Mi lesz veled cafeteria?

ART 2010-06-03

Nyomtatás

Forrás: Önadózó

Már a választások idején elkezdõdött az a gondolatkísérlet, melynek keretein belül azt a kérdést tettük fel cafeteriát üzemeltetõ vállalkozások felelõs szakembereinek, a juttatásokat használó munkavállalóknak, utalvány illetve pénztár szolgáltatóknak, hogy ha módjuk lenne rá, õk hogyan alakítanák az elkövetkezõ évek cafeteriára vonatkozó szabályait. Írásunkban felmérésünk eredményeit ismertetjük.

_____________________________________________

ÖNADÓZÓ elõfizetéssel - lépéselõnyben az adózásban!

Önadózó - az adózók lapja. Adó, tb. számvitel a gyakorlatban havonta 64 nyomtatott oldalon. Megjelenik minden hónap elsõ napján. Hétezer könyvelõ irodának, vállalkozásnak és intézménynek szolgáltatunk havonta, 10 ezren olvassák rendszeresen heti hírlevelünket. Elõfizetési díj 2010. év 1-12. hónapra: 17.640,-Ft. (1.470,-Ft/hó) Elõfizetõknek 20% szakkönyv vásárlási kedvezmény, ingyenes e-könyvek, e-Önadózó. Ügyfélszolgálat 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 267 5010.

Elõfizetés: info@onadozo.hu

_____________________________________________

Mi lesz veled cafeteria? A cafeteria rendszer elkövetkezõ évei - Hogy is nézzenek ki az évtized cafeteria rendszere?

2010. május 6-án jöttek az elsõ hírek, hogy az új kormány felülvizsgálja a szuperbruttó és béren kívüli juttatásokat terhelõ 25% adó kérdését. Vajon ezek azok a kérdések, amelyek most legtöbbet segítenének azokon a munkavállalókon, munkáltatókon, akik a költséghatékony juttatási rendszerükben étkezési utalványt, üdülési csekket, önkéntes pénztári hozzájárulásokat használnak.

Vizsgálatunk során a 216 válaszadó egy három fõ területre osztható kérdõívvel kellett, hogy megbirkózzon. Az elsõ szakaszban azt vizsgáltuk, milyen költési célokat támogassanak az adótörvények, és milyen mértékben. A terület azért is hordozott magában külön érdekességeket, mert manapság is sokszor elválik az a költési cél, amit a törvényalkotó támogatni kíván, attól a felhasználási módtól, amit a leleményes munkavállalók az évek során kidolgoztak maguknak.

A második rész azokat a magasabb rendû indokokat kereste, amiért létjogosultsága van az ilyen kedvezményeknek. Itt jó volt látni, hogy a költséghatékonyságon kívül más elvek is bekerültek az indokok közé.

A záró szakaszban pedig a jelenleg legégetõbb problémákról és az ezekre adható megoldásokról faggattuk a kitöltõket.

Az értékelés megkezdésekor szertefoszlott az a hirtelen aggodalom, hogy a beérkezõ adatokat majd nem lehet jól felhasználni, hiszen a 2009-2010-es évváltás után úgyis mindenki azt fogja kívánni, hogy azonnal állítsuk vissza az adómentességet. Hát nem ez történt! A megkérdezettek felelõs gondolkodásról adtak tanúbizonyságot. A matematikai átlagot figyelve kicsit úgy tûnhet, hogy már meg is barátkoztunk ezzel a 25%-os kedvezményes adózással, de a kép azért sokkal árnyaltabb. Vannak olyan juttatási területek, ahol nagy igény fogalmazódott meg az adócsökkentésre, máshol elfogadott a jelenlegi adó mértéke, néhány helyen azonban az adó mértékének emelését is értelmes döntésnek tartják a nyilatkozók. Emellett a leggyorsabban megoldandó feladatok közt sem az adócsökkentés lett a listavezetõ, bár egyes juttatások esetén nélkülözhetetlennek tartják a válaszadók.

Nekünk ez a fontos. Az elsõ szakasz értékelése során összeszámoltuk azokat a véleményeket, melyekben a válaszadók az egyes juttatásokra azt nyilatkozták, hogy nem kell, hogy támogatott formája legyen a természetbeni juttatásoknak. Így a sor másik végén a legszükségesebb elemként az étkezés támogatása jelenik meg. Ezt követik a gyermek iskolakezdésének, az üdülés, pihenésnek a támogatása.

