenőrzések szempontjait. Ilyen is van, és bírságolhatnak is.

A jelentést a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatósága Pénzügyi Információs Főosztály (PIFO) készítette, a pénzmosás elleni tevékenységre vonatkozó jogszabályi kötelezettségek teljesítésének 2011. évi tapasztalatairól. E kötelezettségek érintik a könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján folytató szolgáltatókat is. Az Éves Jelentés készítésével a PIFO alapvetően a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (továbbiakban: Pmt.) 23. § (10) bekezdésében megjelenő tájékoztatási kötelezettségének tesz eleget.

A jelentés teljes terjedelmébe elérhető az adóhivatal honlapján. http://apeh.hu/data/cms246681/FIU_2011_eves_jelentes.pdf

Összefoglalónkban csak a főbb megállapításokat ismertetjük.

A Pmt. hatálya alán nem-pénzügyi szolgáltatóként az alábbi tevékenységeket végzők tartoznak:
-kaszinók,
-ügyvédek, közjegyzők,
-könyvvizsgálók,
-könyvelők, adószakértők, adótanácsadók,
-ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenység,
-nemesfémmel kereskedők és
-árukereskedelmi tevékenység – 3 600 000 forintot elérő vagy meghaladó készpénz elfogadásakor.

A bejelentések statisztikája

A 2011. január 1-jétől 2011. december 31-ig terjedő időszakban a PIFO 6178 db szolgáltatók által beküldött bejelentést (Pmt. 23.§) fogadott pénzmosás és terrorizmus finanszírozása tárgyában. 2011-ben a határvámhivataloktól „cash control” tárgyában 171 db tájékoztatást, a Pmt. 25. §-a alapján a felügyeletet ellátó szervektől 22 db tájékoztatást, külföldi pénzügyi információs egységektől 288 db megkeresést, a Kit. 10. §-a alapján 6 db bejelentést, valamint 117 db egyéb megkeresését fogadott.

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása tárgyában érkezett bejelentések túlnyomó részét – az előző évek statisztikájához hasonlóan – a banki bejelentések (87 %) képezik. A banki bejelentők mellett jelentős számú bejelentés érkezett a pénzváltóktól (3 %), takarékszövetkezetektől (3 %) és a biztosítási szolgáltatoktól (3 %) is. A többi szolgáltató-csoporttól továbbra is alacsony számban vagy egyáltalán nem érkezett bejelentés.

A bejelentésekből mindösszesen 18 db érkezett nem-pénzügyi szolgáltatoktól.

Bejelentés tipológia

Az alábbiakban a pénzügyi információs egység azokat a bejelentéseket foglalta össze tipológiaként, amelyek az elemző-értékelő munkát követően sikeresen járultak hozzá a Pmt. 26. § (1) bekezdése szerinti adattovábbítási tevékenységhez, vagy jellemző bejelentés típusnak tekinthetőek.

1. A bejelentésből megállapítható, hogy egy gazdasági társaság a bankszámláján jóváírt összegeket közel ugyanolyan értékben azonnal vagy rövid időn belül továbbutalja.

2. Általában csak a pénzforgalmi (banki) költségek miatt van eltérés a jóváírások és a továbbutalások (terhelések) között, vagy az adott időszak alatt a bejövő és kimenő tételek összege közel azonos. Folyamatos a készpénzfelvétel a tranzakció-sorozatban érintett gazdasági társaság fizetési számlájáról vagy a készpénzbefizetés az érintett gazdasági társaság számlájára. Több esetben a fenti tranzakció-sorozat során külföldi számláról vagy külföldi székhelyű gazdasági társaság magyarországi számlájáról is érkeznek jóváírások, amelyek jellemzően fiktív értékesítési tevékenységre utalnak. A racionális gazdasági tevékenységre utaló jellemzők hiányoznak [pl. nincs bérkifizetés, nincsenek működési költségek (telefon, közüzemi díjak, stb.)].

3. Egy természetes személy rendszeresen, jelentős összegeket vesz fel készpénzben (akár banki kifizetés, kiszállítás útján, akár ATM-en keresztül) olyan gazdasági társaságok fizetési számláiról, amelyeknek általában vezető tisztségviselője és/vagy tagja (tulajdonosa), illetve a gazdasági társaság fizetési számlája felett rendelkezésre jogosult. A számla egyenlegét folyamatosan alacsonyan tartja. (A beérkező összegeket azonnal vagy rövid időn belül készpénzben felveszi.) A gazdasági társaság tevékenysége kizárólag jelentős árbevétellel, azonban jellemzően alacsony elszámolható költséghányaddal működő gazdasági társaság vagy társaságok ÁFA, illetve társasági adó-fizetési kötelezettségének minimalizálására irányul. A kezdő- és végpont között általában további gazdasági társaságokat építenek be, illetve több szálon történik a számlakibocsátás és a pénzmozgás. Ez a tevékenység elsősorban az alábbi területeken jellemző: média-, reklám-, marketingszolgáltatás, üzletviteli tanácsadás, informatikai szolgáltatás, őrzővédő szolgáltatás, építőipari tevékenység, épület-üzemeltető, takarító szolgáltatás.

