Módosul a Csõdtörvény

ART

Nyomtatás
Forrás: Önadózó

A módosítás elsõdleges célja, hogy a csõdeljárás vonzóbbá váljon mind az adós, mind a hitelezõi részére, teremtse meg a vállalkozás vagyonának védelmét, erõsítse a csõdeljárás adósságrendezõ funkcióját, a csõdegyezségek megkötésével a felszámolási eljárások száma csökkenjen.

EGYÉNI VÁLLALKOZÓK KÉZIKÖNYVE 2009

Adótippek, számlázási szabályok, munkaügyi, kereskedelmi, fogyasztóvédelmi kötelezettségek, engedély-köteles tevékenységek, üzlet nyítási-, webáruház-mûködési szabályok, követelések behajtása, átalakulás – és minden amit az egyéni vállalkozónak ismernie kell. Vállalkozási tanácsok több mint  háromszáz nyomtatott oldalon.

Szerzõ: Dr. Szabó Tibor - Kiadó: ADÓNET.HU Zrt. Ára: 9.900,-Ft +  postaköltség. Terjedelem 352 oldal (könyv)  Tartalomjegyzék Önadózó régi és új elõfizetõknek 20% kedvezmény!  Megvásárolható:  Önadózó Ügyfélszolgálat 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 267 5010 - Megrendelés: info@adonet.hu

_____________________________________

Módosul a Csõdtörvény

A csõdeljárások életképessé tételét és a felszámolási eljárások gyorsítását célozza a parlamenthez a napokban beterjesztett törvénymódosító javaslat, amelyet Gadó Gábor, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szakállamtitkára ismertetett a kormányszóvivõi tájékoztatón hétfõn.

- A csõdtörvény március végén elfogadott módosítása az adós és a hitelezõ érdekeit egyaránt szem elõtt tartja. Az 1991-ben elfogadott törvény eddig mintegy félszázszor módosult, de másfél évtizede nem változtak azok a szabályok, amelyek arra vonatkoznak, hogy miképpen kísérelheti meg a fizetésképtelenné vált adós a hitelezõvel a megegyezést - mondta Gadó Gábor.
Nagyon kevés csõdeljárás zajlik: tavaly egyáltalán nem is volt, 2007-ben, illetve 2006-ban pedig kevesebb 20-nál. Pénzügyi válság idején ez különösen nagy probléma - mondta a szakállamtitkár.

Jelenleg a lejárt követeléssel rendelkezõknek több mint a fele, a le nem jártaknak pedig több mint egynegyede kell, hogy támogassa a csõdeljárás megindítását és a csõdegyezség létrejöttét azzal, hogy a támogató szavazatoknak el kell érniük az összes követelés 2/3-át.
- Ez utóbbi feltétel az, ami végképp kizárja a csõdnyitás esélyét - mondta a szakállamtitkár.

A javaslat szerint ehhez már csupán az lesz szükséges, hogy a biztosított, illetve a nem biztosított hitelezõk körében is külön-külön többségben legyenek azok, akik támogatják a fizetésképtelenné vált adóssal szemben a csõdeljárást.
- Ha megindul az eljárás, az adós 80 napos moratóriumot kap a megegyezésre hitelezõivel - mondta Gadó Gábor.

A javaslat számos további pontosítást tartalmaz, ezek célja, hogy a hitelezõknek is bizalmuk legyen a csõdeljárással szemben.
A törvényjavaslat általános indoklása szerint az "új csõdszabályozás elõsegítheti, hogy a piacvesztés vagy a veszteséges gazdálkodás miatt likviditási vagy fizetési nehézségekkel rendelkezõ vállalkozások inkább idejekorán csõdöt jelentsenek, mintsem késõbb, jelentõs adósságfelhalmozást követõen felszámolás induljon ellenük. A cél az, hogy a piaci nehézségekkel küzdõ gazdálkodók bíróság elõtti csõdeljárás keretében, és csõdvédelem birtokában kíséreljék meg mûködésük újraszervezését, adósságaik rendezésére pedig a hitelezõkkel olyan megállapodást tudjanak kötni, ami elkerülhetõvé teszi a felszámolásukat, azaz a fizetésképtelenség miatti, hosszadalmas eljárást követõ, jogutód nélküli megszüntetésüket".

