Nyugdíjvárományok egyeztetése

JÁRULÉKOK, TB 2012-09-24

Nyomtatás

Forrás: Önadózó

Új jogintzémény a megszerzett nyugdíjvárományok egyeztetése és „véglegesítése” érdekében bevezetett egyeztetési eljárás, amely 2013. január 1-én lép hatályba.

Az 1954. december 31-ét követően született biztosítottakkal a nyugdíjbiztosítási szervek folyamatosan kezdeményezik majd a nyugdíjbiztosítási nyilvántartás adatainak egyeztetését. Az egyeztetésre az érintett korosztályon kívül születetteknek kérelemre van lehetőségük. Ezzel fokozatosan teljes körűvé válik az nyugdíjvárományokról vezetett nyilvántartás. A lezárt egyeztetést követően a szolgálati időről már egyszerűen adható hatósági bizonyítvány, és gyorsul a nyugdíjmegállapítás is.

Az Országgyűlés 2012. július 2-i ülésnapján került elfogadásra és 2012. július 16-án a Magyar Közlöny 94. számában került kihirdetésre „az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról” szóló 2012. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Módtv.). Írásunkban ezúttal a Módtv-nek a Tny-t érintő rendelkezései közül is kizárólag csak a címben jelzett – gyakorlatilag a biztosítottak (volt biztosítottak) teljes körét érintő – új jogintézmény 2013. január 1-jétől hatályba lépő előírásait mutatjuk be.

A nyugdíjbiztosítási nyilvántartásról

Történetiség

A társadalombiztosítás ellátásaira, és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 40. §-ában által nevesített négy társadalombiztosítási nyilvántartás egyike a nyugdíjbiztosítási nyilvántartás, melynek adatkezelője a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv [A 289/2006 (XII.23.) Korm. rendelet 3.§ (1) bekezdésében a Kormány a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős szervként az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságot (a továbbiakban: ONYF) jelölte ki.]

A nyugdíjbiztosítási nyilvántartás, ha annak adattartalmát összevetjük akár

— az egészségbiztosítási nyilvántartással (adatkezelője az Országos Egészségbiztosítási Pénztár), akár

— a járulékok bevallását, befizetését, végrehajtását tartalmazó nyilvántartással (adatkezelője a Nemzeti Adó- és Vámhivatal), akár pedig

— a társadalombiztosítási nyilvántartások körébe legutóbb – 2012. július 26-ai hatállyal – bekerült, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos nyilvántartással (adatkezelője a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal)

egyaránt azt állapíthatjuk meg, hogy a nyugdíjbiztosítási nyilvántartás tartalmazza egy-egy biztosított tekintetében történetileg a leghosszabb időszakra vonatkozó adatokat. A nyugdíj-megállapítás sajátosságai miatt a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásnak az érintett személy teljes „biztosítotti életpályájára” vonatkozóan kell(ene) adatokat tartalmaznia.

A nyugdíjbiztosítási nyilvántartás adattartalma

Az ONYF főigazgatója felelősségi körébe utalt adatvédelem biztosítása mellett működtetett nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban a nyugellátások, illetőleg a nyugdíjbiztosítás szerveinek hatáskörébe utalt más ellátások megállapítása, folyósítása és ellenőrzése, továbbá a nyugdíjbiztosítást illető befizetések nyomon követése céljából társadalombiztosítási jogszabályban, illetve törvényben meghatározott

• természetes személyazonosító adatok,

• családi állapotra, állampolgárságra vonatkozó adatok,

• lakóhelyre (tartózkodási helyre) vonatkozó adatok,

• foglalkozásra, munkahelyre, munkakörre, tevékenységre vonatkozó adatok,

• a rokkantság fokára, az egészségkárosodás, egészségi állapot mértékére, a szakmai munkaképességre, a rehabilitálhatóságra, továbbá az egészségi állapotra vonatkozó adatok, (amennyiben jogszabály szerint a nyugellátás, egyéb ellátás megállapítása az egészségi állapot figyelembevételével történik),