A további elõkelõ helyekre még az egészségmegõrzés, a nyugdíj célú megtakarítások, az internet és a képzések jutottak be. Feltûnõ inkább az, milyen juttatások maradtak ki a válaszok alapján a tízes listáról. A helyi közlekedés támogatása és az apró munkáltatói ajándékok nem jutottak be az élmezõnybe. Pedig a csekély értékû ajándékutalvány nagy favoritként rendkívül közkedvelt eleme volt a 2009-es cafeteria rendszereknek.

A kérdõív további részeit összehasonlítva azonban jól látszott, hogy a konkrétan nevén nevezett csekély értékû ajándék sokkal jobban szerepelt az adózási kérdéseknél, mint a törvényalkotó által eredetileg támogatni kívánt cél. (a munkáltató különbözõ alkalmakkor adhasson kisebb ajándékokat a dolgozóinak)

Mennyi adót fizessünk?

Az egyes felhasználási területnél, ha már belekerültek a jövõ évek cafeteriájába azt is megkérdeztük, hogy mekkora kedvezménnyel támogassa az adórendszer ezeket. Az egyszerûség kedvéért a 0% és 25% adó közül választhattak a kitöltõk.

A szükségességi toplistán ez a kérdés némi átrendezést eredményezett. Tehát több esetben nem egyezik meg a támogatandó felhasználási kör fontossága, és az erre biztosított adózási támogatás.

Az elsõ 10 helyre, kvázi az adómentesnek kívánt elemek közé bekerültek az utazási támogatások mind közigazgatási határon belülrõl, mind kívülrõl. Sokat javított az adó mértékének meghatározása a gyógyulás támogatásánál, hiszen adózási mérték alapján több nála szükségesebb elemet is maga mögé utasított.

Emellett fontossági listán harmadikként szereplõ üdülés, pihenés támogatása esetén a válaszadók fele elfogadhatónak tartja a 25%-os adót.

A szükségességéhez viszonyítva nagyobb adóterhelésre (25%) kaptak még javaslatot a nem közvetlen a munkavégzéshez kapcsolódó képzés, a kulturális felhasználás mind a belépõk, mind a könyv és CD vásárlás terén valamint a sportolás támogatása.

Ha azt a tényt, hogy egy felhasználási területet nem szükséges támogatni úgy fogjuk fel, hogy ez közel 100% adóterhet jelentene egy-egy felhasználási kör esetén, akkor a vizsgált 28 költési terület közül mindössze 12-en jutottak be az eddig kedvezményes adózást jelentõ 25% alá.

A jelenlegi adóterheléshez képest nagy eltérést mutat a számítógép használatba adása, ahol ugye most 0% az adó, de az értékelõk ezt átlag 30% adóval sújtották. Míg a személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú mellékletének 7.11 pontjában megnevezett adómentes társa, az internet juttatás továbbra is kedvezõbb mértékû – de nem listavezetõ, azaz adómentes – értékelést kapott.

Miért lesz szükség a béren kívüli juttatásokra?

Általában más célok is vezetik a törvényalkotót, amikor kedvezményeket helyez az adótörvényekbe, mint a munkáltatók költséghatékony juttatási lehetõségei. Ezek a szándékok jól tükrözõdnek a másik fél véleményében is. Természetesen az indokok, okok listavezetõje a munkáltatói oldalról nézve az alacsonynak értékelt bérek költséghatékony kiegészítése. Mindössze 10 százalékkal marad el a vélemények számában az egészségmegõrzés, melyre a megkérdezettek szerint nem fordítanánk elegendõ figyelmet és pénzt, ha ezt külön nem támogatná a munkáltató illetve az adórendszer.

Majdnem minden negyedik kitöltõ fogalmazott meg olyan véleményt, miszerint a munkabért terhelõ magas adóterhek mellett fontos, hogy költséghatékony eszközök is a munkáltatók rendelkezésére álljanak.

A válaszadók 5-10% tartotta még fontosnak a pihenés biztosítását, az alapvetõ szükségletek irányított támogatását, a munkába járás biztosítását és a távolabbi idõpontokra vonatkozó elõtakarékosságot mind kiszámítható, mind kiszámíthatatlan eseményekre vonatkozóan.

