Összefoglaltuk az összes mostani adóváltozást

ART 2010-09-20

Nyomtatás

Forrás: Önadózó

Ha elkerülte volna a figyelmét: az Önadózó szeptemberi számában összefoglaltuk az adóváltozásokat, továbbá: Négytagú lesz a Széchenyi Kártya-család * Beruházási célú devizás hitelek árfolyam-különbözetének elszámolása * Menedzsmentdíjak a transzferárazásban * A kistermelõi élelmiszer értékesítésrõl * A saját tõke védelme * Tervezés és cégvezetés * Önadózó elõfizetéssel - lépéselõnyben az adózásban!

___________________________________________

ÖNADÓZÓ elõfizetéssel - lépéselõnyben az adózásban!

Önadózó - az adózók lapja. Adó, tb. számvitel a gyakorlatban havonta 64 nyomtatott oldalon. Megjelenik minden hónap elsõ napján. Hétezer könyvelõ irodának, vállalkozásnak és intézménynek szolgáltatunk havonta, 10 ezren olvassák rendszeresen heti hírlevelünket. Elõfizetési díj 2010. 10-12. hónapra 4.410,-Ft. (1.470,-Ft/hó) Elõfizetõknek 20% szakkönyv vásárlási kedvezmény, ingyenes e-könyvek, e-Önadózó. Ügyfélszolgálat 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 267 5010.

Elõfizetés: info@onadozo.hu

___________________________________________

TÁRSASÁGI ADÓ VÁLTOZÁSOK

Az Országgyûlés 2010. július 22-én törvényt fogadott el egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények magalkotásáról, illetve módosításáról (módtv.). E törvény – többek között – módosítja a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (társasági adótörvény) egyes elõírásait is. Részletese ismertetjük a 10%-os társasági adó szabályait, és elvégzünk egy évközi adószámítást is. Kitérünk a csekély összegû támogatás támogatástartalmának számítására is.

A SPORTTÁMOGATÁS ADÓKEDVEZMÉNYE

Az Országgyûlés július 22-én törvénymódosítást fogadott el „a sporttal összefüggõ egyes törvények módosításáról”. E törvény (módtvI.) változást tartalmaz a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényben (társasági adótörvény) is. A módosítás két kérdésrõl rendelkezik, adókedvezményrõl, illetve a nyújtott támogatás elismert költségként történõ meghatározásáról

A „BANKADÓRÓL”

Ismerkedjün meg a bankadóval: bemutatjuk az alanyait, akikre ez az adókötelezettség vonatkozik, a különadó alapját, és mértékét, bevallásának, elszámolásának, befizetésének szabályait.

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ ÉS EKHO VÁLTOZÁSOK 2010 ÉVKÖZBEN

Bemutatjuk a 10%-os vállalkozói szja-t, évközi megállapításának szabályait, alkalmazásának korlátait, példákkal is illusztráljuk a második félévi vállalkozói szja elõleg fizetésének rendjét. Ismertetjük a sport tevékenység támogatásra vonatkozó új szja szabályokat. Kitérünk az új ekho szabályokra is: már edzõ és sportoló is választhatja ezt.

A MAGÁNSZEMÉLYEK EGYES JÖVEDELMEINEK 98%-OS KÜLÖNADÓJÁRÓL

Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény (a továbbiakban: Mód törvény) II. fejezete szabályozza a magánszemély egyes jövedelmeinek különadóját. Ez az új típusú közteher speciális jellege és részben visszaható hatálya miatt különösen nagy feladatot jelenthet a jogalkalmazók számára, így az alábbi cikkben az õ munkájuk megkönnyítése érdekében a vonatkozó szabályok praktikus szempontból történõ bemutatására teszek kísérletet. Megjegyzendõ azonban, hogy mivel a Mód törvény szabályainak értelmezése során számos kérdés merül fel, illetve mivel a törvény vonatkozó rendelkezései csak 2010. október 1-jén lépnek hatályba, így a jelen cikkben leírtak nem tekinthetõk az állami adóhatóság végleges álláspontjának; azok kizárólag a cikk írójának véleményét tükrözik.

HOGYAN ÉS KINEK ADOMÁNYOZHATUNK ÁFA NÉLKÜL?

Az évközi törvénymódosításokból az áfa adónem az adományokkal érintett. A 103. Magyar Közönyben kihirdetésre került az Áfa törvényt módosító 2010. évi LIII. törvény, melynek hatálybalépése 2010. június 17.-e. Az adományra vonatkozó új áfa szabályokat ismertetjük.

