Pénzintézeteket érintõ adóváltozások - 2010

ART 2009-11-17

Nyomtatás

Forrás: Deloitte

A pénzintézetek adózását közvetlenül – illetve az ügyfeleiken keresztül közvetetten is – több helyen, különbözõ adónemekben érinthetik a jövõ év január elsejétõl életbe lépõ új adótörvények. Az elfogadott törvénycsomag szakmailag elõremutató könnyítések mellett új adminisztrációs feladatokat is elõír a pénzintézeti szektor számára – figyelmeztet a Deloitte Zrt.

______________________________________
ÖNADÓZÓ elõfizetéssel - lépéselõnyben az adózásban
Önadózó - az adózók lapja. Adó, tb. számvitel a gyakorlatban havonta 64 nyomtatott oldalon. Megjelenik minden hónap elsõ napján. Hétezer könyvelõ irodának, vállalkozásnak és intézménynek szolgáltatunk havonta, 9 ezren olvassák rendszeresen heti hírlevelünket. Elõfizetési díj 2010. év 1-12. hónapra: 16.380,-Ft. Elõfizetõknek 20% szakkönyv vásárlási kedvezmény, ingyenes e-könyvek. Önadózó Ügyfélszolgálat 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 267 5010.
Elõfizetés: info@onadozo.hu
______________________________________

Milyen adóhatásokra kell készülnie a pénzintézeteknek 2010 januárjától?

Társasági adó

Veszprémi István, a Deloitte Zrt. adópartnere elmondta: Több olyan változást tartalmaz a januártól életbe lépõ adótörvény-csomag, amely esetlegesen érintheti a finanszírozó társaságok jelenlegi projektfinanszírozási gyakorlatát. A projektfinanszírozást befolyásoló tényezõk egyike, hogy a törvénymódosítások következtében megváltozhat az ügyletekben érintett felek adóterhelése, illetve a jövedelemáramlásokhoz kapcsolódó adófizetési kötelezettségük. Bizonyos esetekben, például kamatok, jogdíjak vagy szolgáltatási díjak kifizetése esetén újra megjelenik Magyarországon a forrásadó, amelynek mértéke 30%.

Kedvezõ változás, hogy immár a hitelintézetek is alkalmazhatják a veszteségelhatárolás intézményét - elsõ alkalommal a 2009. évi negatív adóalap esetében. Ezzel összefüggõ általános könnyebbség, hogy megszûnik a veszteségelhatároláshoz kapcsolódó engedélykérési kötelezettség.

Kutatásfejlesztés – kedvezmények és támogatások

Veszprémi István kiemelte: Nemzetközi példák alapján a pénzintézeti szektorban aktív társaságok teljes bérköltségének mintegy 1,5 százaléka jellemzõen elismert K+F költségnek minõsül. A Deloitte felmérései szerint a kutatásfejlesztés címén igénybe vehetõ kedvezmények a hazai pénzintézeti szektorban ehhez képest jóformán kihasználatlanok - holott a bankszakmai és biztosítási területen számos tevékenység minõsülhet kutatás-fejlesztésnek. A bankok gyakran nem is tudnak ezekrõl a lehetõségekrõl, pedig nemcsak az adójogszabályok - így a Társasági adótörvény, a Különadóról szóló törvény, illetve 2010-tõl az Iparûzési adóról szóló törvény - által biztosított kedvezmények állnak a rendelkezésükre. Mindezen felül a pénzintézetek egyes tevékenységeikhez, projektjeikhez jelentõs, projektenként akár több százmillió forint összegû, vissza nem térítendõ támogatást is kaphatnak, elsõsorban EU társfinanszírozott forrásokból.

A K+F jellegû tevékenységek körét az OECD (Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezet) úgynevezett Frascati- kézikönyve egyértelmûen meghatározza. Ennek értelmében a pénzintézeti szektorban kutatás-fejlesztési tevékenységnek minõsülhet például a pénzügyi kockázatelemzéssel kapcsolatos matematikai kutatás, a hitelkockázati modellek kidolgozása, vagy az otthonról bonyolítható bankügyletekhez szükséges új szoftverek kísérleti fejlesztése.

Szintén kutatás-fejlesztési tevékenységrõl beszélhetünk, ha a pénzintézet új típusú számlavezetési és bankrendszerek kialakítása céljából fejleszti a fogyasztói szokások vizsgálatának technikáit, továbbá ha olyan új, vagy új természetû kockázatok felismerését szolgáló kutatásokat végez, amelyeket a biztosítási szerzõdések kötésénél számításba kell venni. A kézikönyv értelmében K+F tevékenységnek minõsül az adósminõsítési, hitelbírálati rendszerek fejlesztése, vagy például azon társadalmi jelenségek kutatása is, amelyek hatással vannak az egészség-, vagy nyugdíjbiztosítások újabb típusaira. Szintén ide sorolhatóak az elektronikus bank- és biztosítási ügyletekkel, az internetes szolgáltatásokkal és a számítógépes kereskedelemmel kapcsolatos pénzintézeti K+F tevékenységek is.