4. Egy természetes személy folyamatosan nagy összegű készpénzt fizet be forintban vagy más pénznemben saját, illetve más természetes személyek lakossági fizetési számláira, majd a befizetett összegek különböző, jellemzően külföldi székhelyű gazdasági társaságoknak kerülnek továbbutalásra. Az átutalások mögött vélhetően gazdasági események állnak. A rendszeres és üzletszerű tevékenységre utal az átutalt pénzösszegek nagysága, valamint az átutalások közlemény rovatai is árumozgásra utalnak (pl. goods, invoice nr.).

5. Egy természetes személy – aki gazdasági társaságban tag és/vagy vezető tisztségviselő – a saját lakossági fizetési számlájára utaltat rendszeresen pénzösszegeket a vállalkozás partnereitől annak érdekében, hogy a gazdasági társaság számlájára kibocsátott azonnali beszedési megbízás teljesülését megakadályozza.

6. A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 3. § (2) bekezdés a) pontja alapján pénzváltási tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező pénzügyi vállalkozás (gazdasági társaság) tagja és/vagy vezető tisztségviselője a saját lakossági fizetési számláján (üzletszerű tevékenységnek minősülő) napi rendszerességgel jelentős összegű pénzváltást folytat. A lakossági fizetési számla forgalmi adatainak vizsgálta során gyakori a többféle devizaszámla használata, illetve a rendszeres – akár napi szinten megvalósuló – konverziók és készpénzbefizetések, készpénzfelvételek.

7. A pénzváltási tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező pénzügyi vállalkozás szolgáltatóként tett bejelentése szerint általában több személy, jelentős összegben, rendszeresen vált valutát forintra, forintot valutára. Az nem állapítható meg, hogy valójában milyen tevékenység állhat a váltások mögött, illetve nem állapítható meg egyértelműen, hogy kinek a nevében járnak el.

8. A bejelentésekben gyakran megjelennek ügyvédi letéti számlákkal kapcsolatban olyan adatok, amelyek olyan tényekre, adatokra, körülményekre utalnak, hogy az elvégzett tranzakciók nem az ügyvédi letéti számla alapfunkciójához kötődnek. Ugyanakkor az ügyvédi vállalkozói számlán megjelennek olyan adatok, amelyek kifejezetten az ügyvédi letéti számlához kapcsolhatóak.

9. Az elkövetők interneten hirdetnek megvételre különböző termékeket (leggyakrabban mobiltelefont, mp3-lejátszót, személygépkocsit), amelyek leszállítását a vételár egészének vagy meghatározott részének az általuk megadott bankszámlára érkezését követően ígérik. A sértettek az összeget a megadott fizetési számlára átutalják, azonban az áru leszállítása részükre a megbeszélt napon és időben nem történik meg. A sértettek megpróbálják pénzüket visszaszerezni, és számlavezető bankjuktól – csalásra hivatkozva – kérik a már elutalt összeg visszahívását. Általában ez nem lehetséges, mivel addigra az átutalás kedvezményezettjének számlájára az összeg jóváírása megtörtént, sőt számos esetben az elkövetők készpénzben felvették a „csalárd” módon megszerzett összegeket. Az átutalásban kedvezményezettként feltüntetett fizetési számlát vezető magyarországi hitelintézetet az átutalást végrehajtó külföldi székhelyű hitelintézet SWIFT üzenet formájában értesíti a csalásról (csalás jellegű tevékenységről), illetve annak gyanújáról.

10. Befektetési egységhez kötött életbiztosítási szerződés megkötését követően a szerződő fél részleges vagy teljes visszavásárlást kezdeményez úgy, hogy a visszavásárlásnak nincs racionális gazdasági indoka.

11. Magyarországi lakossági fizetési számla felhasználásával, jutalék ellenében tranzit átutalásokat hajtanak végre különböző országokban vezetett fizetési számlák között.

12. Alacsony adókulcsú területekre bejegyzett gazdasági társaságok magyarországi hitelintézetnél vezetett fizetési számláira külföldről érkeznek jóváírások, illetve e számlákról külföldre történnek átutalások. Rendszerint a számla az összegek tranzitálását szolgálja. Jellemzően a számla felett rendelkezési jogosultsággal rendelkezők valamely kelet-európai állam, elsősorban a volt szovjet köztársaságok állampolgárai.