A módosítás elsõdleges célja, hogy a csõdeljárás vonzóbbá váljon mind az adós, mind a hitelezõi részére, teremtse meg a vállalkozás vagyonának védelmét, erõsítse a csõdeljárás adósságrendezõ funkcióját, a csõdegyezségek megkötésével a felszámolási eljárások száma csökkenjen - tartalmazza a javaslat indoklása.

A felszámolási eljárás szabályainak módosítása kapcsán a szakállamtitkár elmondta: a fizetésképtelenné vált cégek piacról  kivezetését szolgáló procedúrát az eddigi, esetenként két-három évrõl negyedévre szeretnék rövidíteni, amit a jövõre elinduló elektronikus ügyintézés tovább gyorsíthat.

A módosítás célja volt az is, hogy elejét vegyék azoknak a pletykáknak, amelyek szerint egyes felszámoló cégek "jóban vannak" a kirendelõ - felszámolóbiztost kijelölõ -  bíróval. A módosítás nyomán számítógépes program jelöli majd ki véletlenszerûen a felszámolóbiztost, és ezen a bíró csak akkor változtathat, ha döntését meg is indokolja. Egyébként pedig kijelöléskor nem járhat el a felszámolási eljárást lefolytató bíró.
A javaslat szerint a hitelezõi választmány kérheti másik biztos kijelölését, továbbá érdemi jogorvoslati joga lesz, panaszait bírónak kell kivizsgálnia.

Kérdésre válaszolva Gadó Gábor elmondta: a folyamatban lévõ felszámolási eljárások száma meghaladja a 30 ezret, idén az elsõ negyedévben 2-2,5 ezer felszámolási eljárás indult, és 8 csõdeljárás.
Nemzetközi összehasonlításban a 10 ezer vállalkozásra jutó felszámolási eljárások aránya tavaly Magyarországon 92 volt, Németországban 96, Hollandiában 103, Ausztriában pedig 224, tehát túlzás lenne azt állítani, hogy Magyarország élen jár a felszámolási eljárások terkintetében - mondta a szakállamtitkár, hozzátéve, hogy abszolút számban tavaly több mint 11 ezer felszámolási eljárás indult Magyarországon.

A törvényjavaslat indoklása a felszámolási eljárással kapcsolatban tartalmazza, hogy "differenciáltabb szabályrendszert teremt meg annak érdekében, hogy a vagyontalan, már nem mûködõ cégek gyorsított eljárásban kerüljenek megszüntetésre, jelentõsen csökkentve ezáltal az eljárás lefolytatásából keletkezõ állami költségeket is". Továbbá a javaslat "néhány ponton rövidíti a felszámolási eljárás határidõit, részletesebbé teszi az adós gazdálkodó szervezet volt vezetõinek kötelezettségeit az iratok, vagyon felszámolónak való átadása során, és elõírja a felszámolóval való együttmûködést. Mindezek megszegése esetén szigorúbb szankciókat vezet be. Gyakori ugyanis, hogy a volt cégvezetõk mulasztása miatt a felszámoló csak jelentõs nehézségekkel tudja a vállalkozás iratanyagát összegyûjteni, vagyonát fellelni. Mindez meghosszabbítja, és csalárd cégvezetõi magatartás esetén meghiúsíthatja a felszámolási eljárás eredményes lefolytatását, továbbá a hitelezõk érdekeinek sérelmével jár".

Kérdésre válaszolva Gadó Gábor elmondta, hogy a cégeljárástól teljesen külön szabályozandó a magáncsõd intézménye, amelyre az elképzelések szerint természetes személyek, illetve háztartások esetében nyílik majd lehetõség. A szaktárca jelenleg a vitaanyagot készíti, amelynek egyeztetése várhatóan májusban kezdõdik el.

(MTI)

***

Önadózó - az adózók lapja. Megjelenik minden hónap elsõ napján. Elõfizetési  díj  2009. évre 1.260,-Ft/hó.  Elõfizetõknek 20% szakkönyv vásárlási kedvezmény, ingyenes e-könyvek. Önadózó Ügyfélszolgálat 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 267 5010. Megrendelés: info@onadozo.hu

______________________________________


Vissza az előző oldalra

Webáruház

Szabályzatok

Szabályzatok kategória összes termékének megtekintése

E-Könyvek

E-Könyvek kategória összes termékének megtekintése

Szakkönyvek

Szakkönyvek kategória összes termékének megtekintése

E-Start

Önadózó segítség az ügyek elektronikus intézéséhez.


Vissza az előző oldalra