• a keresetre, jövedelemre, valamint a levont és befizetett járulékokra vonatkozó adatok,

• a hozzátartozókra vonatkozó adatok, (amennyiben jogszabály szerint a nyugellátás, egyéb ellátás megállapítása a hozzátartozói minőség figyelembevételével történik), valamint

• a társadalombiztosítási egyéni számlára vonatkozó adatok

tarthatók nyilván. [Tny. 96.§ (2) bekezdése]

Adatok bekerülése a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásba

A nyugdíjbiztosítási nyilvántartásba – főszabály szerint – az egyes biztosítottakhoz kapcsolódó adatok a foglalkoztatók és más nyilvántartásra kötelezettek által teljesített rendes (időszakos) adatszolgáltatások révén kerültek be. Ezen adatszolgáltatások – a nyugdíj-megállapítás adatigénye kapcsán - gyakoriságukat és adattartalmukat tekintve több ízben is változtak. Egy átlagos biztosítotti életpályát tekintve viszonylag rövid időn belül „visszaemlékezhetünk”

— az 1988-92-es ún. egyszeri adatszolgáltatásra,

— az 1992-96-os évek társadalombiztosításai egyéni nyilvántartó (TENYI) járulék elszámolási nyilvántartó (JENYI) és járulék elszámolási (JEL) lapjait érintő „begyűjtésre”,

— az 1997-es nyugdíj és egészségbiztosítási egyéni nyilvántartólapra (NYEENYI), amellyel az éves rendszerű nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás kezdetét vette, és természetesen

— 1998-től 2009-ig a szintén éves nyugdíjbiztosítási egyéni nyilvántartó (NYENYI) lapokra. (2010. évtől kezdődően az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 52.§ (7) bekezdés ba) pontja értelmében a tárgyévet követő év augusztus 31. napjáig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal teljesít a biztosítottak nyugdíjbiztosítási vonatkozású adatai tekintetében adatátadást a nyugdíjbiztosítási nyilvántartás felé.)

A fentebb felsorolt adatszolgáltatásokat megelőzően – szintén főszabály szerint – a foglalkoztatók (korábbi terminológiával: munkáltatók) a nyilvántartólapokat [pl.: a munkaviszony nyilvántartó (MUNYI) lapot] a jogviszony megszűnését követően, illetve nyugdíjazáskor küldték meg a társadalombiztosítási igazgatási szervek felé. A fentebb már említett történetiség okán eléggé változatos képet mutatnak az 1958-at megelőző időszakra vonatkozó nyilvántartólapok (pl.: mezőgazdasági bélyeglapok, bányatörzslapok, várományi lapok). A foglalkoztatók és más nyilvántartásra kötelezettek által (papíralapon, mágneses adathordozón, illetve elektronikus úton) teljesített adatszolgáltatásokból épült fel a nyugdíjbiztosítási nyilvántartás.

Az adatszolgáltatások tömegessége miatt egy-egy okmány esetében „csak” az került ellenőrzésre, hogy

— az adatszolgáltatásra jogosulttól származik-e,

— megfelelő-e a kitöltöttsége és

— a belső számszaki összefüggések fennállnak-e.

Tehát, az adatszolgáltatás tartalmi helyességének, az adott biztosítottra vonatkozó további okmányhoz való viszonyának vizsgálatára, azokkal történő összevetésre, adattartalmi összefüggések vizsgálatára az adatbefogadáskor nem kerülhetett sor.

Ez - jelenleg is - csak a konkrét nyugdíjigény elbírálásakor valósítható meg. (Természetesen megoldást jelenthetett volna a területi nyugdíjellenőrzés erre irányuló preventív eljárása, amely a foglalkoztatók és más nyilvántartásra kötelezettek eredeti okmányai, bér- és munkaügyi nyilvántartása alapján vizsgálta volna az adatszolgáltatások helyességét. De a rendelkezésre álló emberi erőforrások általában még a jogutód nélkül megszűnő foglalkoztatók záróellenőrzései esetén sem tettek lehetővé ilyenfajta teljeskörűséget.)

