Õstermelõk járulékfizetése 2009 évben

ART 2009-03-30

Nyomtatás

Forrás: www.apeh.hu

Az elmúlt évhez képest nem sok változás történt az õstermelõk járulékfizetésében. Fõ szabály szerint, továbbra is azok az õstermelõk a biztosítottak, akiknek egyidejûleg nincs más biztosításra kötelezett jogviszonyuk, vagyis nem állnak munkaviszonyban, egyéni vállalkozóként, vagy társas vállalkozóként nem állnak biztosítási jogviszonyban.

_________________________________________
EGYSZERES KÖNYVVITEL A GYAKORLATBAN
Útmutató és példatár egyéni vállalkozók, mezõgazdasági õstermelõk, társadalmi szervezetek könyvvezetési kötelezettségének teljesítéséhez
Ára: 9.900,-Ft + postaköltség (Önadózó régi és új elõfizetõknek 20% kedvezmény)
Megrendelés: info@onadozo.hu
_________________________________________

Õstermelõk járulékfizetése 2009 évben

A tanulói, hallgatói jogviszony nem jelent biztosítási jogviszonyt, ezért a nagykorú iskolai tanulók, illetve a felsõoktatási intézmény hallgatói, ha nincs más jogviszonyuk õstermelõként biztosítottá és járulékfizetésre kötelezetté válnak. A kiskorú õstermelõk közül csak azok válnak biztosítottá, akik önálló õstermelõi igazolvánnyal rendelkeznek, a közös õstermelõi igazolványban szereplõ, illetve a családi gazdaság tagja nem.

A gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesülõ, és mellette õstermelõi tevékenységet folytató személy esetében, elõször azt kell megvizsgálni, hogy mellette a biztosítási jogviszonnyal rendelkezik-e. Akinek a gyes és a gyet folyósítása mellett fennáll például a munkaviszonya, csak onnan az ellátás igénybevétele miatt fizetési nélküli szabadságon van, a biztosítása nem szünetel, azaz õstermelõként nem válik biztosítottá és ilyen jogcímen járulékfizetési kötelezettség sem merül fel.

Az a magánszemély, aki gyes-ben, gyet-ben részesül és mellette nem áll munkaviszonyban, õstermelõként biztosítottá válik. Amennyiben a gyes, gyet folyósításának idõtartama alatt õstermelõi tevékenységét személyesen nem folytatja, mentesül a járulékfizetés alól, azonban ha tevékenységét személyesen folytatja az ellátás folyósítása mellett is fizetnie kell a járulékokat.

A személyi jövedelemadó törvényben változott az az összeghatár, ameddig az õstermelõt kistermelõnek kell tekinteni, hiszen 2009-tõl 7 millió forintról 8 millióra emelkedett.

A társadalombiztosítási járuléktörvényben szabályozott járulékfizetést úgy alakították, hogy az jogosult a megelõzõ évi bevétel 20 %-a után a csökkentett mértékû járulékfizetést alkalmazni, aki kistermelõnek minõsül. A kistermelõi státusz eldöntésénél a támogatások nélkül számított bevételt kell figyelembe venni, azonban a járulék összegének megállapításánál már a teljes bevételt.

A 8 millió forintra vonatkozó értékhatár 2009. január 1-jén lépett hatályba, de a 2009. évi járulékfizetésnél már ezt kell alkalmazni, vagyis akinek a 2008. évi bevétele – támogatások nélkül - meghaladta ugyan a 7 millió forintos értékhatárt, de nem haladta meg a 8 millió forintot, 2009-ben a kistermelõkre vonatkozó szabályok szerint fizeti a járulékokat.

A magasabb ellátási alap, illetve a teljes körû biztosítás érdekében az õstermelõ választhatja a magasabb összegû járulékfizetést, melyrõl az elsõ negyedévi járulékbevallásában kell nyilatkoznia.

Érdemes tudni, hogy ha a havi minimálbérnél alacsonyabb járulékalap figyelembevételével történik a járulékfizetés, akkor nyugdíj szolgálati idõt is csak arányosan szerezhetünk. Ha 2008. évben az éves bevételünk 3 millió forint volt, éves szinten járulékot annak 20 százaléka, vagyis 600.000 forint után fizetünk. A 2009. évre vonatkozó minimálbér (januárra még 69.000 Ft, februártól havi 71.500 Ft) éves szinten 855.500 Ft. A járulékot az éves minimális járulék alap 70,13 %-a után fizetjük, akkor az éves 365 napi szolgálati idõbõl is csak 70,13 %-ot, vagyis 256 napi szolgálati idõt szerezhetünk.

Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal
Dél-alföldi Regionális Igazgatósága
www.apeh.hu

***

EGYSZERES KÖNYVVITEL A GYAKORLATBAN

Útmutató és példatár egyéni vállalkozók, mezõgazdasági õstermelõk, társadalmi szervezetek könyvvezetési kötelezettségének teljesítéséhez

Aki még nem ismeri – e könyvbõl megtanulhatja, aki már ismeri, e könyv alapján könnyen, gond nélkül és hibátlanul végezheti az egyéni vállalkozók, õstermelõk és társadalmi szervezetek könyvelését. A könyv a gyakorlati életbõl vett példákkal, magyarázatokkal bemutatja az egyszeres könyvvitel teljes folyamatát, a jobb megértés érdekében mintakönyvelést is ad valamennyi lehetséges gazdasági esemény pénztárkönyvi és naplófõkönyvi könyvelésére.

A könyv teljesen az alapoknál kezdi a könyvviteli feladatok bemutatását, így külön fejezetben foglalkozik a hagyományos, kézzel vezetett könyvelés technikájával is. A számítógéppel végzett könyvvitel is önálló fejezet a könyvben, amelyet jobban meg lehet érteni, ha ismert elõttünk a kézi megoldás is. Összefoglalóan bemutatjuk a társadalmi szervezetek egyszerûsített mérleg és eredmény-levezetés megállapításának szabályait, továbbá az egyéni vállalkozókon túl speciálisan a mezõgazdasági õstermelõk jogállását, adózási, járulékfizetési és könyvvezetési lehetõségeit.

Ajánljuk e könyvet magánkönyvelõknek, könyvelõirodáknak – de a feladat iránt érdeklõdõ vállalkozóknak, õstermelõknek, társadalmi szervezeteknek egyaránt.

A szerzõ, Regõs Gábor az Önadózó újság egyik alapítója, a Könyvelõirodák Országos Szövetségének elnöke, 1979 óta foglalkozik könyvviteli programszervezéssel. A mai napig gyakorló könyvelõ és adótanácsadó.

A könyv PÉLDATÁRAT tartalmaz az egyes gazdasági események pénztárkönyvi és naplófõkönyvi könyveléséhez.

A könyv FÜGGELÉKÉBEN szerepel a kézzel vezetett pénztárkönyv és naplófõkönyv mintája.

A könyvhöz jár egy bemutató CD LEMEZ, amely az egyszeres könyvvitel számítógépes programját tartalmazza.

Kiadó: ADÓNET.HU Zrt. 2009
Terjedelem: 329 oldal
Ára: 9.900,-Ft + postaköltség (Önadózó elõfizetõknek 20% kedvezménnyel: 7.920,-Ft!)

Megjelenés: 2009. április 6.

Megrendelés: info@onadozo.hu

Vissza az előző oldalra