Szövetkezetek aktuális kérdései

ART 2007-04-25

Nyomtatás

Forrás: Önadózó

A szövetkezetekrõl szóló 2006. évi X. törvényt (Szöv. tv.) 2006. január 4-én hirdették ki, és 2006. július 1. napján lépett hatályba. E törvény hatálybalépésekor már mûködõ szövetkezetek a 106. § (1) bekezdése alapján alapszabályukat 2007. június 30-ig kötelesek e törvény rendelkezéseinek megfelelõen módosítani vagy az átalakulás szabályai alapján gazdasági társasággá átalakulni.

Mûködés szövetkezetként

Amennyiben a szövetkezet a tovább mûködés mellett dönt, és üzletrésztõkével rendelkezik, a szövetkezet alapszabályának módosítását kizárólag az üzletrésztõke (az üzletrészek összessé-ge) megszûntetését követõen hajthatja végre, melynek érdekében a meglévõ szövetkezeti üz-letrészeket át kell alakítani, illetve a törvény nyújtotta lehetõségeken belül, ki kell cserélni. (106. § (3))

A szövetkezet által megszerzett üzletrészt (vagy átalakított befektetõi részjegyet) a szövetke-zet soron következõ közgyûlés határozatával be kell vonja.

A törvény hatálybalépése elõtt már mûködõ szövetkezetek csak a X. fejezet szerinti, átmeneti rendelkezéseket alkalmazhatják mindaddig, amíg a szövetkezet sorsáról nem döntöttek, illetve alapszabályukat (legkésõbb 2007. június 30-ig) a törvény elõírásainak megfelelõen nem mó-dosították.

A törvény átmeneti rendelkezése a szövetkezeti törvény hatálybalépése elõtt alakult szövetke-zetek számára elõírja, hogy közgyûlésen döntsenek a szövetkezeti üzletrészek árfolyamértéké-rõl és kicserélésükre ajánlott módszerekrõl.
Errõl a döntéseket a közgyûléseken 2006. július l. és 2006. szeptember 28. között meg kellett hozni.

A szövetkezet közgyûlése több lehetõséget is felajánlhatott az üzletrész tulajdonosoknak, amelybõl a tulajdonos 2007. április 30-ig választhat:
1.) Szövetkezeti tag tulajdonos választhatja, hogy szövetkezeti üzletrészét befektetõi rész-jeggyé alakítsák át,
2.) Nem szövetkezeti tag tulajdonos szövetkezeti üzletrésze átalakított befektetõi rész-jeggyé alakítható (99. § (1) bekezdés),
3.) Az üzletrész (ha a közgyûlés ajánlott ilyet) a szövetkezet tulajdonában álló idegen részvényekre vagy kft üzletrészekre cserélhetõ (99. § (2) bekezdés),
4.) Az üzletrész tulajdonos felajánlhatja üzletrészét a szövetkezeti közösségi alap javára, melynek révén a nem szövetkezeti tag is jogosult a közösségi alapból finanszírozott támogatások igénybevételére (100. §).
1.) Befektetõi részjegy
A szövetkezeti tag üzletrész tulajdonosai javára felajánlhatja, hogy az üzletrészeket legké-sõbb 2007. április 30-án befektetõi részjeggyé alakítja át a közgyûlés által meghatározott árfolyamértéken.
A tag tulajdonossal tagsági jogviszonyának megszûnése esetére meg kell állapodni a be-fektetõi részjeggyel történõ elszámolás módjáról, idõpontjáról, az alapszabályban megha-tározottaknak megfelelõen. Az elszámolásnál a szövetkezet egyéb kötelezettségeire is fi-gyelemmel kell lenni, de a kifizetést a tagsági jogviszony megszûnésétõl számított 8 éven belül le kell bonyolítani. (98. § (1); 20. § (2) l) pont)

2.) Átalakított befektetõi részjegy
A szövetkezet a nem tag (külsõ) üzletrész tulajdonosok számára felajánlhatja, hogy az üz-letrészeket legkésõbb 2007. április 30-án átalakított befektetõi részjeggyé alakítja át a közgyûlés által meghatározott árfolyamértéken.

Az átalakított befektetõi részjegy tagsági jogviszonyt nem keletkeztet, a szövetkezetbõl a mûködés során nem vonható ki, de örökölhetõ, a szövetkezetre, szövetkezeti tagra átru-házható. Átruházás esetén a szövetkezetet (a felajánlástól számított 30 napon belül) elõvá-sárlási jog illeti meg.
Mind a befektetõi részjegy, mind az átalakított befektetõi részjegy jogosít az adózás utáni eredménybõl részesedésre és kötelez a veszteség viselésére.
(101. § (2), (3) bekezdés)

3.) Szövetkezeti üzletrész cseréje részvényre, kft üzletrészre
A szövetkezet közgyûlése valamennyi üzletrész tulajdonos javára felajánlhatja, hogy üz-letrészeket legkésõbb 2007. április 30-ig a szövetkezet tulajdonában álló részvényekre, korlátolt felelõsségû társasági üzletrészekre elcseréli, – a gazdasági társaságokról szóló törvény szabályainak figyelembevételével.
A kötelezõ árfolyamértéket csere esetén is alkalmazni kell.