Előbbiekre figyelemmel egy-egy biztosított konkrét nyugdíjügye elbírálásakor a vonatkozó nyilvántartások jelentős része igényel tisztázást, ellenőrzést. E tekintetben korántsem elhanyagolható „faktor” az időmúlás: a volt foglalkoztató megszűnik, az ellenőrzés alapjául szolgáló okmányok selejtezésre kerülnek stb. Ezen tényezők mindegyike – a nyugdíjigény elbírálásának elhúzódása mellett - magában hordozza annak lehetőségét, hogy nem valós adatok alapján kerül a nyugdíj megállapításra.

A nyugdíjbiztosítási nyilvántartás „fizikai” jellemzői

A nyugdíjbiztosítás nyilvántartása jelenleg tartalmaz

— országos elérhetőségű számítógépes rendszerben

o mintegy 80 millió db alfanumerikus okmányt (a foglalkoztatók és más nyilvántartásra kötelezettek mágneses adathordozón, illetve elektronikus úton teljesített adatszolgáltatásai alapján), amelyek személyhez rendeltek, és a nyugdíj-megállapítás által használt számítógépes alkalmazás számára könnyen kezelhetőek, és

o mintegy 53 millió db szkennelt okmányt (a régebbi időszakokban papíralapon teljesített adatszolgáltatások kerültek szkennelésre, és indexelésre) amelyek részben személyhez rendeltek, és a nyugdíj-megállapítás által használt számítógépes alkalmazás számára bonyolultabban kezelhetőek,

— lokális irattárakban mintegy 21 iratfolyókilométernyi papíralapú iratmennyiséget (egyéni vállalkozók és alkalmazottaik, segítő családtagjaik, a társas vállalkozók, háztartási alkalmazottak 1999. évet megelőzően keletkezett ún. járulék- és folyószámla iratait) amelyek a konkrét nyugdíj ügyekben történő adatszolgáltatáshoz csak manuálisan kezelhetőek, kereshetőek.

A biztosítottak lehetőségei

A biztosítottak (volt biztosítottak) a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban róluk nyilvántartott adatok megismerésére - a jelenleg hatályos előírások értelmében - háromféle módon is jogosultak:

— kérhetik szolgálati, illetve jogosultsági idejük határozattal történő megállapítását [a Tny. 2012. december 31-ig hatályos 68. §-a alapján],

— gyakorolhatják betekintési jogukat [a Tny. 96. § (7) bekezdésének második mondata], valamint

— igazolást kérhetnek [a Tny. 2012. december 31-ig hatályos 96. § (8) bekezdése alapján] a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásba róluk bejelentett adatokról.

[A felsorolt lehetőségeket részletesen „Nyugdíjbiztosítási adataink megismerésének lehetőségei” címmel az Önadózó 2011. októberi számában mutattuk be.]

Elvárások a nyugdíjbiztosítási nyilvántartással szemben

A közigazgatás racionalizálása és olcsóbb működése érdekében elvárás, hogy a nyugdíjbiztosítási nyilvántartás – a mindenkori nyugdíjrendszer szabályai szerint – biztosítsa a nyugdíj-megállapításhoz szükséges, tisztázott adatok gyors elérhetőségét. Fontos hangsúlyozni, hogy a megfelelő állapotú nyugdíjbiztosítási nyilvántartás minden olyan nyugdíjrendszer számára támogatást jelent, amely a benne kezelt adatokat „használja” az ellátások megállapításához. Tehát független attól, hogy a nyugdíjrendszerben történik-e koncepcionális változás [pl.: a tőkefedezeti rendszer valamely modelljének (svéd virtuális egyéni számla, német pontrendszer stb.) adaptálása, vagy a jelenlegi felosztó-kirovó (másképpen: folyó finanszírozású, vagy pay-as-you-go) rendszer újragondolása], vagy sem. A meglévő adatok alapján az ellátás megállapítása bármilyen rendszerben rövidebb idő alatt történhet. Ez természetesen az ügyfél – az ellátás igénylője – számára is előnyös.