AZ ILLETÉKTÖRVÉNY LEGÚJABB VÁLTOZÁSAI

2010. június 8-án a parlamentben a miniszterelnök 29 pontos akciótervet hirdetett meg, amelynek 5. pontja foglalkozott az egyenes ági rokonok közötti öröklési és ajándékozási illetékmentességgel. A programmal összefüggésben és egyéb tárgykörben az Országgyûlés 2010. július 22-ei ülésnapján két olyan törvényt is elfogadott, melyek az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvényt (a továbbiakban: Itv.) több helyen is módosították, illetve kiegészítették. Írásunk célja a módosító törvényekben foglalt változások bemutatása.

AZ EGYSZERÛSÍTETT FOGLALKOZTATÁS LEGÚJABB SZABÁLYAI

Az egyszerûsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény 2010. április 1-jén lépett hatályba, amely felváltotta az alkalmi munkavállalói könyvvel történõ foglalkoztatást, és az ahhoz kapcsolódott közteherviselést. Ugyanakkor a jogszabályt több kritika érte az adózók részérõl, mivel sok tekintetben bonyolult eljárásokat vezetett be. Ez alapján az Országgyûlés elfogadta a 2010. évi LXXV. törvényt, mely újraszabályozta az egyszerûsített foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezéseket. A módosított szabályozás 2010. augusztus 1-jén lépett hatályba.

A HÁZTARTÁSI MUNKA ÚJ SZABÁLYAI

A természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony szabályairól 2010. augusztus 15. napjától a 2010. évi XC. törvény rendelkezik. Ismertetjük a fõbb szabályokat.

HELYI IPARÛZÉSI ADÓ – VISSZA AZ ÖNKORMÁNYZATI ADÓHATÓSÁGHOZ

A 2009. évi jogszabályváltozások folytán a helyi iparûzési adóhoz kapcsolódó adóztatási tevékenység 2010. január 1-jétõl az állami adóhatósághoz került át oly módon, hogy 2010-ben sok átmeneti szabály vonatkozott az adózókra. A Magyar Közlöny 108. számában megjelent, a helyi iparûzési adóval kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LVII. törvény ugyanakkor úgy rendelkezik, hogy 2010. június 29-étõl ismét a helyi adóhatóságok (önkormányzati adóhatóságok) járnak el a helyi iparûzési adóhoz kapcsolódó adóztatási tevékenység gyakorlása során.

A SZABAD PÁRLATKÉSZÍTÉS JOGI ALAPJAI

Az új kormány újraszabályozta pálinkafõzést, melynek leglátványosabb eleme, hogy a bérfõzés mellett megjelent a magánfõzés is. A változásokat az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló a 2010. évi XC. törvény VIII. fejezete tartalmazza, amely a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvényt (a továbbiakban: Jöt.) módosítja.

KISADÓK MEGSZÜNTETÉSE ÉS TOVÁBBI ADÓVÁLTOZÁSOK

A Magyar Köztársaság új kormányának elsõ gazdasági akcióterve (29 pont) tartalmazza, hogy 10 kisadó megszüntetésre kerül. Többek között e javaslat megvalósítása érdekében fogadta el az Országgyûlés az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvényt, melynek harmadik fejezete foglalkozik ezen adónemek többségének megszüntetésével.

NÉGYTAGÚ LESZ A SZÉCHENYI KÁRTYA-CSALÁD

Az immár kilenc éves, jelenleg maximum 25 milliós 1+1 éves Széchenyi Kártya folyószámlahitel mellett augusztus elsejétõl megjelent a legfeljebb ugyanekkora összegû, de akár hároméves futamidejû forgóeszközhitel is, szeptembertõl pedig csatlakozik 50 milliós plafonnal, legfeljebb tíz éves futamidõvel a beruházási hitel. A Széchenyi Kártya Program termékpalettája jövõ januártól lesz teljes az ugyan csak legfeljebb 50 millió forint összegû és 10 éves futamidejû Széchenyi önerõhitellel.

BERUHÁZÁSI CÉLÚ DEVIZÁS HITELEK ÁRFOLYAM-KÜLÖNBÖZETÉNEK ELSZÁMOLÁSA

Az elmúlt években az Önadózó hasábjain többször cikkeztünk devizás számviteli kérdések témakörben. Jelen cikk aktualitását egyik kedves Olvasónk kérése adta, így a cikk a kérésnek megfelelõen taglalja a devizás hitelek év égi értékelésével, az idõbeli elhatárolásokkal, céltartalékképzéssel és lekötött tartalék képzéssel összefüggõ teendõket, valamint a beruházás bekerülési értékének részét képezõ árfolyam-különbözet meghatározását.

