Õstermelõk járulékfizetése és bevallása

ART 2008-03-16

Nyomtatás

Forrás: Önadózó

Mikor esik biztosítási és járulékfizetési kötelezettség hatálya alá a mezõgazdasági õstermelõ? A járulékok alapja, a járulékfizetési kötelezettség megállapítása szempontjából három csoportba soroljuk a mezõgazdasági õstermelõket.

ÖNADÓZÓ - az adózók lapja. Adó - Tb. - Számvitel. Megjelenik minden hónap elsõ napján. Elõfizetési díj 2008-ra 13.200,-Ft (1.100,-Ft/hó). Elõfizethetõ: info@onadozo.hu Önadózó, a nélkülözhetetlen munkatárs!

***

A társadalombiztosítási jogszabályok 2007. január 01-jétõl vonták be az õstermelõket a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség hatálya alá.

A mezõgazdasági õstermelõ fogalmát a Személyi jövedelemadóról szóló törvény (a továbbiakban: szja.) határozza meg és ezt a fogalmat vette át a Társadalombiztosítási járuléktörvény (a továbbiakban Tbj.) is. Ezek szerint mezõgazdasági õstermelõnek minõsül: a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki az szja-ról szóló törvény 6. számú mellékletében felsorolt termékek elõállítására irányuló tevékenységet folytat, ennek igazolására õstermelõi igazolvánnyal rendelkezik, ideértve az EU közös agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggõ ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételrõl szóló kormányrendelet szerint mezõgazdasági termelõ magánszemélyt, valamint a termõföldrõl szóló törvény szerint családi gazdálkodónak minõsülõ magánszemély és e magánszemélynek a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közremûködõ családtagját is, mindegyikre vonatkozóan az szja. törvény 6. számú mellékletében felsorolt termékek elõállítására irányuló tevékenységének bevétele tekintetében.

A Tbj. 2008. január 01-jétõl a kezdõ mezõgazdasági õstermelõ fogalmát is szabályozza. E szerint kezdõ õstermelõ az, aki a tárgyévet megelõzõ évben nem minõsült mezõgazdasági õstermelõnek.

Mikor esik biztosítási és járulékfizetési kötelezettség hatálya alá a mezõgazdasági õstermelõ?

Speciális – más biztosítási körökre egyáltalán nem jellemzõ – feltételek esetén válik biztosítottá a mezõgazdasági õstermelõ. A biztosítási kötelezettség elsõdleges feltétele, hogy a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévõ idõ és a már megszerzett szolgálati idõ együttesen legalább 20 év legyen. Ennek megállapíthatósága érdekében a mezõgazdasági õstermelõ életkorától függetlenül kérheti szolgálati idejének igazolását a lakóhelye szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtõl. Ha a mezõgazdasági õstermelõ e feltétellel nem rendelkezik és a nyugdíjkorhatár betöltéséig már nem lesz 20 év szolgálati ideje, nem válik biztosítottá, illetve járulékfizetõvé.

Ebben az esetben azonban fennáll annak a veszélye, hogy mivel „nem biztosított” nem lesz jogosult egészségügyi szolgáltatásra sem. Ha ez bekövetkezik fel kell keresnie az állami adóhatóságot abból a célból, hogy mint „nem biztosított” bejelentkezzen a 08T1011-es számú bejelentõlapon és fizesse havonta a 4350 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot.

Nem biztosított és nem kell járulékot fizetnie az õstermelõi tevékenységet közös õstermelõi igazolvány alapján folytató kiskorú személynek, valamint a gazdálkodó család kiskorú tagjának sem, (megjegyezzük, hogy õk a Tbj. rendelkezései szerint jogosultak egészségügyi szolgáltatásra). Ha azonban betöltik a nagykorúságot és továbbra is folytatják az õstermelõi tevékenységet biztosítottak és járulék fizetésére kötelezettek lesznek akkor is, ha egyébként nappali tagozatos tanulók, hallgatók. Az a kiskorú õstermelõ aki nem közös, hanem egyéni õstermelõi igazolvánnyal rendelkezik, viszont kiskorúként is biztosított és járulékfizetésre kötelezett akkor is, ha egyébként nappali tagozatos tanuló.