A megfelelő állapotú nyugdíjbiztosítási nyilvántartás egyben lehetővé teszi azt is, hogy a nyugdíjbiztosításra vonatkozó lényeges jogszabályi változás (pl.: „nyugdíjreform”) következményeit, kihatásait a konkrét állományon modellezni, vizsgálni lehessen.

A nyugdíjbiztosítási nyilvántartás ezen az elvárásoknak való megfelelését célozza a Módtv-el a Tny-be iktatott egyeztetési eljárás lefolytatása.

Az egyeztetési eljárás előírásainak elfogadása összefügg az ONYF EKOP-1.A.1-08/C-2009-0003 azonosító számú „Betekintési jog gyakorlása magánszemélyek számára a nyugdíjbiztosításnál nyilvántartott adatokba" című projektjével. A projekt - az ONYF honlapján (www.onyf.hu) „EKOP 1.A.1. projekt” című főmenüben elérhető leírásban megfogalmazott – „célja egy olyan rendszer kialakítása, amely lehetővé teszi a nyugdíjbiztosítási ágazat nyilvántartási szakrendszerében nyilvántartott adatoknak az ügyfelek kérelmére, illetve bizonyos nyugdíj előtt álló korosztályok számára előre meghatározott ütemezés szerint hivatalból történő megküldését elektronikus ügyintézés keretében vagy postai úton. Biztosítja továbbá a megküldött adatokkal kapcsolatos adategyeztetést és a véglegesített adatoknak a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásba történő jogerős bejegyzését.

A projekt célja továbbá, a nyugdíjbiztosítási ágazatban tárolt papír alapú járulék-folyószámla nyilvántartás alfanumerikus feldolgozása is, hogy ezen adatok is felhasználhatóak legyenek az adategyeztetés során.„

A projekt ez utóbbi célkitűzésének – rendkívüli élőmunka-erő igénnyel járó - következetes véghezvitele kikerülhetetlen előfeltétele a sikeres adategyeztetésnek.

Az egyeztetési eljárás főbb szabályait a Módtv. 26. §-ával „A nyilvántartás adatainak egyeztetése és a szolgálati időjogosultsági idő igazolása” alcímmel 2013. január 1-jei hatállyal a Tny-be iktatott 96/B-96/E. §-ok tartalmazzák.

Hatósági eljárás

A 2013. január 1-jétől hatályos szabályok szerinti egyeztetési eljárás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szerinti hatósági eljárás, amelynek során – figyelemmel a Ket. 13. § (2) bekezdés i) pontjára – a Ket. rendelkezéseit „csak akkor kell alkalmazni, ha az ügyfajtára vonatkozó törvény eltérő szabályokat nem állapít meg”. A hivatkozott szabály alapozza meg az egyeztetési eljárás során érvényesülő ügyintézési határidőnek a Módtv-vel a Tny-be iktatott előírásait.

Az egyeztetési során az eljáró nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv ügyfele: a biztosított (volt biztosított) lesz.

Az egyeztetés a biztosított (volt biztosított)

— biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyaira és

— kereseteire, jövedelmeire vonatkozó,

a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásba – főszabály szerint a biztosított (volt biztosított) foglalkoztatója (korábbi terminológiával: munkáltatója) által a mindenkor hatályos nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás szabályai szerint bejelentett - adatokra terjed ki.

