Költségelszámolás a társasági adóban

ART 2010-08-02

Nyomtatás

Forrás: Önadózó

A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült, illetve ilyennek el nem ismert költség, ráfordítás az egyik olyan, a társasági adóalap megállapítása szempontjából kritikus elem, amelyet számos esetben eltérõen ítél meg az adózó és az adóhatóság. Ezért – továbbá a 2010-tõl bekövetkezett törvényi változás miatt – indokolt e kérdéssel foglalkozni. Az írás az Önadózó júliusi számában olvasható.

_____________________________________________

ÖNADÓZÓ elõfizetéssel - lépéselõnyben az adózásban!

Önadózó - az adózók lapja. Adó, tb. számvitel a gyakorlatban havonta 64 nyomtatott oldalon. Megjelenik minden hónap elsõ napján. Hétezer könyvelõ irodának, vállalkozásnak és intézménynek szolgáltatunk havonta, 10 ezren olvassák rendszeresen heti hírlevelünket. Elõfizetési díj 2010. év II. félévre 8.820,-Ft. (1.470,-Ft/hó) Elõfizetõknek 20% szakkönyv vásárlási kedvezmény, ingyenes e-könyvek, e-Önadózó. Ügyfélszolgálat 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 267 5010.

Elõfizetés: info@onadozo.hu

_____________________________________________

Az Önadózó júliusi számának tartalmából

EZ TÖRTÉNT 2010 NYARÁN

Június 8-án ismertetésre került az Országgyûlésben a Kormány 29 pontja, amelynek legfontosabb eleme a feltétel nélküli 10%-os társasági adó bevezetése 500 millió forint bevételi értékhatárig, és a 16%-os szja kulcs alkalmazása. Sok részlet még most sem ismert, mindenesetre az irány feltétlenül üdvözlendõ – véleményem szerint nem csak a kis- és középvállalkozások nézõpontjából

KÖLTSÉGELSZÁMOLÁS A TÁRSASÁGI ADÓBAN

A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült, illetve ilyennek el nem ismert költség, ráfordítás, adózás elõtti eredményt módosító tétel (a továbbiakban: költség) az egyik olyan, a társasági adóalap megállapítása szempontjából kritikus elem, amelyet számos esetben eltérõen ítél meg az adózó és az adóhatóság. Ezért – továbbá a 2010-tõl bekövetkezett törvényi változás miatt – indokolt e kérdéssel foglalkozni.

INGÓSÁGOK ÉRTÉKESÍTÉSE AZ INTERNETEN

Nagyon sokan használják azokat az internetes oldalakat, amelyeken a legkülönfélébb dolgokat lehet eladni, illetve vásárolni. Nem véletlenül váltak ilyen népszerûvé ezek az oldalak, hiszen sok szempontból praktikusak. Ezeken az internetes oldalakon minden elképzelhetõ és elképzelhetetlen dolog kapható, sokszor a bolti ár töredékért. Viszonylag egyszerû módon pénzzé lehet tenni a felesleges holmikat, a gyûjtõk cserélhetnek és „kincsekre vadászhatnak”, és nem utolsó sorban kiegészítõ kereseti forrásként is szolgál az internetes eladásból befolyó összeg vagy adott esetben, éppen ez jelenti a megélhetés alapját. Miután az interneten eladásra kínált portéka nagyobb részben egyébként is ingóság, így írásunkban az ingó értékesítésre vonatkozó adózási szabályokat foglaljuk össze.

ISKOLAKEZDÉSI TÁMOGATÁS – HOL VAN AZ MÉG?

Vajon tényleg a szülõk kaphatják? A szakmai képzésre 13. 14. osztályába beiratkozó diák után is ki lehet adni? Egy közös gyermek után mindkét szülõ megkaphatja kedvezményes adózással? Bár ezekrõl a kérdésekrõl látszólag majd egy-két számmal késõbb kellene beszélnünk, hiszen hol van még az iskolakezdés, de a törvények értelmezésébõl jól látszik, hogy miért is érdemes így a nyári szünet elején szóba hozni ezt a juttatásfajtát.