13. A belföldi adóügyi illetőségű gazdasági társaság a saját tőkéjét többszörösen meghaladó összegű hitelt vesz fel a pénzügyi intézménytől. A hitel biztosítéka egy ún. finanszírozó offshore társaság által betétben elhelyezett összeg. Az elhelyezett betét után a betétkezelő pénzügyi intézmény (amely nem feltétlenül egyezik meg a hitelt folyósító pénzügyi intézménnyel) kamatot fizet az offshore társaságnak. Amennyiben az offshore társaság tényleges irányítását, üzletvezetését Magyarországon végzik, az offshore társaság Magyarországon belföldi illetőségű adózónak minősül teljes körű adókötelezettséggel (a világjövedelem után). A belföldi gazdasági társaság a hitel kamatát, mint pénzügyi műveletek ráfordítását (a társasági adóról szóló törvény alapján az alultőkésítési szabályok miatt) korlátlan mértékben elszámolhatja. A biztosítékként elhelyezett összeg után az offshore társaság kamatbevételhez jut, amely után Magyarországon nem adózik. A fentiek miatt a belföldi gazdasági társaság a jogkövető versenytársakhoz képest olcsóbban jut forráshoz tekintettel arra, hogy a számára folyósított hitel kamatát pénzügyi ráfordításként elszámolja. Pénzmosásra utaló adatként, tényként, körülményként az merülhet fel, hogy az offshore társaság biztosítékként nyújtott eszköze ténylegesen adócsalás vagy más bűncselekmény elkövetéséből is származhat, és ez biztosítékként (pénzügyi tevékenység végzése útján) kerül felhasználásra. Az offshore társaságtól származó összeg eredete, tényleges tulajdonosa hitelt érdemlően nem ellenőrizhető (mérleg, egyéb beszámolók hiánya). Amennyiben a hitelszerződés felmondásra kerül, a pénzügyi intézmény a biztosítékként elhelyezett összegből kielégíti magát. A belföldi adóügyi illetékességű gazdasági társaságnál a külső forrás felhasználásával képződő nyereség osztalékként adómentesen kifizethető az offshore társaság részére. 2011. január 1-jétől ismét lehetőség van forrásadó bevallási és fizetési kötelezettség nélkül, ellenőrzött külföldi társaságnak szolgáltatás címen kifizetett költség elszámolására. Ennek következtében a korábban felhalmozott, akár bűncselekményből származó vagyon fedezetként/biztosítékként történő felhasználásával ezt követően belföldön keletkezett jövedelem legálisnak mutatkozik. Lehetőség van arra is, hogy az offshore társaság értékpapír formájában nyújt fedezetet (lombard hitel), vagy ingatlant vásárol, amelyre a finanszírozó biztosítékként jelzálogjogot jegyeztet be.

A FIU felügyeleti tevékenysége

A Pmt. 34. § (1) bekezdése alapján a pénzügyi információs egység a felügyeleti tevékenysége során biztosítja, hogy a felügyelete alá tartozó szolgáltatók a Pmt. rendelkezéseinek megfeleljenek.

A pénzügyi információs egység felügyeleti jogköre a Pmt. 5. § g) pontja alapján a Pmt. 1. § (1) bekezdés f) és h) pontjaiban meghatározott alábbi szolgáltatókra vonatkozik:
- ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet folytató szolgáltatók [Pmt. 3. § h) pontja],
- könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján folytató szolgáltatók [Pmt. 3. § j) pontja].

A felügyeleti tevékenység részegységei:
1. kijelölt személy(ek)re vonatkozó bejelentések nyilvántartásba vétele, kezelése,
2. jóváhagyásra benyújtott szabályzatok elbírálása,
3. hatósági ellenőrzés.

A helyszíni ellenőrzés a Pmt.-ben meghatározott kötelezettségek teljesítésének, valamint a törvényi rendelkezések betartásának vizsgálatára terjed ki, különös tekintettel a következőkre:
1. A szolgáltató adatainak, tevékenységének vizsgálata.
(a cég alapadatain túlmenően főtevékenységként, vagy kiegészítő tevékenységként folytatja-e az ingatlanos tevékenységet, illetve ezt mikortól végzi )

2. Belső szabályzat megléte, tartalma, hatályosított volta.
(van-e szabályzata, illetve kellett-e benyújtania jóváhagyásra szabályzatot),

3. Kijelölt személy bejelentése.
(eleget tett-e ennek a kötelezettségnek, ügyfélkapu regisztrációval rendelkezik-e, am Pmt. 23. §(2) szerint a kijelöléstől, illetve változástól számított 5 nap )

4. Ügyfél-átvilágítási intézkedések ( 6. §-18. §) .
(hogyan, miként végzi, milyen adatokat rögzít, összhangban van-e a szabályzattal)

5. Bejelentések vizsgálata / felfedés tilalma /.
(volt-e már bejelentése, tudja-e hogyan kell megtenni)

6. Adatok megőrzésének, statisztika, nyilvántartás ellenőrzése.

7. Belső ellenőrzési és információs rendszer, oktatás, képzés működik-e a szolgáltatónál.
8. A szolgáltató felügyeleti ellenőrzés során való közreműködése, jogkövető tevékenysége.