Az eljárás megindítása

Az egyeztetési eljárás megindítása történhet

— a biztosított (volt biztosított) kizárólag elektronikus ügyintézés keretében benyújtott kérelmére vagy

— hivatalból.

A jogalkotó a biztosított (volt biztosított) kérelmére induló egyeztetési eljárás lefolytatását korlátozta. Ennek megfelelően ilyen kérelemmel a biztosított (volt biztosított) naptári évenként csak egyszer élhet. A kérelemre lefolytatandó egyeztetési eljárás esetén a jogalkotó nem írt elő a biztosított (volt biztosított) számára egyéb (pl.: életkori, illetőleg a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartamban meghatározott) korlátot.

Az egyeztetési eljárás hivatalbóli megindítása az ONYF – mint a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv - vezetője által jóváhagyott ütemterv szerint történik. A hivatalbóli egyeztetési eljárások megindítása hagyományos módon – papíralapon, postai úton - történik, de az eljárás során az érintett kérheti, hogy ügyének intézése a továbbiakban elektronikus úton történjen.

A jogalkotó rendelkezése értelmében első ízben az 1955. és 1959. között született biztosítottak (volt biztosítottak) vonatkozásában 2014. december 31-éig kell hivatalból megindítani az ütemezett egyeztetési eljárást.

Az 1960. évben vagy azt követően született biztosítottak (volt biztosítottak) esetében 2015. január 1-jétől ötéves korcsoportonként kell az egyeztetési eljárást hivatalból megindítani. A Módtv. a jogalkalmazók számára egy ötéves korcsoportba tartozó biztosítottak (volt biztosítottak) ütemezett kiértesítésére két évet határozott meg.

Nem kell az egyeztetési eljárást hivatalból megindítani, ha

— a biztosított (volt biztosított) szolgálati idejét 2009. december 31-ét követően (2013. január 1-jét megelőzően benyújtott kérelemre) határozattal megállapították, vagy ilyen eljárás folyamatban van,

— a biztosított (volt biztosított) részére saját jogú nyugdíjat, korhatár előtti öregségi nyugdíjat, korhatár előtti ellátást, szolgálati járandóságot, átmeneti bányászjáradékot, balettművészeti életjáradékot vagy más, szolgálati idő alapján kiszámított ellátást állapítottak meg, vagy ilyen eljárás folyamatban van, vagy

— az egyeztetési eljárást már (kérelemre) megindították.

Az eljárás lefolytatása

Az egyeztetési eljárás lefolytatása a kérelemre induló, illetve a hivatalból megindított ügyekben megegyezik.

A biztosítottat (volt biztosítottat) a kérelem benyújtását, illetve az egyeztetési eljárás hivatalbóli megindítását követő tíz napon belül a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv - a Ket-ben előírtakon túl – végzésben tájékoztatja az eljárás megindításáról, annak menetéről, és részletes kimutatást küld az általa a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban nyilvántartott adatokról.

A Tny. 2013. január 1-jétől hatályos 96/B. § (3) bekezdésének a)-e) pontjai alapján a kiértesítésben a biztosított (volt biztosított) felé a következő adatokat kell közölni:

— a biztosításban töltött időszakok, egyéb szolgálati idők, nő esetén a Tny. 18. § (2b)-(2d) bekezdése szerinti jogosultsági idők,

— a foglalkoztatók adatai,

— az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozó nyugdíjjárulék-köteles kereset, jövedelem,

— az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan a foglalkoztató által levont, befizetett nyugdíjjárulék, és

— azok a szolgálati időnek minősülő időszakok, amelyek után nem történt járulék-, illetve nyugdíjjárulék fizetés.

A biztosított (volt biztosított) számára az értesítés vele való közlését követően kilencven nap áll nyitva arra, hogy a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére jelezze azokat az általa ismert – fenti felsorolás szerinti - adatokat, amelyeket a kiértesítés tanúsága szerint a nyugdíjbiztosítási nyilvántartás nem tartalmaz, vagy amelyek eltérnek az ott nyilvántartott adatoktól. A biztosított (volt biztosított) az általa közölt adatokat igazoló, rendelkezésére álló okiratokat megküldi a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek.