4.) Felajánlás a közösségi alap javára
A szövetkezet az adózás utáni eredményének terhére a közgyûlés által meghatározott mér-tékében közösségi alapot képez a törvényben meghatározott juttatások és támogatások fe-dezete céljára.

A közösségi alapból az üzletrész fejében támogatás nyújtható az üzletrészt felajánló ma-gánszemély tulajdonos részére. Felajánlása ellenében a nem tag tulajdonos is jogosult a közösségi alapból történõ támogatás igénybevételére.

A tag vagy külsõ üzletrész tulajdonos szövetkezeti üzletrészét 2007. április 30-ig ajánlhat-ja fel a szövetkezeti közösségi alap javára.
A felajánlás elfogadását a szövetkezet 60 napon belül köteles írásban visszaigazolni.
Az üzletrész beszámítása a közgyûlés által meghatározott árfolyamértéken történhet.

A támogatás igénybevételének idõtartamát az üzletrész volt tulajdonosával kötött megál-lapodásban kell meghatározni. (100. §)

A közösségi alapból adott juttatást, nyújtott szolgáltatást a mindenkor érvényes adó és já-rulék terheli, amit a szövetkezet az igénybevevõre hárít át.

A szövetkezeti törvény közösségi alapból nyújtott támogatásokra vonatkozó rendelkezése-it csak az alapszabály módosítását követõen, legkésõbb 2007. július 1-jétõl lehet alkal-mazni.

Ha az üzletrész tulajdonos 2007. április 30-ig nem él a közgyûlés által felajánlott lehetõsé-gekkel, – ideértve a cserére és a közösségi alap igénybevételre vonatkozó lehetõséget is – az üzletrésze megszûnik, és a közgyûlés által meghatározott árfolyamértéken 2007. május 1. napjával átalakított befektetõi részjeggyé alakul át.

Árfolyamérték meghatározása

Az üzletrészeket át kell alakítani befektetõi részjeggyé, átalakított befektetõi részjeggyé, vagy a szövetkezet tulajdonában lévõ kft üzletrészre, részvényre cserélhetõ, vagy beszámítható a közösségi alap javára, ezen esetekhez meg kell határozni az árfolyamértéket.

Az átalakítás a közgyûlés által megállapított és elfogadott árfolyamon történhet, de nem lehet alacsonyabb, mint a közgyûlés határozatát megelõzõ 12 naptári évben (1994-2005 években) alkalmazott, a szövetkezet által visszavásárolt üzletrészek árfolyamának súlyozott számtani átlaga. (Szöv. tv. 98. §)

Az átlagba nem számítható be a 2006. évben visszavásárolt üzletrészek ellenértéke.

Ha a visszavásárlás a megelõzõ 12 évben nem volt, árfolyamértéknek az üzletrészek névér-tékét kell tekinteni.

Ha a meglévõ üzletrészek névértéke, pl. 20.000 eFt, akkor annak árfolyamértéke nem lehet keve¬sebb, mint az elõzõ naptári évben , a szövetkezet által visszavásárolt üzletrészek árfo-lyamának súlyozott számtani átlaga → 20.000 × 0,23 = 4.600 eFt, de legfeljebb a névértékkel egyenlõ, vagy¬is 20.000 eFt.

A két árfolyamérték (a 12 év súlyozott számtani átlaga és a névérték) közötti mértékekre a közgyûlés szabadon dönthetett. Az árfolyamértéket valamennyi tag vagy külsõ üzletrész tu-lajdonos részére, bármilyen formára történõ átalakítása, cseréje vagy betudása esetén alkal-mazni kell.

Rendelkezés a szövetkezeti vagyonról

Fel nem osztható szövetkezeti vagyon
A szövetkezeti célra adható állami támogatás igénybevételének feltételeként jogszabály írta elõ, hogy a támogatással létrehozott értéket a fel nem osztható vagyon részeként kell kezelni, s azt a szövetkezet megszûnése vagy gazdasági társasággá történõ átalakulása esetén a külön törvényben meghatározott szövetkezeti célra kell fordítani.
Ilyen fel nem osztható vagyonként kellett kezelni korábbi években a szövetkezetek részére juttatott, tõketartalékba helyezett fejlesztési támogatást. Szintén a fel nem osztható vagyonba kellett helyezni 2000. december 31. napjával bezárólag a társasági adó törvény 7. § (1) bekez-dés m) pontja szerinti (csak szövetkezetek által igénybe vehetõ) szövetkezeti üzletrész bevo-nás, visszavásárlás miatt keletkezett nyereség, adóalap csökkentõ részét.

