Orvosok, egészségügyi vállalkozások a kata alatt

EGYÉB ADÓK 2012-12-31

Nyomtatás

Forrás: MTI

Az orvosok számára kidolgozott szerződés- és szabályzat mintánk arra szolgál, hogy az egészségügyi szolgáltatásokra létrejött jogviszonyokban – a katás vállalkozó és intézményi megbízója számára segítse a munkaviszonytól való elhatárolást. Mintánk tartalmát a kata-szabályoknak való megfelelés követelménye határozza meg.

Az egészségügyi szolgáltatás végzésére vonatkozó alapvető szabályokat az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény, az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet tartalmazza. A megbízási szerződés általános jogi szabályait a Ptk. XL. fejezete tartalmazza. E jogszabályok hatályos szövege elérhető a www.njt.hu alatt.

Mintánk arra szolgál, hogy az egészségügyi szolgáltatásokra létrejött jogviszonyokban – a katás egyéni vállalkozó és intézményi megbízója számára segítse a munkaviszonytól való elhatárolást.

A társas vállalkozások – betéti társaságok – által vállalkozóként kötendő egészségügyi szolgáltatási szerződésre külön minta szolgál. Ugyancsak külön minta szolgál a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásokra.

A munkaviszonytól való elhatárolás során a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény következő rendelkezéseinek kell megfelelni:

14. § (1) A kisadózó vállalkozással kötött szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint, a rendeltetésszerű joggyakorlás feltételére figyelemmel kell minősíteni. Ha a kisadózó vállalkozással kötött szerződés, ügylet tartalma szerint a kisadózó és harmadik személy közötti munkaviszonyt leplez, akkor az adózási és egyéb jogkövetkezményeket e törvénytől eltérően a munkaviszonyra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani.

(2) Az adóhatóság ellenőrzési eljárás keretében - a (3) bekezdés figyelembevételével az ellenkező bizonyításáig - vélelmezi, hogy a kisadózó és a kisadózó vállalkozással összefüggésben a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles adózó között munkaviszony jött létre.

(3) A (2) bekezdésben foglalt vélelmet akkor kell megdőltnek tekinteni, ha az alábbi körülmények közül egynél több megvalósul:

a) a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;

b) a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személytől szerezte;

c) a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;

d) a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;

e) a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;

f) a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg.

(4) A 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személyt és az azzal kapcsolt vállalkozási viszonyban álló személyeket e § alkalmazásában egy személynek kell tekinteni.

A törvény miniszteri indokolása szerint „a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá bejelentkező vállalkozások által kiállított számlát más adóalanyok költségként elszámolhatják. Annak érdekében, hogy a tételes adót fizető vállalkozások ne állítsanak ki fiktív számlákat (melyek kisadózó vállalkozások számára pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményeznek, de a számlát befogadó társaság adóalapját eltüntethetik), a törvény arról rendelkezik, hogy ha a kisadózó ugyanazon adóalanynak éves szinten együttesen 1 millió forintot meghaladó értékű számlát állít ki, akkor mind a kisadózó, mind az üzleti partner adatszolgáltatásra köteles. További garanciális szabály az, hogy amennyiben a kisadózó vállalkozás ugyanazon adóalany számára éves szinten együttesen 1 millió forintnál nagyobb összegben állít ki számlát, akkor nem az adóhatóságnak, hanem a kisadózónak kell azt bizonyítania, hogy nem színlelt munkaviszonyról van szó.”

Ezek a szabályok minden – bármilyen tevékenységű katás vállalkozásra és szerződő partnerére vonatkoznak – ez indokolja, hogy az egészségügyi szolgáltatások szerződéseit is ezen adózási szabályok miatt újra kell gondolni.

Mintánk tartalmát a kata-szabályoknak való megfelelés követelménye határozza meg, ez mellett az ilyen szerződések speciális tartalmi kellékei is alkalmazhatók az adaptálás során – csak ne legyenek ellentétesek a kata követelményeivel.

Az alábbi kata szabályokra kell nagyon figyelni.

Ha egy megbízótól származik 1 millió forint számla-ellenérték feletti bevétele a katás vállalkozónak, akkor az adózókat terheli a bizonyítási kötelezettség, hogy a kisadózó és a számlát befogadó vállalkozás között nem munkaviszony jött létre.

Ugyanakkor évi 1 millió forint alatt is figyelni kell erre a kérdésre, hiszen az adóhatóság ezesetben is átminősítheti a szerződést valós tartalma alapján munkaviszonnyá. A különbség csak annyi – hogy évi 1 millió forint számlaérték alatt ennek bizonyítási kötelezettsége nem az adózót, hanem az adóhatóságot terheli.

Ebben a bizonyítási kötelezettségben van jelentősége a felek konkrét szerződésének. 1 millió forint feletti értékű számlakapcsolat esetén a konkrét szerződéssel szemben az a követelmény, hogy az adózói bizonyítási kötelezettség teljesítésének önálló és alkalmas eszköze legyen. 1 millió forint értékhatár alatt pedig a szerződésnek védelmet kell adnia a jogviszony munkaviszonnyá minősítése és következményei ellen.