Az eltérés okait a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv - ha a biztosított (volt biztosított) által benyújtott okiratok nem elegendőek a tényállás tisztázására - kivizsgálja. Ennek során a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv

— a biztosítottat (volt biztosítottat) nyilatkozattételre hívhatja fel,

— a foglalkoztatótól vagy más adatszolgáltatásra kötelezettől, illetve az egykorú iratokat őrző más személytől vagy szervezettől adatot kérhet,

— helyszíni szemlét tarthat,

— más bizonyítási eljárást folytathat le, továbbá

— 2009. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan az állami adóhatóságnál adategyeztetést, illetve adóhatósági eljárást kezdeményezhet.

Amennyiben az egyeztetési eljárásban a tényállás tisztázása érdekében indokolt, az adatszolgáltatásra kötelezett, illetve az egykorú iratokat őrző más személy vagy szervezet birtokában lévő olyan adatok megismerése céljából, amelynek kezelésére törvény a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet feljogosítja, hatósági ellenőrzésnek van helye. [Ezt a Tny. 2013. január 1-jei hatállyal módosított 100. § (2) bekezdése mondja ki. Ezzel tulajdonképpen a jogalkotó részben duplikálta a Tny. 96/B. § (5) bekezdésében felsorolt eljárási cselekményeket, hiszen a Ket. 92. §-a értelmében „a helyszíni ellenőrzésre e törvénynek a szemlére vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni”.]

Ügyintézési idő

Az egyeztetési eljárás ügyintézési határideje hatvan nap, amely további hatvan nappal meghosszabbítható. Az ügyintézési határidőbe nem számít bele a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban szereplő adatokat tartalmazó kiértesítéstől a biztosított (volt biztosított) jelzésének beérkezéséig - ideértve azt az esetet is, ha a biztosított, volt biztosított azt jelzi, hogy az értesítésben foglaltakkal kapcsolatban nincs észrevétele -, ennek hiányában a biztosított (volt biztosított) számára nyitva álló 90 napos visszajelzési határidő leteltéig terjedő idő.

Határozathozatal

Az egyeztetési eljárás lezárásaként a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatot hoz. A határozatban - a Ket-ben meghatározottakon túl - fel kell tüntetni az adatmódosításokat, illetve a kért adatmódosítások megtagadásának okát, továbbá a biztosított (volt biztosított) az egyeztetési eljárást követően a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban nyilvántartott alábbi adatait:

— a biztosításban töltött időszakok, egyéb szolgálati idők, nő esetén a Tny. 18. § (2b)-(2d) bekezdése szerinti jogosultsági idők,

— a foglalkoztatók adatai,

— az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozó nyugdíjjárulék-köteles kereset, jövedelem,

— az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan a foglalkoztató által levont, befizetett nyugdíjjárulék, és

— azok a szolgálati időnek minősülő időszakok, amelyek után nem történt járulék-, illetve nyugdíjjárulék fizetés.

FIZESSEN ELŐ 2024-RE AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE CSOMAGJÁRA!

Önadózó - okos újság okos cégeknek és könyvelőknek! Velünk 2024-ben is könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok tartalma online elérhető, illetve mobiltelefonon is. Online csomagunk: Számviteli szabályzatok 2024 ● Cafetéria szabályzat 2024 ● Pénzmosás elleni szabályzat csomag ● GDPR Segédlet, ● Gyorskérdés szolgáltatás a honlapon,● Segédletek + Mérlegképes és adótanácsadói kreditek ● Ingyenes e-könyvek és vásárlási kedvezmény az Önadózó Webáruhgázban ● Egyes Kulcs-Soft programok előfizetőknek ingyenesen ● Előfizetni itt lehet: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/