Kinek kedvezmény a kamatkedvezmény?

ART 2007-02-26

Nyomtatás

Forrás: www.adonavigator.hu

Ha a magánszemély egy kifizetõtõl pénzt vesz fel késõbbi elszámolásra, és ezzel 30 napon belül sem számol el, akkor ezt a jelenséget az új szabályozás úgy tekinti, mint egy „kölcsön”. A kölcsönre meg nem fizetett kamat azonban adóköteles jövedelem.

Elsõ lépésben ki kell számolni a juttatás értékét:

Kamatkedvezménybõl származó jövedelem: a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével kiszámított kamatnak az a része, amely meghaladja az e követelés révén a kifizetõt megilletõ kamatot.

A jelenleg érvényes 8%-os jegybanki alapkamat mellett tehát a törvény szerint a magánszemélynek 13%-os kamatot kell fizetnie ahhoz, hogy ne keletkezzen kamatkedvezménybõl jövedelme.

Például, ha egy 100.000 Ft-os elszámolásra kiadott összeggel a magánszemély 60 nap múlva számol el, akkor a kamat mértéke: 100.000 * 0,13 / 365 * 60 , azaz 2137 Ft lenne.

Ha a kifizetõ bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb, akkor a szokásos piaci kamat is figyelembe vehetõ a jövedelem megállapításánál.

Második lépésben meg kell határozni az adókötelezettség értékét.

1. Önálló tevékenység esetén

A kamatkedvezménybõl származó jövedelem utáni adó mértéke a kamatkedvezmény 44 százaléka.

Példánkat folytatva ez 2137 * 0,44 azaz 940 Ft adókötelezettséget jelent.

Az adót a kifizetõ adóévenként, az adóév utolsó napjára megállapítja, valamint a kifizetõ által levont jövedelemadó megfizetésére és bevallására irányadó rendelkezések szerint megfizeti, illetve bevallja.

Ha a követelés az adóévben megszûnt, akkor a megszûnés napjára kell az adókötelezettséget megállapítani.

2. Nem önálló tevékenység esetén

A magánszemély által nem önálló tevékenységére tekintettel, vagy egyébként a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyával összefüggésben megszerzett kamatkedvezmény, nem önálló tevékenységbõl származó bevételnek minõsül.

Ez tehát azt jelenti, hogy egy munkaviszony vagy például egy tagi jogviszony esetén a kamatkedvezménybõl származó jövedelem utáni adó megegyezik a bér utáni adókkal és járulékokkal.

Példánkban ez egy 2137 Ft-os bruttó bérnek felelne meg, melynek egyéni járulékait és adóját a magánszemély fizetésébõl kell levonni, a munkáltatói terheket pedig a munkáltatónak kell megfizetni.

Ha a kamatkülönbözet alapjául szolgáló követelés az adóév utolsó napján fennáll, akkor a bevétel megszerzésének idõpontja az adóév utolsó napja, egyébként a követelés megszûnésének napja.

Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna
www.adonavigator.hu

Vissza az előző oldalra