Nem biztosított és nem kell járulékot fizetnie annak az õstermelõnek sem, aki egyéb jogcímen biztosított, pl: az õstermelés folytatásával egyidejûleg munkaviszonyban áll, társas vállalkozás személyesen közremûködõ tagja, vagy egyéni vállalkozó. Nem lehet azonban figyelembe venni, illetve az õstermelõi járulékfizetéstõl eltekinteni abban az esetben, ha az õstermelõ a Tbj. szerinti un. munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében biztosított. Ha az õstermelõ pl: önkormányzati képviselõ és e jogviszonyában biztosítottnak minõsül, vagy megbízási, segítõ családtagi, vállalkozási (nem egyéni vállalkozóként), bedolgozói jogviszonyban biztosított, akkor mint õstermelõ is biztosítottá és járulékfizetésre kötelezetté válik.

Nem biztosított és nem kell járulékot fizetnie a saját jogú nyugdíjas (öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjas) õstermelõnek, valamint annak az özvegyi nyugdíjban részesülõ õstermelõnek, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
Nem minõsül sajátjogú nyugdíjasnak, így biztosított és járulékfizetõ az a mezõgazdasági õstermelõ, aki rendszeres szociális járadékban, átmeneti járadékban részesül (ezek az ellátások – bár a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja – csak nyugdíjszerû ellátások).

A mezõgazdasági õstermelõ biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége az õstermelõi igazolványban feltüntetett idõponttól az igazolvány visszaadása napjáig, gazdálkodó család tagja esetében a családi gazdaság nyilvántartásba vétele napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig áll fenn. Megszûnik a biztosítás akkor is, ha a mezõgazdasági õstermelõ kilép a családi gazdaságból, vagy a közös õstermelésbõl. A mezõgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott és a Tbj. szerint õstermelõnek minõsülõ mezõgazdasági õstermelõ biztosítási kötelezettsége a nyilvántartásba vétel napjától, a nyilvántartásból való törlés napjáig áll fenn.

A mezõgazdasági õstermelõ társadalombiztosítási jogviszonyának szünetelése

Szünetel a mezõgazdasági õstermelõ biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége arra az idõtartamra, amely alatt az õstermelõi igazolvánnyal rendelkezõ õstermelõ érvényes értékesítési betétlappal nem rendelkezik, (ha a mezõgazdasági õstermelõ nem érvényesítteti az õstermelõi igazolvány részét képezõ értékesítési betétlapot az szja. törvény szerint nem minõsül õstermelõnek és nem alkalmazhatja az õstermelõre vonatkozó adózási szabályokat sem).
Abban az esetben, ha a gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesülõ mezõgazdasági õstermelõ érvényesítteti az adott évre vonatkozóan az értékesítési betétlapját, nem szünetel a biztosítása – és õstermelõi tevékenységét személyesen folytatja, - biztosított és járulékot köteles fizetni. A gyermekgondozási díj folyósításával egyidejûleg az õstermelõ sem folytathat keresõtevékenységet (hasonlóan a többi biztosítotthoz).

A járulékok alapja, a járulékfizetési kötelezettség megállapítása szempontjából három csoportba soroljuk a mezõgazdasági õstermelõket.

A) Kezdõ mezõgazdasági õstermelõ járulékfizetése:

A tevékenységet kezdõ mezõgazdasági õstermelõ a minimálbérnek megfelelõ összeg után (havonta) 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot (melybõl 24 százalék a nyugdíjbiztosítási, 5 százalék az egészségbiztosítási), 9,5 százalék nyugdíjjárulékot (magánnyugdíj-pénztár tagja 1,5 százalék nyugdíjjárulékot és 8 százalék tagdíjat), valamint 6 százalék egészségbiztosítási járulékot fizet, (az e csoportba tartozó õstermelõ a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosult).

B) Nem kezdõ õstermelõ járulékfizetése, ha a tárgyévet megelõzõ évben az e tevékenységbõl származó bevétele nem haladta meg a 7 millió forintot:

Az e csoportba tartozó õstermelõ a tárgyévet megelõzõ évben az õstermelõi tevékenységébõl származó bevételének 20 százaléka után köteles 4 százalékos természetbeni és a nyugdíjbiztosítási járulékot is magába foglaló 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot fizetni. 2008. január 01-jétõl rendezést nyert az e csoportba tartozó õstermelõk tagdíjfizetési kötelezettsége is, ha ugyanis az õstermelõ magánnyugdíj-pénztári tag, akkor 2,3 százalék tagdíjat és 7,2 százalék nyugdíjjárulékot fizet.
A havi járulékalap megállapításánál a tárgyévet megelõzõ évi bevétele 20 százalékának 1/12 részét kell figyelembe venni.
Az e csoportba tartozó õstermelõk a társadalombiztosítás egyes ellátásaira jogosultak csak, hiszen nem fizetnek társadalombiztosítási (29 százalék), illetve pénzbeli egészségbiztosítási (2 százalék) járulékot. Jogosultak egészségügyi szolgáltatásra (vagyis érvényes a TAJ számuk), illetve szolgálati idõt szereznek, (igaz 2008-tól csak a nyugdíjjárulék-fizetéssel arányos szolgálati idõt).Ha az e csoportba tartozó õstermelõ nem rendelkezik a tárgyévet megelõzõ évben õstermelésbõl származó jövedelemmel, a tárgyévben egészségügyi szolgáltatásra ugyan jogosult (hiszen be kellett jelentkeznie biztosításra a T1041-es számú nyomtatványon, de nyugdíjjárulék fizetésének hiánya miatt szolgálati idõt nem szerez).

C) Nem kezdõ õstermelõ járulékfizetése, ha a tárgyévet megelõzõ évben az e tevékenységébõl származó jövedelme a 7 millió forintot meghaladta:

Az e csoportba tartozó õstermelõ járulékfizetési kötelezettsége azonos az 1. pontba tartozó õstermelõével, vagyis a minimálbér alapulvételével 29 százalék társadalombiztosítási, 9,5 százalék nyugdíjjárulékot (magánnyugdíj-pénztár tagja 1,5 százalék nyugdíjjárulékot és 8 százalék tagdíjat), valamint 6 százalék egészségbiztosítási járulékot fizet.
Az ide tartozó õstermelõk szintén jogosultak a társadalombiztosítás valamennyi ellátására.

Az 1-es és 3-as csoportba tartozó õstermelõ a havi járulékalap figyelembevételével nem köteles járulékokat fizetni arra az idõtartamra amely alatt:

* táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, ápolási díj folyósításának tartama alatt tevékenységét személyesen folytatja,

* önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít, és

* ha fogvatartott.

Tételes egészségügyi hozzájárulást (havi 1.950,-Ft) az õstermelõ nem fizet (egyik csoportban sem).

A 7 millió forint bevételi összeghatár (2-es, 3-as csoportnál) számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály, vagy nemzetközi szerzõdés rendelkezései alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást. A járulékalapba viszont beszámít az adóköteles bevételnek minõsülõ nemzeti és uniós (pl. az egységes területalapú) támogatás. Járulékot kell fizetnie annak az õstermelõnek is, akinek az e tevékenységébõl származó tárgyévet megelõzõ évi bevétele nem érte el a 600 ezer forintot (ez esetben a 600 ezer forint alatti összeget kell szorozni 20 százalékkal és osztani – az egy havi járulékalap megállapításához – 12-vel).

A mezõgazdasági õstermelõ magasabb összegû társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalhatja, hogy a járulékokat (tagdíjat) az 1, 2, 3. pontban meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg. Erre vonatkozóan az õstermelõ a tárgyév elsõ negyedévére vonatkozó járulékbevallásában nyilatkozhat. E nyilatkozat az egész adóévre vonatkozik, és végrehajtható okiratnak minõsül (év közben nem lehet visszavonni).

A járulékok bevallása, befizetése

A mezõgazdasági õstermelõ a járulékait kizárólag elektronikus úton, negyedévente, a negyedévet követõ hónap 12-éig vallja be és a bevallás benyújtására elõírt határidõig fizeti meg az állami adóhatóságnak.

A bevallást 2008-tól a 0858-as típusú bevalláson kell teljesíteni (2007. december 31-én megszûnt a 07085-ös típusú bevallás).

Forrás: www.apeh.hu

APEH Észak-alföldi Regionális Igazgatósága

***

KÖNYVELÕK KÉZIKÖNYVE - Ára: 9.900,- Ft + postaköltség. Szerzõk: az Önadózó újság szerzõi. A könyv hagyományos nyomdai elõállítású, terjedelme 576 oldal. Kiadó: ADÓNET.HU Zrt. www.kezikonyvek.hu MEGRENDELÉS: info@onadozo.hu

***

JÁRULÉKFIZETÉSI ABC 2008 - Ára: 4900,-Ft. Szerzõk: Matlné Kisari Erika, Pintérné dr.Molnár Ilona, Széll Zoltánné, Jurányi Bendekné. Terjedelem: 253 oldal. Kiadó: ADÓNET.HU Zrt. Megrendelés: info@onadozo.hu

Vissza az előző oldalra