Szakszervezetek a bérkompenzációról

ART 2011-02-17

Nyomtatás

Forrás: MTI

A szakszervezetek a bérkompenzációt szükségesnek, az OÉT-bérmegállapodás betartásának ellenõrzésére felállított bér- és adómonitoring bizottság munkáját viszont szükségtelennek tartják, mert úgy vélik: az adórendszerrõl, annak kidolgozásakor kellett volna egyeztetni a szociális partnerekkel.

___________________________________________

Kérjen ingyenes Önadózó bemutató számot!

Az Önadózó újság egy korábbi számának megküldésével Ön betekintést nyerhet abba a mûhelymunkába, amellyel havonta többezer vállalkozás, intézmény és tanácsadó részére nyújtunk szakmai információkat, megoldásokat adókötelezettségeik szakszerû teljesítéséhez. Önadózó - az adózók lapja. Adó - Tb - Számvitel a gyakorlatban, havonta 64 oldalon. A megadott postacimre megküldjük, jelezze e-mailben: info@onadozo.hu

___________________________________________

A kormányfõ hétfõn ismertette, hogy fel kell gyorsítani a bérkompenzációt a magánszektorban, hogy senki ne kereshessen rosszabbul az új adórendszer miatt. A Fidesz-KDNP frakció kedden már be is jelentette, hogy létrehozták az úgynevezett bér- és adómonitoring bizottságot. A Rogán Antal vezette testület feladata az lesz, hogy mind a köz-, mind pedig a magánszférában megvizsgálja, teljesültek-e az Országos Érdekegyeztetõ Tanács (OÉT) ülésén született bérmegállapodások.

A LIGA szakszervezeti tömörülés szerint a felállított "akciócsoport" nem tudja meggyõzni a multikat - a "kifejezetten rájuk kivetett különadók után" - arról, hogy emeljék a béreket. Ugyanígy a "válságot épp csak túlélõ" magyar kis- és középvállalkozásokat sem lehet arra kényszeríteni, hogy növeljék a bruttó béreket.

Az érdekképviselet hangsúlyozza, hogy az emeléssel, még csak az új adórendszer okozta veszteséget kompenzálná a munkaadó, az infláció okozta csökkenést nem, "és akkor hol marad a pár százalékos reálbér növekedés" - teszik fel a kérdést.

A szakszervezet hangsúlyozza: üdvözölnek minden, a munkavállalók bérének emelését célzó intézkedést, ugyanakkor fontos a szociális párbeszéd, vagyis hogy "a munkavállalók érdekeit védõ szakszervezetek még idõben, a törvény hatályba lépése elõtt felhívhassák a figyelmet az ilyen nem kívánt mellékhatásokra. És ezzel elkerülhetõvé válik a munkavállalók nominálbérének adóreformból adódó csökkenése, valamint a bizonyára költséges akciócsoportok felállítása".

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke leszögezte: a kormánynak újból egyeztetnie kellene a szociális partnerekkel, a szakszervezetek tudnának javaslatokat tenni a kabinet számára a megállapodás teljesülésének hatékonyabb ellenõrzésére. Politikai, morális ráhatással a kormány nem éri el azt a kitûzött célt, hogy a 16 százalékos, egykulcsos adórendszernek ne legyenek vesztesei - fûzte hozzá.

Emlékeztetett, hogy a szakszervezetek tavaly jelezték a kormánynak, a munkaadóknak is, hogy az új szja-rendszernek lesznek vesztesei, ez a tény nem érhette meglepetésként a kabinetet; ennek fényében fogadták el a béremelés mértékérõl szóló javaslatot a versenyszférára.

Palkovics Imre megjegyezte: a kormánynak olyan szabályozókat kellene hoznia, amellyel befolyásolni tudja a bérek alakulását. Példaként említette: meg kellene nézni, hogy az adójóváírás kivezetése, a szuperbruttó bevezetése az alacsonyabb keresetûek esetében jó döntés volt-e.