2011. január 1-jétől 2011. december 31-ig bezárólag az FIU a felügyeleti tevékenységi jogkörében eljárva a fenti szempontokat alapul véve összesen 142 helyszíni ellenőrzést folytatott le.
Az ellenőrzések során az FIU – a Pmt. rendelkezéseinek megsértése, valamint a Pmt-ben meghatározott kötelezettségek nem megfelelő teljesítése miatt – a következő intézkedéseket alkalmazta.

A Pmt. 35. § (1) bekezdés a) pontja alapján 40 esetben hívta fel a szolgáltatót - a törvény rendelkezéseinek betartása érdekében - a szükséges intézkedések megtételére, a feltárt hiányosságok megszüntetésére. Ebbe a körbe tartozik az „ügyfél-azonosítások” nem, vagy nem megfelelő elvégzése, valamint az iratok megőrzése és biztonságos tárolása.

Az FIU – Pmt. 35. § (1) bekezdés d) pontja alapján – 92 alkalommal kötelezte a szolgáltatót a szabályzat meghatározott határidőn belüli, meghatározott szempontok szerinti átdolgozása, másrészt az alkalmazottak (elmaradt) oktatásának megtartása miatt.
Ennek oka elsősorban az, hogy a szolgáltatók sok esetben a www.vam.gov.hu/pio internetes honlapon található mintaszabályzatot használják belső szabályzatként. Ugyanakkor ez a szabályzat nem tükrözi a szolgáltató tevékenységének sajátosságait, ezért annak – a cég saját profiljára történő – átdolgozására szükséges.

A Pmt. 35. § (1) bek. c) pontja alapján az FIU 56 esetben figyelmeztette a szolgáltatót, hogy amennyiben az előírt kötelezésnek nem tesz eleget, úgy a bírság kiszabásától nem tud eltekinteni.

Az FIU a Pmt. 35. § (1) bekezdés b) pontja alapján 6 alkalommal élt a javaslattételi lehetőséggel.

A felügyeletet ellátó szervnek a Pmt. 35. § (1) bek. e) pontja alapján önállóan, vagy az előbb említett intézkedések mellett lehetősége van bírság kiszabására. 2011. első félévében az FIU – a súlyosabb jogsértések, valamint hiányosságok miatt – 13 esetben élt a bírságolás intézményéve, amelynek során összesen 1.8 millió forint összegű bírságot szabott ki. A bírság kiszabásának elsődleges indoka az volt, hogy a szolgáltatók annak ellenére sem rendelkeztek belső szabályzattal, hogy erre a figyelmük már az értesítőlevélben felhívásra került, ezen túlmenően a kijelölt személyt sem jelentették be, valamint ügyfél átvilágítást sem minden esetben végezték el.

A Pénzmosás Elleni Információs Iroda elérhetőségei

Név: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala Pénzmosás Elleni Információs Iroda
Cím: 1033 Budapest, Huszti út 42.
Postafiók: 1300 Budapest, Pf: 307
Telefon: 06 1/4309-466
Kapcsolattartó szolgálat (a Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatók számára): 06 30/516-5662
Fax: 06 1/4309-305
E-mail: fiu@nav.gov.hu
Honlap: www.vam.gov.hu/pio

FIZESSEN ELŐ 2024-RE AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE CSOMAGJÁRA!
Önadózó - okos újság okos cégeknek és könyvelőknek! Velünk 2024-ben is könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok tartalma online elérhető, illetve mobiltelefonon is. Online csomagunk: Számviteli szabályzatok 2024 ● Cafetéria szabályzat 2024 ● Pénzmosás elleni szabályzat csomag ● GDPR Segédlet, ● Gyorskérdés szolgáltatás a honlapon,● Segédletek + Mérlegképes és adótanácsadói kreditek ● Ingyenes e-könyvek és vásárlási kedvezmény az Önadózó Webáruhgázban ● Egyes Kulcs-Soft programok előfizetőknek ingyenesen ● Előfizetni itt lehet: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/