A DE MINIMIS TÁMOGATÁSRÓL

Jelen cikknek az ad aktualitást, hogy az Európai Bizottság – a gazdasági válságra tekintettel – közleményt adott ki 2009/C 16/01 számon az „ideiglenes közösségi keretrendszer a finanszírozási lehetõségek elérésének támogatására irányuló állami támogatási intézkedésekhez a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válságban” címmel (Közlemény). E Közlemény alapján a tagállamok beterjeszthettek az Európai Bizottsághoz olyan támogatási programokat, amelyek alapján de minimis támogatásként nyújthatnak segítséget a vállalkozásoknak a válság hatásainak mérséklésére. E de minimis támogatás azonban bizonyos esetekben nem független a de minimis rendelet (a Bizottság 1998/2006/EK rendelete (2006. december 15.) a Szerzõdés 87. és 88. cikkének a csekély összegû (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról) alapján nyújtott támogatástól. A cikk elsõ része e kérdéseket tárgyalja. A második rész az utóbbi idõben a gyakorlati alkalmazás során felmerült egyes kérdéseket és az azokra kialakított válaszokat vázolja.

AZ ADÓSZÁM FELFÜGGESZTÉSE, MEGSZÜNTETÉSE

Vélhetõen e cikket azon kedves olvasók fogják tanulmányozni, akik találkoztak már (sajnos) mûködésük során a címben szereplõ jogintézménnyel. Azon olvasók, akik még nem voltak szenvedõ alanyai az adószám felfüggesztõ eljárásnak azok úgy gondolják, hogy mivel baleset mindig másokkal történik, így különösebb szükség nincs az írás elolvasására. Egészen addig, míg nem találkoztam közelrõl a problémakörrel, én is hasonlóan jártam el a témakörben megjelent írásokkal. Azonban a tárgykör szabályzását minden gazdálkodónak ismernie kell, hiszen jelentõs gazdasági érdeksérelem keletkezhet egy adószám felfüggesztésbõl, megszüntetésbõl adódóan, és az érdeksérelem vétlen magatartás esetén is elõfordulhat, mint jó néhány gyakorlati példa mutatja.

HOGYAN FIZETHETÕ OSZTALÉKELÕLEG?

Amikor a kedves olvasó ezt a cikket olvassa, már minden naptári év szerint adózó vállalkozás beszámolóját közzé is tette. Ezekben a beszámolókban lehetett osztalékról határozni, melyet az elfogadást követõen ki is lehet fizetni. De mit tehet a vállalkozás, ha a leadott beszámolóban nem határozott osztalékról, mégis jövedelemhez szeretne jutni a vállalkozás nyereségébõl? Megoldás lehet az osztalékelõleg.

AZ ÉRTÉKPAPÍR FORMÁJÁBAN MEGSZERZETT VAGYONI ÉRTÉK ADÓZÁSI SZABÁLYAI

Az értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték nem egy speciális, külön adózó jövedelemfajtát jelöl, hanem sokkal inkább olyan eljárási szabályokat alkot, amelyek az Szja-törvény általános rendelkezései között is helyet kaphatnának. Ezek az eljárási szabályok pedig leginkább – de nem kizárólag – az Szja-törvény önálló, nem önálló tevékenységbõl származó vagy egyéb jövedelemre vonatkozó 16 28. §-ának elõírásait egészítik ki. Írásunkban e szabályokat ismertetjük.

A REHABILITÁCIÓS HOZZÁJÁRULÁS

Olvasóink kérésére – figyelemmel arra is, hogy közeleg a rehabilitációs hozzájárulás kötelezettség elõlegének bevallása – ebben a cikkben összefoglaljuk a kötelezettség megállapítása során figyelembe veendõ szabályokat.

A KERESKEDELMI CSOMAGOLÁS HULLADÉKÁNAK VISSZAVÉTELI KÖTELEZETTSÉGE

2010. június 1.-jétõl lépett hatályba a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) Kormányrendelet módosítása, melyet a 71/2010. (III. 19.) Kormányrendelet módosított és a 40. számú Magyar Közlönyben jelent meg. Mindannyiunk elõtt ismert, hogy a jogszabályok nemcsak termékdíj fizetési kötelezettséget, hanem ezzel párhuzamosan hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatokat is rónak ránk. Ennek szabályait ismertetjük.

ÚJ JÖVEDÉKI KATEGÓRIA: A BEJEGYZETT FELADÓ

Az adófelfüggesztéssel vámjogilag szabadforgalomba helyezett jövedéki termékek adófelfüggesztéssel történt továbbítása eddig is létezett, ám a vonatkozó szabályozás nem volt egyértelmû. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 2010. április 1-jén hatályba lépett módosítása nevesítette és a jövedéki adóztatás rendszerébe bejegyzett feladó néven beillesztette azokat a gazdálkodókat, akik ilyen tevékenységet végeznek.

SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS ELÕLEGÉNEK BEVALLÁSA

A szakképzési hozzájárulás kötelezettség elsõ féléves elõlege bevallásának határideje 2010. július 20-a. Ismeretetjük az erre vonatkozó szabályokat.

A KÜLFÖLDI VÁLLALKOZÁSOK MAGYARORSZÁGI FIÓKTELEPÉRÕL, AZOK ADÓKÖTELEZETTSÉGÉRÕL

Bemutatjuk a külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepei bejegyzésére, képviseletére, könyvvezetésére, és adózására vonatkozó fõbb szabályokat.

HASZNOS TUDNIVALÓK EGYÉNI VÁLLALKOZÓKNAK ÉS MEZÕGAZDASÁGI ÕSTERMELÕKNEK

Egyéni vállalkozók költségelszámolása * Nyugdíjba vonuló alkalmazott * Vállalkozói kivét * Közös tulajdonban lévõ tárgyi eszközök beszerzési árának elszámolása * Vállalkozóvá válási támogatás * Átalányadózó egyéni vállalkozó tevékenységének szüneteltetése * Üzletköri besorolás jelentõsége átalányban megállapított jövedelem esetén – Tudnivalók az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésérõl * Õstermelõi támogatások * Õstermelõ adóelõlege *

ADÓSZÁMOS MAGÁNSZEMÉLYEK ADÓZÁSA ÉS JÁRULÉKFIZETÉSE

Írásunk témája az egyéni vállalkozás és a mezõgazdasági õstermelés keretén kívül – azaz adószámos magánszemélyként - folytatott önálló tevékenységbõl származó bevételek adókötelezettségével kapcsolatos fontosabb tudnivalók bemutatása. Írásunk második részében a vonatkozó társadalombiztási szabályokat ismertetjük.

A MUNKÁLTATÓI LAKÁSCÉLÚ TÁMOGATÁS ADÓZÁSI SZABÁLYAI

2010. január 1-jén hatályát vesztette a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja-törvény) 1. számú mellékletének 2.7. pontja, amely bizonyos értékhatáron belül biztosította a meghatározott feltételek szerint nyújtott munkáltatói lakáscélú támogatás adómentességét. A január 1-jén hatályba lépett új szabály szerint [Szja-törvény 3. § 72. t) pont] adóterhet nem viselõ járandóságnak minõsül a munkáltató által meghatározott feltételek szerint lakáscélú felhasználásra nyújtott vissza nem térítendõ támogatás, beleértve a lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét is (a továbbiakban: támogatás). Az új szabályokat ismertetjük.

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK A LAKÁSCÉLÚ HITEL KEDVEZMÉNYÉRÕL

Mikor lehetséges és mikor nem önellenõrzés? Milyen feltételekkel érvényesíthetõ még a lakáscélú hitel törlesztéséhez kapcsolódó adókedvezmény?

HARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁROK MAGYARORSZÁGI
FOGLALKOZTATÁSA

2010. május 28-án lépett hatályba a 16/2010. (V. 13.) SZMM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésérõl. Szabályait a hatálybelépését követõen benyújtott kérelmekre kell alkalmazni. A Magyar Közlöny 78. számában megjelent Rendelet a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésérõl szóló – többször módosított – 8/1999. (XI.10.) SzCsM rendeletet „váltotta fel”. A Rendelet a családegyesítési jogról szóló, 2003. szeptember 22-ei 2003/86/EK tanácsi irányelv 2. és 14. cikkének, valamint a harmadik országbeli állampolgároknak az Európai Közösség területén folytatott tudományos kutatás céljából való fogadására vonatkozó külön eljárásról szóló, 2005. október 12-ei 2005/71/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést is szolgálja.

JOGALAP NÉLKÜL FELVETT EGÉSZSÉG- ÉS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI PÉNZBELI ELLÁTÁSOK VISSZAKÖVETELÉSE

Alábbi anyagunkban annak felvázolására vállalkozunk, hogy a nyugdíjbiztosítási, illetve az egészségbiztosítási igazgatási szervek milyen - eltérõ - szabályozás alapján szerezhetnek érvényt a fizetési határidõ leteltét követõen a kötelezett által önként nem teljesített, jogerõs fizetésre kötelezõ hatósági döntéseknek.

A FÉMKERESKEDELMI TEVÉKENYSÉG ÚJ SZABÁLYAI 2.

Az egyes fémek begyûjtésével és értékesítésével összefüggõ visszaélések visszaszorításáról szóló 2009. évi LXI. törvény (Fémtv.) új szabályainak ismertetését folytatjuk.

