Szociális hozzájárulási adó osztalék után

JÁRULÉKOK, TB 2019-04-17

Nyomtatás

Forrás: https://adozasrolerthetoen.blog.hu | Szerző: Leitner

2019 január elsejétől – az eddig megszokott 450.000 Ft-os ehofizetési felső határ helyett – már az éves jövedelem nagyságához igazodó a szociális hozzájárulási adófizetési korlát van érvényben. Az adót mindaddig meg kell fizetni, amíg a magánszemély jövedelme a minimálbér huszonnégyszeresét (149.000 Ft*24=3.576.000 Ft-ot) el nem éri el.

Bár az osztalék utáni 15%-os személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség megmaradt, e mellett – az eddigi 14%-os egészségügyi hozzájárulás helyett – 19,5% mértékű szociális hozzájárulási adót (továbbiakban: adót) kell fizetni.

Mit is tekintünk osztaléknak?

Osztaléknak minősül az SZJA törvény szerint:

■ a számviteli szabályok szerint osztalékként meghatározott jövedelem;

■ a kamatozó részvény kamata;

■ a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem;

■ az alternatív befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy hozama;

■ a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a kezelt vagyon hozamainak terhére a vagyonkezelő által a kedvezményezett vagy a vagyonrendelő magánszemély részére juttatott vagyoni érték;

■ a kisadózó vállalkozás kisadózóként be nem jelentett tagja részére a társaság nyereségéből való részesedésként kifizetett összeg;

Osztalékelőlegnek az adóévi várható osztalékra tekintettel az adóévben kapott bevétel minősül.

Mentesül az adófizetési kötelezettség alól az Európai Gazdasági Térség (amelyet jelenleg az Európai Unió 28 tagja, valamint Izland, Liechtenstein és Norvégia alkot) bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama. Érdemes megjegyezni, hogy az EGT tagállamokon kívüli országokban lévő részvények osztaléka, osztalékelőlege után továbbra is fennáll a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség.

Mely jövedelmeket kell figyelembe venni az osztalék mellett az adófizetési felső határ megállapításakor?

■ A személyijövedelem-adó törvény szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelmet,

■ a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díjat,

■ az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíjat,

■ a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíjat,

■ biztosítottnak minősülő személyek részére juttatott minden olyan jövedelmet, amely járulékalapot képez.

Lehetőség van arra is, hogy a biztosított természetes személy nyilatkozzon arról, hogy a jövedelmei és tőkejövedelmei összege várhatóan elérik a tárgyévben az adófizetési felső határt. Azonban, ha jövedelmei együttesen mégsem érik el ezt az összeget, akkor 6%-kal megnövelt szociális hozzájárulási adót kell majd megfizetnie.

https://adozasrolerthetoen.blog.hu

FIZESSEN ELŐ 2024-RE AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE CSOMAGJÁRA!
Önadózó - okos újság okos cégeknek és könyvelőknek! Velünk 2024-ben is könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok tartalma online elérhető, illetve mobiltelefonon is. Online csomagunk: Számviteli szabályzatok 2024 ● Cafetéria szabályzat 2024 ● Pénzmosás elleni szabályzat csomag ● GDPR Segédlet, ● Gyorskérdés szolgáltatás a honlapon,● Segédletek + Mérlegképes és adótanácsadói kreditek ● Ingyenes e-könyvek és vásárlási kedvezmény az Önadózó Webáruhgázban ● Egyes Kulcs-Soft programok előfizetőknek ingyenesen ● Előfizetni itt lehet: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/