AZ ÖNADÓZÓ ONLINE TRANSZFERÁR KONZULTÁCIÓ TAPASZTALATAI

2010. július 8-án az Önadózó és a Kolchis Kft. nyílt napot szervezett, melynek keretében az Önadózó elõfizetõi minden transzferárazással kapcsolatos kérdésüket ingyenesen feltehették a Kolchis szakértõinek. Cikkemben a nyílt nap során szerzett tapasztalatainkat szeretném megosztani a téma iránt érdeklõdõkkel, és körbejárom a két leggyakrabban felmerülõ problémát.

MENEDZSMENTDÍJAK A TRANSZFERÁRAZÁSBAN

Írásunk célja a transzferárazás menedzsment díjakhoz kapcsolódó kérdéseinek feltérképezése, más adókockázatokkal való összefüggéseinek vizsgálata, és a menedzsment szolgáltatások szokásos piaci árának meghatározására alkalmazható módszerek bemutatása szerzõdéstípusonként.

A KISTERMELÕI ÉLELMISZER ÉRTÉKESÍTÉSRÕL

A kistermelõi élelmiszer-termelés, -elõállítás és -értékesítés feltételeirõl a módosított 52/2010 (IV.30) FVM rendelet (továbbiakban: rendelet) rendelkezik. A rendelet a korábban hatályos 14/2006 (II.16) FVM-EüM-ICSSZEM rendeletet váltotta. Az új szabályokat ismertetjük.

A SAJÁT TÕKE VÉDELME

A gazdasági társaságokra vonatkozó jelenlegi és korábbi jogszabályok is tartalmaztak elõírást a társaság saját tõke védelmére vonatkozóan, mindezt jórészt hitelezõvédelmi megfontolásból. A kötelezõen elektronikus úton történõ beszámoló-beadással azonban a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárása is vélhetõen gyorsabb lesz a cégjogi szabályok megsértõk esetében, ezért célszerû az elmúlt idõszak beszámolóit elõvenni és a cikkben áttekintésre kerülõ jogszabályi elõírások függvényében az esetleges szükséges intézkedéseket megtenni.

TERVEZÉS ÉS CÉGVEZETÉS

Vezetõi tippsorozatunk korábbi részeiben már foglalkoztunk többféle témakörrel: milyen iránytûket határozzunk meg a cég vezetéséhez, hogyan számoljuk ki költségeinket, milyen stratégiákat használjunk árazáshoz és a vevõi kapcsolatokat javításához. Legutóbb a tervezés egyik legfontosabb elemébe adtunk betekintést, a cég költségvetése elkészítésének alapjait raktuk le.

A FEJÕSTEHÉN CÉGEKRÕL

A fejõstehén a cégek egy fajtája. Bármilyen hihetetlen vannak mindenre elszánt emberek, akik életüket arra tették fel, hogy azt kutassák, hogyan fejlõdnek a cégek. Hogyan születnek, milyen korszakokon keresztül nõnek, majd hogyan öregszenek meg és miként halnak meg. Az ilyen lelkes kutatóknak hála, ma már tudjuk, hogy szilárd szabályok vannak erre.

A VAGYONI ÉRTÉKÛ JOG ELADÁSÁNAK ADÓVONZATA

A felperes a gyermeke nevére vásárolt ingatlanon haszonélvezeti jogot szerzett, majd az ingatlan tíz év után eladásra került. A haszonélvezeti jog ellenértékeként kapott összeget nem vallotta be adóköteles bevételként, emiatt az adóhatóság az ellenõrzés eredményeként hozott határozatában adókülönbözetet határozott meg a terhére. A másodfokú határozatot a felperes keresettel támadta, vitatva a megállapítás jogalapját. Véleménye szerint egyrészt a bevétel adómentes, mert ténylegesen a házassági vagyonközösség megszüntetése során neki járó összeget kapta meg ilyen formában. Másrészt mivel a szerzésre fordított összeg nem határozható meg, ezért a bevétel 75 %-a költség. A bíróság értelmezte az Szja tv. vonatkozó rendelkezéseit.

ADÓINFO 2010 SZEPTEMBER