Pénzforgalmi mérleg alkalmazása vagyonos ügyekben

SZJA 2013-05-28

Nyomtatás

Forrás: Önadózó Online | Szerző: Dr. Szabó Tibor

Angyal József adószakértő tegnapi nap közzétett véleménye szerint a pénzforgalmi mérleg adóhatóság által alkalmazott módszere szembemegy a személyi jövedelemadó törvényben foglaltakkal, mert annak bevétel rovatában nem lehetne a bankszámláról felvett készpénzt feltüntetni. Hát igen - a vagyonos ügyekben az adózóra terhelt bizonyítás kényszere sokszor szó szerint is kényszeredett jogi okfejtéseket szül. Ami elmegy az adóhatóság előtt – mert azzal kell főzni, ami van, az tényleg egy kényszer – de ki is állni vele a nyilvánosság elé, az már nem kényszer. Az maga a vagyonos ügyekre vonatkozó törvényi szabályozás teljes félreértése – ami nem gondolom, hogy bármilyen formában is segíteni tudja az adózói jogérvényesítést.

A vagyonos ügyek jellegzetessége a készpénzben rendelkezésre álló fedezet megállapításának szükségessége és erre a pénzforgalmi mérleg módszerének alkalmazása. Természetesen a konkrét tényállástól függően szóba jöhetnek más becslési módszerek is, az iratok alapján történő ténymegállapítás, összehasonlítás, ténybeli következtetés.

A bírósági gyakorlat alapján elmondható, hogy vagyonos ügyekben a készpénzben rendelkezésre álló fedezet becslésére ezt a módszert a bíróságok is elfogadták az adóalap valószínűsítésére alkalmas általános módszernek. Így önmagában e módszer alkalmazása alappal nem kifogásolható – legfeljebb annak mikénti - a matematika, logika szabályaival ellentétes, vagy hiányos, hagy hibás adatokkal való, kétszeres elszámolást eredményező – alkalmazása. Ez azonban már nem a becslés módszerét – hanem inkább a bemenő adatok hitelt érdemlő bizonyítását érinti.

Az Art. 109.§ /1/ bekezdése rendelkezései alapján becslési módszerként a pénzforgalmi mérleg helyes alkalmazása és értelmezése a következő. A becslés tárgya az adóalap (Art. 109. § (1) ….. az adóhatóság az adó alapját is becsléssel állapítja meg.) Ennek keretében az adóhatóságnak a fedezetet kell megbecsülnie: (109.§ /1/….. Ez esetben - figyelemmel az ismert és adóztatott jövedelmekre is - az adóhatóságnak azt kell megbecsülnie, hogy a vagyongyarapodás és az életvitel fedezetéül a magánszemélynek milyen összegű jövedelemre volt szüksége.)

A pénzforgalmi mérleg - alkalmazás esetén - sem kizárólagos módszere az adóalap és a fedezet megállapításának. Az adóalap becslésére az adóhatóság a mérleg-módszer mellett további módszereket is alkalmazhat, és a tényállástól függően szükségszerűen kell is alkalmaznia. Ez következik abból, hogy a pénzforgalmi mérleg csak a pénzben (készpénzben, vagy bankszámlapénzként) rendelkezésre álló fedezet – becslésére alkalmas. Lényeges, hogy a nem pénzben megszerzett – de eltitkolt bevételek megállapítására nem alkalmas a pénzforgalmi mérleg. Nem pénzben megszerzett bevételként nevesíti az Szja törvény az utalványt, a dolgot, szolgáltatást, értékpapírt, részesedést, forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jogot, elengedett, átvállalt tartozást; a magánszemély helyett teljesített kiadást, befizetést (Szja tv. 4.§/2/). Ezen bevétel típusok eleve nem is kerülhetnek be a pénzforgalmi mérlegbe, értelmezhetetlenek. Egy elengedett kötelezettség jogi értelemben bevétel és jövedelem, de megjelenési formája miatt nem lehet fedezete pénzbeli kiadásoknak.