ÁFA-törvény

Veszprémi István elmondta: Az új ÁFA-csomag az üzleti környezetben újradefiniálja a teljesítés helyét, vagyis a fõszabály értelmében a teljesítési hely a jövõben ott lesz, ahol a szolgáltatást igénybe vevõ alany letelepedett. A pénzintézeteknek mindenekelõtt a változással összefüggõ adminisztrációs kötelezettségre kell felkészülniük, ez azt jelenti, hogy összesítõ nyilatkozatot kell benyújtaniuk azon európai uniós tagállamban teljesített ügyleteikrõl, amelyek a teljesítés helye szerint adókötelesnek minõsülnek, emellett azon igénybevett szolgáltatásokról, amelyekre vonatkozóan Magyarországon adókötelezettség áll fenn.

Emiatt a pénzügyi intézményeknek fel kell térképezniük szolgáltatásaikat, illetve alapvetõ információkkal kell rendelkezniük arról, hogy más tagállamban hogyan kezelik ezen szolgáltatásokat. Az összesítõ nyilatkozat benyújtását – amely a jogkövetkezmények tekintetében bevallásnak minõsül - a jogalkotó az ÁFA-bevallás gyakoriságához köti, és a vállalkozásokat elektronikus bevallásra kötelezi. A változás lényege, hogy míg eddig csak a termékértékesítésekrõl kellett rendszeres összesítést benyújtani, ezentúl a szolgáltatásnyújtásokra is kiterjed a kötelezettség, ami érintheti a pénzintézeti szektor szereplõit.

Adóvisszatérítés uniós szabályainak változása

Mivel a pénzintézeti szektor szolgáltatásai a törvények értelmében mindeddig alapvetõen tárgyi adómentesnek számítottak, a bankok és biztosítók nem igényelhették vissza a külföldön vásárolt szolgáltatások (utazási költségek, üzleti tárgyalásokkal kapcsolatos kiadások, például terembérlet) után megfizetett adót. Az uniós ÁFA-irányelv változásával összhangban ugyanakkor jövõre az ÁFA-visszatérítés teljes rendszere átalakul, így a külföldön üzleti szolgáltatások után megfizetett összeget a pénzintézetek visszaigényelhetik, igaz, csak abban az arányban, amelyben az érintett hazai pénzintézet ÁFA-köteles tevékenységet végez. Ez az arány a szektorban jelenleg 1-5 % között mozoghat, a visszaigénylés ugyanakkor nem jelent jelentõs adminisztrációs terhet a pénzintézetek számára, mivel az érintett országok adóhatóságai egymás között bonyolítják a visszatérítési eljárás egy részét – tette hozzá a Deloitte Zrt. szakértõje.

Finanszírozási ügyletek meghiúsulásával kapcsolatos adóhatások

A válság nyomán igen gyakori probléma, hogy a cégek képtelenek fizetni a lízingdíjakat, hiteleik törlesztõrészleteit, illetve a kamatokat, aminek a pénzintézeti szektorban jelentõs adóhatásai vannak.

Veszprémi kiemelte: Célszerû a bankoknak végiggondolnia, hogy a meghiúsult hitelügyletben szereplõ biztosíték érvényesítésének milyen adóhatásai lehetnek. Egyedi esettõl - a biztosíték jellegétõl és számos egyéb tényezõtõl is - függ például az, hogy az ügylet melyik szereplõjénél merül fel ÁFA-fizetési kötelezettség, illetve a bank le tudja-e vonni azt az áfát, amelyet a biztosíték után, fordított adózás okán korábban neki kellett megfizetnie.

A Deloitte Zrt. szakértõje elmondta: Mindeddig, amikor a bank magánszemélyek esetében érvényesítette zálogjogát, és értékesíteni kényszerült egy a szerzõdésben biztosítékként megjelölt ingatlant, azt 25%-os ÁFA-tartalommal kellett eladásra kínálnia (hiszen általában a Bankok ingatlan-értékesítésükre adófizetési kötelezettséget választottak), amely adótartalmat végeredményben az adósra kellett terhelnie.

Ebben eredményez jelentõs ésszerûsítést az ÁFA-törvény módosítása, amely (az eddigi szabályozással ellentétben) lehetõvé teszi, hogy a pénzintézet lakóingatlan értékesítésre külön választhatja az adómentességet – és így az ügyfelek számára sokkal kedvezõbben tudna a jövõben elszámolni adósaival. A szakmailag kiforrott PM-javaslat felismerte a változtatás szükségességét a vállalati finanszírozásban is – hiszen az ÁFA-alanytól visszavett biztosíték esetén is ésszerûsítené a folyamatot. Eddig fordított adózással a banknak kellett megfizetnie ezen ügyletekre az áfát, ám azt mindaddig nem vonhatta le, amíg nem rendelkezett az ügyletrõl szóló érvényes számlával. Ezzel a bankok szinte automatikusan patthelyzetbe kerülhettek, hiszen a szerzõdésszegõ ügyfelek rendszerint számlát sem voltak hajlandóak adni, a bankok pedig kétszeresen fizették meg az áfát - elõször befizették, majd amikor értékesítették a biztosítékot, ismét lerótták az áfát. Az elfogadásra váró javaslat értelmében a pénzintézet ezentúl érvényes számla nélkül is levonhatná az áfát, erre a jövõben a zálogszerzõdés elegendõ alapot jelentene.

