Segítõ családtagok a foglalkoztatás rendszerében

ART 2011-04-02

Nyomtatás

Forrás: www.apeh.hu

A segítõ családtag intézményének megalkotásával a jogalkotó szándéka arra irányult, hogy kisebb vállalkozások számára lehetõséget teremtsen arra, hogy mindennapi tevékenységük során alkalmi jelleggel munkaerõként vonhassák be a családtagjaikat. Ilyen esetekben a kisvállalkozások számára a legkézenfekvõbb az, hogy a vállalkozó családtagja segít be, és ésszerû elvárás az, hogy az ilyen jellegû, családtag által történõ munkavégzés ne teremtsen automatikusan biztosítási jogviszonyt annak minden velejáró kötelezettségével együtt, mint ahogyan ez a vállalkozó által foglalkoztatott más személyek esetében törvényszerû.

___________________________________________

Kérjen ingyenes Önadózó bemutató számot!

Az Önadózó újság egy korábbi számának megküldésével Ön betekintést nyerhet abba a mûhelymunkába, amellyel havonta többezer vállalkozás, intézmény és tanácsadó részére nyújtunk szakmai információkat, megoldásokat adókötelezettségeik szakszerû teljesítéséhez. Önadózó - az adózók lapja. Adó - Tb - Számvitel a gyakorlatban, havonta 64 oldalon. A megadott postacimre megküldjük, jelezze e-mailben: info@onadozo.hu

___________________________________________

A családtagok (közeli hozzátartozók) egyébként is rendelkezhetnek más jogviszony keretében biztosítással, következésképpen az ilyen jellegû alkalmi munkavégzés kisegítõ célzattal történik, nem pedig valamely tartós jogviszony létrehozása szándékával.

Szükséges ugyanakkor a segítõ családtag jogintézményének pontos meghatározása, melyben megjelölésre kerül egyrészt azon adózóknak a köre, akik segítõ családtagot alkalmazhatnak, másrészt pedig azon személyek kategóriája, akiket segítõ családtagként foglalkoztatni lehet. További fontos eleme a jogi háttérszabályozásnak az is, hogy csupán bizonyos összeghatárig terjedõ díjazás mellett ne teremtsen a segítõ családtag munkavégzése biztosítási jogviszonyt. A jogszabály nem maximálja a ledolgozható munkaidõt e kategóriában. A munkaidõt tekintve gyakorlatilag bármennyit dolgozhat a segítõ családtag, ha a díjazása nem éri el a mindenkori minimálbér 30%-át, a munkavégzés nem teremt biztosítási jogviszonyt. A rendelkezés megadja ezzel a lehetõséget a vállalkozónak és segítõ családtagjának, hogy maguk döntsék el, a munkavégzés kívül maradjon-e a társadalombiztosítás rendszerén, avagy sem.

A Tbj. 4. § (g) pontja alapján „segítõ családtag az egyéni vállalkozónak, az egyéni cég és a jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság tagjának közeli hozzátartozója, aki a vállalkozásban személyesen és díjazás ellenében – nem munkaviszony keretében – munkát végez, kivéve a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülõ olyan személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.”

Nem lehet tehát segítõ családtagként foglalkoztatni a Ptk. 685. § b) pontjában taxatíve felsorolt közeli hozzátartozókon – házastárs, bejegyzett élettárs, egyeneságbeli rokon, örökbefogadott, mostoha- és neveltgyermek, örökbefogadó-, mostoha- és nevelõszülõ, valamint a testvér személyi körön – kívül esõ hozzátartozókat, és nem lehet segítõ családtagja a jogi személyiségû kft-nek és rt-nek. Segítõ családtag kizárólag a vonatkozó külön törvény szerinti bejegyzett (azonos nemû) élettárs lehet, a hagyományos élettárs nem, mivel az utóbbi nincsen benne a Ptk. szerinti közeli hozzátartozói körben, mint ahogyan nem lehet tehát segítõ családtag az egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a jegyes, a házastársnak, bejegyzett élettársnak az egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa sem.

Ami a segítõ családtag jövedelmének az adózását/adóztatását illeti, ezt a kérdést egyértelmûen eldönti a biztosítottá válás. Ha a segítõ családtag jövedelme eléri a mindenkori minimálbér 30%-át, akkor a közterhek az általános szabályok szerint alakulnak mind a személyi jövedelemadó (adóelõleg), mind pedig a levonandó és a foglalkoztató által fizetendõ járulékok szempontjából. Ha viszont a segítõ családtag által megszerzett jövedelem nem éri el a minimálbér 30%-át (tehát nem válik biztosítottá a segítõ családtag), akkor az ilyen juttatás nem önálló tevékenységbõl származó jövedelem lesz.

A gyakorlatban ritkábban felvetõdõ kérdés végezetül az, hogy maga az alkalmazott a munkájának ellátása során igénybe veheti-e segítségképpen a saját családtagját. A válasz természetesen az, hogy nem veheti igénybe, mivel kizárólag a vállalkozó közeli hozzátartozója az, akit segítõ családtagként foglalkoztatni lehet.

Forrás: NAV Dél-alföldi Regionális Adófõigazgatósága
www.apeh.hu

***

ÖNADÓZÓ újság - Segítség a szakmai munkában!

Önadózó - az adózók lapja. Adó, tb. számvitel a gyakorlatban havonta 64 nyomtatott oldalon. Megjelenik minden hónap elsõ napján. Hétezer könyvelõ irodának, vállalkozásnak és intézménynek szolgáltatunk havonta, 11 ezren olvassák rendszeresen heti hírlevelünket. Elõfizetési díj 2011. 1-12. hónapra 17.640,-Ft. (1.470,-Ft/hó) Elõfizetõknek 20% szakkönyv vásárlási kedvezmény, ingyenes e-könyvek, e-Önadózó. Ügyfélszolgálat 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 267 5010.

Elõfizetés: info@onadozo.hu

Vissza az előző oldalra