Ugyanakkor fel kell hívni a figyelmet arra, hogy ez a szerződés-minta nem abszolút bizonyítási eszköz, és nem ad abszolút védelmet. A szerződés csak egyik eleme a felek szerződéses jogviszonynak – azon túl a teljesítés konkrét körülményei is lényegesek. Tehát ezen szerződés-minta alkalmazása nem jelenthet abszolút garanciát a munkaviszonytól való elhatárolásra. Csak egy szükséges – de nem feltétlenül elégséges eszköze a bizonyítási kötelezettség teljesítésének.

Azt le kell szögezni, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 2012. évi CXLVII. törvény 13-14.§-ában előírt feltételek nincsenek teljes összhangban az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvénnyel. A probléma az, hogy a szakmai törvény kifejezetten lehetővé teszi az egyéni egészségügyi vállalkozók – egyéni vállalkozókénti – tehát nem munkaviszonyos - foglalkoztatását, akkor is, illetve annak ellenére is, hogy ez a jogviszony egyes jellemzői folytán közel áll a munkaviszonyhoz. A kata alatt pedig éppen a munkaviszonyhoz való hasonlóság miatt nehezebb az elhatárolása a munkaviszonytól – amelynek a kata törvény kiemelt jelentőséget tulajdonít.

Ezen bizonytalansági faktor fenntartásával ugyan - de megpróbálunk egy olyan vállalkozói szerződési – és természetesen teljesítési – konstrukciót kidolgozni, amely kata alatt is jogszerűen alkalmazhatónak tűnik. Ezen bizonytalan jogi helyzet azonban ezesetben is hordoz magában kockázatokat, amelyeket a felhasználónak kell vállalnia.

Nézzük tételesen:

A legelső feltétel – amelyet ki kell emelni a kata törvényből a b) pont: „a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személytől szerezte;.” Ez a feltétel nem szerződési tartalom kérdése – az alkalmazott szerződéstől függetlenül vagy fennáll, vagy nem áll fenn.

Ha az 50%-ot meghaladó arány áll fenn – akkor a kata speciális szabályai miatt már nehezebb megfelelni a munkaviszonytól való elhatárolás szabályának – még akkor is, ha a szakmai törvény elismeri az egyéni vállalkozók foglalkoztatását polgári jogi jogviszonynak. A kockázat - amit lehetőség szerint el kell kerülni – az, hogy egy adóellenérzésben az adóhatóság azt fogja mondani, hogy az adózásban az adótörvényt – és nem a szakmai törvényt - kell alkalmazni.

Ha a b) pont szerinti feltétel nem áll fenn, azaz az egyéni vállalkozó éves bevételének több mint 50%-a egy megbízótól származik, akkor kell találni – a szerződéssel is bizonyíthatóan is és a valóságban is - másik két olyan feltételt, amellyel a vélelem megdönthető.

Ha egy fővállalkozótól származó éves bevételi arány nem éri az 50%-ot, akkor könnyebb a helyzet, hiszen az egyik – a b) pont szerinti adott, és bizonyított - és már csak egy további feltételt kell találni, illetve bizonyítani.

Szerződés és szabályzatmintáink feltételrendszere a kata törvény ezen rendelkezéseire figyelemmel került kialakításra.

Adonet Kisadózó Tanácsadó Szolgálat - előfizetési díja 12.700,-Ft/év:

1) Orvosok, egészségügyi vállalkozások szerződés és szabályzat mintái kata alatt - útmutatóval, tanácsadással.
2) Korlátlan számú telefonos konzultáció 12 hónapig.
3) Korlátlan számú e-mailes konzultáció 12 hónapig.
4) Belső – csak előfizetőknek szóló - heti hírlevél-szolgáltatás a kisadózás gyakorlati kérdéseiről – 12 hónapig.

Szolgáltató: Adonet.hu Zrt. - Önadózó Kiadó és Szerkesztőség
Megrendelés: kata@adonet.hu

Internet: Kisadózók Szerződés és Szabályzatgyűjteménye + Tanácsadás

FIZESSEN ELŐ 2024-RE AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE CSOMAGJÁRA!
Önadózó - okos újság okos cégeknek és könyvelőknek! Velünk 2024-ben is könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok tartalma online elérhető, illetve mobiltelefonon is. Online csomagunk: Számviteli szabályzatok 2024 ● Cafetéria szabályzat 2024 ● Pénzmosás elleni szabályzat csomag ● GDPR Segédlet, ● Gyorskérdés szolgáltatás a honlapon,● Segédletek + Mérlegképes és adótanácsadói kreditek ● Ingyenes e-könyvek és vásárlási kedvezmény az Önadózó Webáruhgázban ● Egyes Kulcs-Soft programok előfizetőknek ingyenesen ● Előfizetni itt lehet: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/