Problémák és megoldások

Ez az a harmadik rész, ahol a kérdõív szerkesztõjeként az adó mértékének csökkentését vártam a válaszok nagy százalékában. Mi más foglalkoztatná ugye most a cégeket? Ezzel szemben a jelenlegi probléma listavezetõ a meleg étkezési támogatásának elfogadása. 56 kitöltõ nyilatkozott úgy, hogy komoly gondot okoz neki az elfogadóhelyek gyakorlata. Sokszor még az üzletek sincsenek tisztában azzal, hogy mire fogadják el szabályosan az utalványt, és milyen vásárlás mellett kell körbenézni, hogy nem áll-e egy adóellenõr a pénztárgép környékén. Vannak üzletek, akik egyes kibocsájtók jegyét ceruzára is elfogadják, másokét még kiflire sem, kizárólag grillcsirkét szolgálnak ki ezért.
A törvényi szabályozást - miszerint munkahelyi étkeztetésre, közétkeztetésre, étkezõhelyi vendéglátásra költhetõ ez a juttatásfajta – nagyon sokan figyelmen kívül hagyták már 2009-ben is. Aztán a 2010 elején napvilágot látott APEH tájékoztatás, majd ennek a kormányszóvivõ által említett „visszavonása” csak nagyobb keveredést okozott, melyet a válaszadók szerint máig sem sikerült megoldani.

A szabályok ilyen szabad, pl.: a meleg étel utalványának színétõl függõ értelmezése okozza a legtöbb fejfájást a munkavállalóknak és rajtuk keresztül a munkáltatóiknak is.
A megfogalmazott megoldások közt gyakori ötlet a 2009-eshez hasonló helyzet visszaállítása. A válaszadók 20%-a a „hideg étel” vásárlásának lehetõségét tartaná célravezetõnek, akár itt is 25%-os adókulcsot alkalmazva. A javaslatok megoszlanak a két különbözõ vélemény közt, miszerint egyetlen utalványfajta lenne célravezetõ az étkezés támogatásához, illetve újra állítsuk üzembe a hideg utalványt, mint második utalványfajtát.

Azért nem marad ki a kevesebb adófizetés igényének megfogalmazása sem. Ezen a téren a csekély értékû ajándékutalvány és a nyugdíj célú megtakarítások vezetnek. Ezekre sürgetik a kitöltõk a 0 illetve 25%-os adót.

A nyugdíj célú megtakarítások támogatása kisebb adótételekkel nem meglepõ, hiszen a kimondottan errõl szóló korábbi listán is a negyedik helyen végzett, és a munkavállalók valamint a munkáltatók is egyre inkább érzik, hogy ki kell venniük a részüket a jövõbeli nyugdíj megteremtésébõl.

A csekély értékû ajándékutalvány kedvezményes adózású körbe sorolása itt a felmérés végén, ahogy már említettem, egy kis meglepetés a szakértõ szem számára. Ezt az okozza, hogy a felhasználási kör rangsorában a munkáltató ajándékai a 25. helyen végeztek, míg a nevén nevezett ajándékutalványra sok válaszadó jelezte, hogy kevesebb adót tart kívánatosnak.

Ez a tény jól mutatja, hogy az egyes juttatások szabályozásánál nincs és nem is lesz könnyû helyzetben a törvényalkotó sem, hiszen a magyar lelemény könnyen csinál a sokféle célra használható háromszor csekély értékû ajándékból „papír pénzt”.

Összegezve jól látszik, hogy van néhány olyan lehetõség, ahol kis módosítással nagyban lehetne javítani a béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos munkáltatói, munkavállalói elégedettséget. Csökkenhet az adó, az adminisztráció, az egyértelmû, betartott szabályok következtében pedig gördülékenyebb lehet a felhasználás.

Különösen figyelemre méltó, hogy a javaslatok jó része nem kizárólag arról szól, hogy mindenképpen kevesebb adót kelljen fizetni, így a megvalósításuk sem okozná az államkassza kiürítését.

Fata László
vezetõ tanácsadó
Cafeteria net

/Az írás az Önadózó 2010/6. számában olvasható/

***

ÖNADÓZÓ elõfizetéssel - lépéselõnyben az adózásban!

Elõfizetés: info@onadozo.hu

Vissza az előző oldalra