Személyi jövedelemadó

A pénzügyi termékeket érintõ személyi jövedelemadó változások egy része kedvezõ a magánszemélyek számára, de adminisztrációs terheket róhat a hitelintézetekre, befektetési szolgáltatókra.

Veszprémi István közölte: Az ellenõrzött tõkepiaci ügyletbõl származó jövedelemre vonatkozó adózási szabályok (például kedvezõbb adómérték, ügyleti eredmények egymással történõ elszámolhatósága) kiterjednek minden olyan ügyletre, amely a törvényben meghatározott szolgáltatók igénybevételével köthetõ. Az érintett ügylet tárgya így az értékpapírokon - például befektetési jegyeken, kötvényeken, részvényeken - kívül más pénzügyi eszköz, áru és deviza is lehet. Ilyen ügylettel összefüggésben adóbevallási és megfizetési kötelezettség a magánszemélyt terheli. Az adót a magánszemélynek a bevallás benyújtására elõírt határidõn belül kell megfizetnie, viszont a befektetési szolgáltatónak kell az adóévet követõ év február 15-éig adatot szolgáltatnia az adóhatóság felé.

A tartós befektetések ösztönzése céljából a jogalkotó a befektetéseken elért kamat, hozam, ügyleti nyereség tekintetében az általánostól eltérõ, alacsonyabb mértékû adókulcsokat vezetett be januártól. A hitelintézeteknek, befektetési szolgáltatóknak ennek kapcsán további adminisztrációs feladatai jelentkeznek, hiszen az adóévet követõ év február 15-éig igazolást kell kibocsátaniuk a magánszemély részére a tartós befektetésbõl származó jövedelemrõl, a tartós lekötés napjáról, illetve a lekötési idõszak megszûnésének vagy megszakításának napjáról. Az igazolás tartalmáról is adatot kell szolgáltatniuk az adóhatóság felé, az osztalékra jogosító értékpapír esetén pedig az osztalékfizetést megelõzõen értesíteniük kell a kibocsátót arról, hogy e jövedelembõl nem kell adót levonnia – tette hozzá a Deloitte Zrt. szakértõje.

***

A KÖNYVELÕI FELELÕSSÉG KÉZIKÖNYVE + CD

Az I. Fejezet szól a könyvelési szerzõdésrõl – amelyben felvázoljuk azokat a jogi technikákat, amelyeket mindenképpen javasolunk beépíteni az ügyféllel megkötött könyvelési szerzõdésbe. Ezeket könyvünk, és annak CD melléklete részletesen tartalmazza.Könyvünk II. Fejezete az adótörvények rejtett csapdáival, és a könyvelõi munka során elkövethetõ tipikus hibalehetõségekkel foglalkozik. Tanulságos olvasmány ez könyvelõknek – egy könyvelõirodai vezetõ tollából. A III. Fejezetet a könyvelõi kártérítési felelõsségnek szenteltük, amelybõl egyáltalán megismerheti, hogy melyek a téma lényeges kérdései, érveket, tippeket kaphat ilyen élethelyzetekre. Könyvünk értékes részét képezi az a 20 esettanulmány, amelyek könyvelõi kártérítési jogeseteket dolgoznak fel. A könyvelõ irodák felelõsségi kérdései mellett részletesen foglalkozunk a munkaviszonyban, alkalmazottként foglalkoztatott könyvelõk, fõkönyvelõk, gazdasági igazgatók kártérítési felelõsségével is. Könyvünk IV. Fejezete pedig – egyfajta válaszként, megoldásként a könyvelõi kártérítési felelõsség által felvetett kérdésekre – tartalmazza a könyvelõ iroda Általános Szerzõdési Feltételeit, továbbá Szervezeti és Mûködési Szabályzatát, felhasználható iratminta formájában. Ezeket megnyitható word dokumentumként – további iratmintákkal együtt – a könyvünk Függelékét képezõ CD is tartalmazza.

A könyvelõi felelõsség kézikönyve. Szerzõ: Dr. Szabó Tibor, Regõs Gábor
Kiadó: Adónet.hu Zrt. 2009
Terjedelem: 328 oldal + CD
Ára: 9.900,-Ft + 660,-Ft postaköltség - Önadózó újság elõfizetõknek 20% kedvezménnyel 7.920,-Ft + postaköltség

Megrendelés: info@onadozo.hu

Önadózó újság elõfizetés: info@onadozo.hu

Személyesen megvásárolható: Önadózó Ügyfélszolgálat, 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 06 1 267 5010

Vissza az előző oldalra