A törvény hatálybalépése elõtt már mûködõ szövetkezeteknek az alapszabály módosítása ke-retében rendelkezni kell a korábbi években elkülönített, fel nem osztható szövetkezeti vagyon felhasználásáról.
Az összeget a közösségi alapba kell helyezni, vagy a lekötött tartalékon belül – egyéb célra – elkülönítetten kimutatni. Egyéb célt jogszabály határozhat meg, vagy a közgyûlés által történõ cél megjelölésével lehetséges.

Megszûnt üzletrészek
A törvény 105. §-a szerint a közösségi alapba kell helyezni
a) a közösségi alap javára felajánlott, megszûnt üzletrész névértékének összegét;
b) a visszavásárolt, megszûnt üzletrészek névértéke és visszavásárlási értéke közötti kü-lönbözet összegét.
A közösségi alap felhasználására vonatkozó szabályokat az alapszabályban kell rögzíteni. Ennek keretében rendelkezni kell a szövetkezet jogutód nélküli megszûnése, illetõleg gazda-sági társasággá való átalakulása esetére.

Jegyzett tõkén felüli, szabad rendelkezésû vagyon
Az 1992. évi I. törvény alapján mûködõ szövetkezeteknél a részjegy, befektetõi részjegy, át-alakított befektetõi részjegy névértékén felüli, az ezekre jutó saját tõke lekötött tartalékkal csökkentett és a veszteség fedezésére be nem vont összegét a szövetkezet lekötött tartalékába kell helyezni. Vagyis: a szabad, veszteség rendezésére be nem vont eredménytartalék, a tõ-ketartalék és az értékelési tartalék összegét is át kell vezetni a lekötött tartalékba.
(Szöv. tv. 106. § (5), (8) bek.)

(Kérdéses, ha a közgyûlés az összeget a közösségi alapba helyezni nem akarja, valós célról pedig a közgyûlés dönteni nem tudott, akkor mégis a közösségi alapot kell választania, vagy kénytelen „mondva csinált” ürügyet kitalálni?)

Azok a szövetkezetek, amelyeknek nyilvántartott üzletrészük nincs, és szövetkezetként kíván-nak tovább mûködni, alapszabályukat 2007. június 30-ig a törvény elõírásainak megfelelõen kötelesek felülvizsgálni és módosítani.

A szövetkezeti törvény számviteli vonatkozásai

A fel nem osztható szövetkezeti vagyont – a számviteli törvény 177. § (3) bekezdése szerint – a lekötött tartalékon belül köteles kimutatni. Amennyiben a szövetkezet alapszabályában dön-tött a fel nem osztható vagyon sorsáról (szövetkezeti közösségi alap, vagy egyéb célra történõ lekötés), a lekötött tartalékon belül, rendeltetésének megfelelõen kell azt átcsoportosítani.

A szövetkezeti közösségi alap fel nem osztható vagyonnak minõsül. Összegét az eredmény-tartalék terhére kell megképezni, és a szövetkezet azt a lekötött tartalékon belül, elkülönítetten köteles kimutatni.

A szövetkezet mûködése folyamán, a közgyûlés határozattal rendelkezik arról, hogy az adó-zott eredmény hány százalékát helyezi a közösségi alapba. Az adózott eredmény közösségi alapba helyezésének lehetõségét a törvény 67. § (1) bekezdése tartalmazza: „A szövetkezet közgyûlése a részjegytõkén (jegyzett tõkén) felüli vagyon egy részét a közösségi alapba he-lyezheti és azt a lekötött tartalékban kell nyilvántartani”.

A közösségi alap képzését az eredménytartalékból a lekötött tartalékba történõ átvezetéssel kell elszámolni.

A közösségi alapból történõ felhasználást (a különbözõ juttatásokat, támogatásokat) költség-ként, vagy ráfordításként kell elszámolni. Év végén (vagy a számviteli politikában elõírt idõ-szakonként) a felmerült támogatásokkal, juttatásokkal azonos nagyságrendû összeget kell a lekötött tartalékból az eredménytartalékba átvezetni.

A szövetkezeti törvény legkésõbb 2007. július 1-jétõl kötelezõen elõírja a szövetkezeti üzlet-részek átalakítását, illetve bevonását. A visszavásárolt üzletrészeket a forgóeszközök között, tulajdoni részesedést jelentõ befektetésként kell a jegyzett tõke leszállításáig nyilvántartani, és fedezetére lekötött tartalékot kell képezni. A lekötött tartalék feloldására és a jegyzett tõke kivezetésére akkor kerülhet sor, ha a cégbíróság a tõke leszállítását bejegyezte.