KÖVETELÉSEK ÉRVÉNYESÍTÉSE: A FIZETÉSI MEGHAGYÁSOS ELJÁRÁS ÚJ RENDJE

A szerzõdésen alapuló, polgári jogi követelések „peresítésének” szabályai lényegesen megváltoztak: a fizetési meghagyások az eddigi bírósági hatáskörbõl közjegyzõi hatáskörbe kerültek. Az alábbi írásban támpontot szeretnénk adni mindazoknak – ügyvédeknek, gazdálkodó szervezeteknek, magánszemélyeknek - akik a 2010. június 1-én hatályba lépett új fizetési meghagyásos eljárás alapján fizetési meghagyás kibocsátása iránt kérelmet nyújtanak be vagy jogerõs fizetési meghagyás alapján végrehajtást kezdeményeznek.

HOGYAN MÛKÖDIK AZ INKASSZÓ ÚJ RENDSZERE?

2009. november 1. óta, egy jogerõs és végrehajtható, 2009. október 31-ét követõen lejárt teljesítési határidejû határozattal megállapított pénzkövetelés behajtása iránt a jogosult már közvetlenül már nem kezdeményezhet inkasszót az adós számlakezelõ bankjánál. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (továbbiakban: Vht.) módosításával a lehetõ leggyorsabb és legköltségtakarékosabb tartozásbehajtási mód szûnt meg. Mi van helyette?

UNIÓS PÁLYÁZATOK ELLENÕRZÉSÉNEK RENDSZERE 2.

Az elõzõ számban ismertetésre került, hogy a közremûködõ szervezet milyen típusú ellenõrzéseket folytatja le a pályázatokra/projektekre vonatkozóan. Az elõzetes helyszíni ellenõrzést követõen ezúttal az a kiválasztási módszer kerül ismertetésre, amely során meghatározásra kerülnek azon projektek, melyekre vonatkozóan helyszíni ellenõrzés(eke)t folytat le a közremûködõ szervezet. Továbbá a folyamatkövetõ, vagy más néven idõközi helyszíni ellenõrzések lefolytatásának ismérvei kerülnek bemutatásra.

TIPPEK A NAGYOBB HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN – KÖLTSÉGVETÉS KÉSZÍTÉSE

Sorozatunk korábbi részeiben a vállalati mûködés számos pénzügyi területét tekintettük már át, elsõsorban a vezetõség szempontjából. Hogyan mérjük és irányítsuk a teljesítménygazdálkodásunkat, mit értünk a különbözõ költségfajták alatt, árazási tudnivalókat adtunk, és a vevõk elemzését segítettük elõ. Mindezen technikák remélhetõleg elõmozdítják a nagyobb hatékonyságot és nyereségességet. A nyereség viszont önmagában ugyan szép dolog, de azt is meg kell nézni, mennyi van a kasszában! E körben vizsgálódunk.

7 +1 GYILKOS AZ INDULÓ VÁLLALKOZÁSOKBAN

Köztudott, hogy vállalkozni kockázatos dolog. A frissen alapított vállalkozások mindössze 20%-a éli meg az ötödik évét. És ami a legszomorúbb, a legtöbb, késõbb fuccsba ment üzletrõl már az elsõ pillanatban látszik, hogy halálra van ítélve. Most a válság idején rengetegen kényszerbõl indítanak vállalkozást, vagy, ahogy az eredeti tevékenységük körül elfogy a levegõ, keresnek új területeket. Ebben a cikkben megpróbáltam összeszedni azokat a gyilkosokat, amelyek már bölcsõjükben fojtják meg az induló vállalkozásokat.

ÁLLANDÓ MEGHATALMAZOTT PER ALATT

Az állandó meghatalmazás fennállásának idõtartama alatt a bejelentett kötelezettséggel kapcsolatos jogsértés miatt a szankció a meghatalmazottat terheli. Kimentésre ad okot, ha a meghatalmazás visszavonása írásban, a kötelezettség teljesítésének lejárta elõtt az adóhatóság felé bejelentésre kerül, illetve bizonyítást nyer, hogy a késedelem a meghatalmazott érdekkörén kívül esõ okra vezethetõ vissza. A perbeli esetben az adóhatóság a meghatalmazottat bevallási késedelem miatt mulasztási bírsággal sújtotta, melyet az vitatott. A bíróság az Art. vonatkozó szabályai alapján döntött az ügyben.

ADÓINFO 2010 JÚLIUS-AUGUSZTUS