A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) "bérkommandók" helyett az ágazati kollektív szerzõdések kiterjesztését szeretné elérni, hogy így rendezzék "az egyeztetés nélkül bevezetett, rossz adózási rendszer hátrányos következményeit" a termelésben és a magánszférában dolgozók körében - közölte a szakszervezet az MTI-vel.

A közleményben az érdekképviselet hangsúlyozza: az adórendszer "kárvallottjai" ismét azok a termelésben, és profit szférában dolgozók, akiket a gazdasági válság következményei is a leginkább sújtottak, és a munkaadók azóta sem rendezték a bérüket.

Ezen munkavállalók helyzete továbbra is kilátástalan, hiszen még ágazati szinten is nehéz béremelést tartalmazó kollektív szerzõdést kötni, de még ennél is nehezebb azt betartatni a cégekkel - idézi a közlemény Székely Tamást, a VDSZ elnökét.

Székely Tamás hozzáfûzi: a tapasztalatok szerint a munkaadók egy része még az Országos Érdekegyeztetõ Tanácsban (OÉT) elfogadott bérajánlást sem tartja be, "a bérek reálértéken való megtartásának hallatán pedig azzal fenyegetõzik, hogy kivonul a magyar piacról, ha az általa ajánlottnál nagyobb emelésre kényszerítik".

A VDSZ elnöke szerint a helyzet rendezésére nem "bérkommandókat" kellene a munkahelyekre küldeni, hanem minden ágazatot kötelezni az ellenõrizhetõ és átlátható kollektív szerzõdések rendszerének betartására, amely már Nyugat-Európában is jól bevált módszer.

Az érdekképviselet szerint a rendszer mûködtetésére Magyarországon is minden feltétel adott lenne, "ha a kormányzat biztosítaná a jogi feltételeket, s kötelezné a munkáltatókat arra, hogy az érdekképviseletek által kötött szerzõdéseket tekintsék magukra is kötelezõ érvényûnek".

Az MSZOSZ Nyugat-Dunántúli regionális vezetõje kedden az MTI-nek elmondta, hogy egyre többen fordulnak a szakszervezet jogsegélyszolgálatához amiatt, mert egyik hónapról a másikra csökkent a keresetük. Horváth Csaba hozzáfûzte: a keresetcsökkenés oka kivétel nélkül a januártól bevezetett adóváltozásokban keresendõ, de az is megfigyelhetõ, hogy a munkáltatók az idén eddig még szinte sehol sem hajtottak végre béremelést.

Az Országos Érdekegyeztetõ Tanács (OÉT) már decemberben 2-án elfogadott egy ajánlást 4-6 százalékról, a cégek egyelõre mégis kivárnak, vagy az ajánlatok meg sem közelítik az ajánlást, egyszerûen a nulláról indítanak - mondta. Ez alól a régióban mûködõ multinacionális vállalatok kivételek, ahol 3-5 százaléknyi béremelkedés figyelhetõ meg, az ilyen cégeknél még létezik a cafetéria is - tette hozzá Horváth Csaba, aki szerint még azok is reálkereset csökkenést szenvedtek el, akiknél volt béremelés, hiszen tavaly a tervezett 3,8 százalék helyett 4,4 lett az infláció, szavai szerint ezért ahhoz, hogy ugyanannyit érjen a keresetünk mint tavaly, legalább 8-9 százalékos béremelésre lenne szükség.

***

ÖNADÓZÓ - Segítség a szakmai munkában!

Önadózó - az adózók lapja. Adó, tb. számvitel a gyakorlatban havonta 64 nyomtatott oldalon. Megjelenik minden hónap elsõ napján. Hétezer könyvelõ irodának, vállalkozásnak és intézménynek szolgáltatunk havonta, 11 ezren olvassák rendszeresen heti hírlevelünket. Elõfizetési díj 2011. 1-12. hónapra 17.640,-Ft. (1.470,-Ft/hó) Elõfizetõknek 20% szakkönyv vásárlási kedvezmény, ingyenes e-könyvek, e-Önadózó. Ügyfélszolgálat 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 267 5010.

Elõfizetés: info@onadozo.hu

Vissza az előző oldalra