A szövetkezetek kötelesek tulajdonosi nyilvántartásukat a törvény elõírásainak, és az üzletrész tulajdonosok választásának megfelelõen rendezni.
Az üzletrésztõke kicserélése, átalakítása során végrehajtott változásokat a számviteli nyilván-tartásban a saját tõke egyes elemei között át kell vezetni. Ez azt jelenti, hogy a szövetkezeti üzletrészek nyilvántartását megszûntetik, helyettük a szövetkezeti törvény szerinti befektetõi részjegyet, átalakított befektetõi részjegyet fognak nyilvántartani, a közgyûlés által elfogadott árfolyamértéken.

A szövetkezeti üzletrészek helyetti a befektetõi részjegyek, átalakított befektetõi részjegyek létrehozása számviteli szempontból csak jegyzett tõkén belüli mozgást jelentenek.

A számviteli törvény 2007. január 1-jétõl (a 2006. évben készített beszámolónál is alkalmaz-ható) történõ változással kimondja, hogy a saját üzletrészekkel esik egy tekintet alá a vissza-vásárolt (megszerzett) szövetkezeti részjegy (ideértve a befektetõi részjegyet továbbá az át-alakított befektetõi részjegyet is). A szövetkezeti üzletrészek bevonását, átalakítását követõen a visszavásárolt (megszerzett) szövetkezeti részjegyre a törvény saját részvényre, saját üzlet-részre vonatkozó szabályait kell megfelelõen alkalmazni.

Ha a szövetkezet gazdasági társasággá átalakul, vagy jogutód nélkül megszûnik, a szövetkeze-ti törvény szerint a közösségi alapot át kell adnia valamely más szövetkezet vagy szövetkeze-ti szövetség javára (Szöv. tv. 67. § (2))
A 2006. évi V. törvény (cégtörvény) 24. § (4) bekezdése szerint: szövetkezet esetében a jegy-zett tõke (illetve a jegyzett tõkeként bejegyzett összeg) változását – a változások számától függetlenül – évente legalább egy alkalommal kötelezõ a cégbíróságnak bejegyzés és közzé-tétel végett bejelenteni. (Szövetkezeti törvény üzletrész bevonás: a legközelebbi közgyûlés idõpontjában jóváhagyni.)
A számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény 38. § (9) bekezdése elõírja, hogy a lekötött tartalék növekedéseként, illetve csökkenéseként kell kimutatni a pénzmozgással, illetve az eszköz-mozgással egyidejûleg a külön jogszabály alapján a lekötött tartalékkal szemben átvett, illetve átadott pénzeszközök, egyéb eszközök értékét.
A közösségi alap átadásával az átadónál a lekötött tartalék csökken a megfelelõ eszközzel, pénzeszközzel szemben.

Az átvevõ szövetkezetnél vagy szövetkezeti szövetségnél a lekötött tartalék (ezen belül a kö-zösségi alap) növekedik a megfelelõ eszközzel vagy pénzeszközzel szemben.
Az átvevõnél az átvett lekötött tartalék feloldását – a külön jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában – az eredménytartalékkal szemben kell elszámolni.

Átalakulás gazdasági társasággá

Amennyiben a tagok nem tudnak megállapodni a törvény rendelkezéseinek megfelelõen, a szövetkezet közgyûlése által nyújtott lehetõségekrõl, át kell a szövetkezetnek alakulni (az átalakulás szabályai alapján) gazdasági társasággá.
Ha a megállapodás nem lehetséges, a szövetkezetnek meg kell szûnnie.

Az átalakulás és a megszûnés (azok számára akik az új szövetkezetekrõl szóló 2000. évi CXLI. törvény rendelkezéseit nem hajtották végre) a szövetkezetekrõl szóló 1992. évi I. tör-vény IX. fejezete szerint történik. A szövetkezet átalakulhat zárt körben mûködõ részvénytár-sasággá vagy korlátolt felelõsségû társasággá.

Az átalakulást elõsegítõ változás az 1992. évi I. törvényben, hogy az átalakulási közgyûlés a jelenlévõ tagok kétharmados szótöbbségével dönthet az átalakulásról.

Az átalakulás folyamán meg kell felelni a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény és a gazda-sági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény elõírásainak.

Az átalakulás folytán alkalmazni kell az 1992. évi I. törvény 17. § (3) bekezdését is, miszerint ha a szövetkezet fel nem osztható vagyont létesít, azt a szövetkezet megszûnése vagy gazda-sági társasággá történõ átalakulása esetén az alapszabályban meghatározott szövetkezeti célra kell felhasználni.

Ilyen fel nem osztható vagyonnak minõsül a közösségi alap is, amit átalakuláskor, megszû-néskor át kell adni más szövetkezetnek, vagy szövetkezeti szövetség részére.

Csüllög Endréné

Vissza az előző oldalra