Ezen túlmenően azonban a pénzforgalmi mérlegben a bankszámlán levő pénz figyelmen kívül hagyása indokolt. Annak nincs akadálya, hogy a bankszámla-forgalmat, egyenleget is bevonja az adóhatóság a mérlegbe – de erre egyszerűen sem jogi, sem matematikai értelemben nincs szükség, ezzel csak a saját munkáját bonyolítaná, és ezen keresztül az adózó jogérvényesítését is nehezítené. Ugyanis, míg a csak készpénzben rendelkezésre álló fedezet becslésének szükséges – és eddig a gyakorlatban még mással nem helyettesíthetett - módszere a pénzforgalmi mérleg, addig ez a bankszámlapénzként rendelkezésre álló fedezet becslésének egyáltalán nem szükséges módszere. A becslés módszereit pedig az adóhatóság maga jogosult megválasztani.

Bankszámlapénzt - a bankszámlára utalt eltitkolt jövedelmet is - mint fedezetet egyszerűen az irat értékelés, összevetés módszerével lehet és kell megállapítani, amelynek okirati alapja a bankszámla forgalmát hitelesen tanúsító banki kivonat, illetve az adózó adóbevallása. Tehát a bankszámlára érkezett eltitkolt bevétel az iratértékelés módszerével lesz része a becsült adóalapnak.

Az adóhatóságnak – ha készpénzként is, és bankszámlapénzként is rendelkezésre álló fedezetből kell adóalapot becsülnie (mert a vizsgált adózónak volt működő bankszámlája, függetlenül attól, hogy arra akár ismert, akár eltitkolt jövedelmek érkeztek) – arra van jogi kötelezettsége, hogy a becslés során alkalmazott egy, kettő, vagy akár több módszere – együttesen az adó alapját valószínűsítsék. Ne többet, ne kevesebbet. Ez konkrétan azt a követelményt támasztja külön külön és együttesen valamennyi becslési módszerrel – pénzforgalmi mérleggel, iratértékeléssel – szemben, hogy egy eltitkolt jövedelem-elemet kétszeresen ne vegyen figyelembe a becsült adóalapban, vagy akár ne hagyhasson figyelmen kívül. Ez a pénzforgalmi mérleg matematikai vizsgálatával és a bankszámla forgalommal való összevetés útján ellenőrizhető.

Egy felvetés szerint a pénzforgalmi mérleg, mint becslési módszer éppen a bankszámlával összefüggésben azért jogszabálysértő, mert készpénzes bevételként kezeli az adózó saját bankszámlájáról felvett összegeket, és ez ellentétes az Szja törvény 4.§/2/ bekezdésével, amely a bevétel fogalmi elemeként tartalmazza, hogy a bevétel a „mástól megszerzett vagyoni érték.” A saját bankszámláról felvett készpénz pedig nem felel meg e feltételnek – azaz nem szerepeltethető a pénzforgalmi mérlegben.

Ez az álláspont – bármennyire is tetszetős, de ott hibázik, hogy a pénzforgalmi mérleg „Bevétel” rovatának tartalma nem az Szja tv. 4.§/2/ bekezdése szerinti bevétel, hanem az Art. 109.§/1/ bekezdése szerinti „Fedezet”. Mint ahogy a „Kiadás” rovatban sem az Szja tv. 4.§/3/ bekezdése szerinti költséget, hanem a pénz ismert és ellenőrzésben feltárt jogcímű és összegű felhasználását kell feltüntetni. És a Bevétel – Kiadás egyenlege sem azonos mérlegben az adóalappal. Ez alapján érthetőnek, logikusnak kell lennie, hogy a saját bankszámláról felvett készpénzt a fedezet jellege miatt miért kell szerepeltetni a pénzforgalmi mérlegben.

/Részlet a szerző hamarosan megjelenő művéből/

FIZESSEN ELŐ 2024-RE AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE CSOMAGJÁRA!
Önadózó - okos újság okos cégeknek és könyvelőknek! Velünk 2024-ben is könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok tartalma online elérhető, illetve mobiltelefonon is. Online csomagunk: Számviteli szabályzatok 2024 ● Cafetéria szabályzat 2024 ● Pénzmosás elleni szabályzat csomag ● GDPR Segédlet, ● Gyorskérdés szolgáltatás a honlapon,● Segédletek + Mérlegképes és adótanácsadói kreditek ● Ingyenes e-könyvek és vásárlási kedvezmény az Önadózó Webáruhgázban ● Egyes Kulcs-Soft programok előfizetőknek ingyenesen ● Előfizetni itt lehet: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/