Társas vállalkozások vezető tisztségviselőinek biztosítási jogviszonya és a járulékok bevallása

JÁRULÉKOK, TB 2013-07-04

Nyomtatás

Forrás: NAV

Azzal, hogy a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényben (továbbiakban Tbj.) 2012.01.01-től változott a társas vállalkozó fogalma, így jelentősen megváltozott a gazdasági társaságok, különösen a kft-k, bt-k és kkt-k vezető tisztségviselő tagjának biztosítási jogviszonya és ezzel együtt a járulékfizetési kötelezettsége is.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselői e feladatukat továbbra is munkaviszonyban vagy - a Polgári Törvénykönyvnek a megbízási jogviszonyra vonatkozó szabályai figyelembevételével - ún. társasági jogi jogviszonyban láthatják el. Nem láthatja el a vezető tisztséget munkaviszonyban az egyszemélyes kft. tagja valamint a bt. üzletvezetésre egyedül jogosult beltagja, kivéve, ha a társasági szerződés ettől eltérően rendelkezik.

A Tbj. új rendelkezése alapján 2012.01.01-től a vezetői tisztség ellátása tekintetében társas vállalkozónak minősül a bt., kft. és a kkt. olyan természetes személy tagja, aki a vezető tisztséget - megbízási jogviszonyban - látja el és a társaság tevékenységében való személyes közreműködésre tekintettel egyébként nem minősül társas vállalkozónak.

Az előzőleg említett eset egyrészt akkor lehetséges, ha az említett társaságok tagjai megbízási jogviszony alapján kizárólag csak a vezető tisztséget látják el az adott társaságban, a társaság tevékenységében személyesen nem működnek közre és arra a társasági szerződés szerint sem kötelezettek. Másrészt, ha a társaság tagja a megbízási jogviszonyban ellátott vezetői tisztség mellett a társaság tevékenységében munkaviszony keretében vagy megbízás alapján (és nem társas vállalkozóként) végez munkát.

Fontos, hogy a Tbj.-nek ezen rendelkezése kizárólag a bt., kft. és kkt. olyan természetes személy vezető tisztségviselőjére vonatkozik csak, aki egyben tagja is a gazdasági társaságnak.
A gazdasági társaságok társas vállalkozónak minősülő vezető tisztségviselő tagjai lehetnek főfoglalkozású, többes jogviszonyos (másodfoglalkozású) és kiegészítő tevékenységű társas vállalkozók. A járulék- és a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget ennek megfelelően kell teljesíteni.

Többes jogviszonyosnak akkor minősül a társas vállalkozó, ha e jogviszonyával egyidejűleg közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, vagy egyidejűleg rendelkezik legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal. Ez a munkaviszony megvalósulhat akár más foglalkoztatónál, de lehet akár a tag saját társaságánál is pl., ha a társaság tevékenységében való személyes közreműködést munkaviszonyban látja el és a heti munkaideje eléri a 36 órát.

Kiegészítő tevékenységűnek az a társas vállalkozó minősül, aki e tevékenységét saját jogú nyugdíjasként folytatja, vagy özvegyi nyugdíjban részesül és betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt.
Főfoglalkozású a társas vállalkozó akkor, ha az előzőekben ismertetettek alapján nem minősül többes jogviszonyosnak vagy kiegészítő tevékenységűnek.

Tekintettel arra, hogy a Tbj. szerint a főfoglalkozású és a többes jogviszonyos társas vállalkozó biztosítottnak minősül, a társas vállalkozásnak a ’T1041-es adat- és változásbejelentő lapon eleget kell tennie az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban Art.) 16. § (4) bekezdésében előírt, a biztosítási jogviszonyra vonatkozó bejelentési kötelezettségének is.

Itt szeretném felhívni a figyelmet, hogy amennyiben az említett társas vállalkozások vezető tisztségviselői e jogviszonyuk alapján a 2011.12.31-ig érvényes szabályok alapján nem minősültek biztosítottnak, de a jogszabályváltozás következtében 2012.01.01-től ügyvezetőként főfoglalkozású vagy többes jogviszonyos társas vállalkozóként kiterjed rájuk a biztosítás, akkor rájuk vonatkozóan az Art. szerinti bejelentési kötelezettséget 2012.01.01-i hatállyal kellett megtennie a társaságnak. Amennyiben ezt elmulasztották, akkor a bejelentést visszamenőleges hatállyal mielőbb pótolni kell.

A gazdasági társaságok azon vezető tisztségviselőinek a biztosítási jogviszonyát, akik a társaság tevékenységében való személyes közreműködésük alapján már társas vállalkozónak minősülnekvagy a vezetői tisztséget, mint külsős személy (nem tagjai a társaságnak) látják el megbízási jogviszonyban – a vezetői tisztség tekintetében - továbbra is a Tbj. 5. § (1) bekezdésének g) pontja alapján kell elbírálni.

A biztosítási kötelezettség rájuk abban az esetben terjed ki, ha az e tevékenységükből származó tárgyhavi járulékalapot képező jövedelmük eléri a minimálbér 30 %-át (tört idő esetén annak harmincad részét).Az ő esetükben a ’T1041-es nyomtatványt csak akkor kell benyújtania a társaságnak, ha biztosítottnak minősülnek.

A társas vállalkozásnak a vezető tisztségviselőtől levont járulékokat, valamint a társaságot terhelő szociális hozzájárulási adót havonta elektronikus úton a ’08-as bevallásban kell bevallania.

Az adózók részéről a mai napig gyakran merül fel kérdésként, hogy a gazdasági társaságok mely esetben kötelezettek a ’08-as bevallás benyújtására? A’08-as bevallás helyett beadhatják-e az „NY”-es nyilatkozatot abban az esetben, ha kizárólag többes jogviszonyos társas vállalkozót foglalkoztatnak, akik részére nem történik adó- és járulékköteles kifizetés?

Cikkem további részében rövid áttekintést szeretnék adni a ’08-as bevallás benyújtására vonatkozó szabályokról.

A járulékok bevallására vonatkozó főszabályt az Art. 31. § (2) bekezdése tartalmazza. E törvényi hely felvezető szövegének 2012.01.01-től hatályos módosítása jelentősen leszűkítette azon eseteknek a körét, amikor a munkáltatóknak/kifizetőknek lehetőségük van a ’08-as bevallás helyett benyújtani az „NY”-es nyilatkozatot, amennyiben az adott hónapban a magánszemélyek részére nem teljesítenek adó- és/vagy járulékköteles kifizetést.

„A munkáltató, a kifizető (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély munkáltatót is), illetőleg az 52. § (4) bekezdésének l), p), r), s) és t) pontjaiban meghatározottak a rájuk vonatkozó bevallási gyakoriságtól függetlenül, havonként, a tárgyhót követő hó 12-éig elektronikus úton bevallást tesznek az adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettséget eredményező, magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról - kivéve a kamatjövedelem adóról -, járulékokról és/vagy az alábbi adatokról:”

Az Art. 31. § (2) bekezdésének 2012. január 1-jétől hatályos módosítása – a jogalkotói szándéknak megfelelően – azt jelenti, hogy az említett pontban felsorolt adatokat (pl. biztosítási jogviszony időtartama) kifizetés, juttatás hiányában is közölni kell.

Ennek többek között az az oka, hogy a Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap (NYENYI-lap) megszűnésére tekintettel ezentúl kizárólag a járulékbevallásokban szereplő adatok képezik a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idő, illetve a nyugdíjelbírálás alapját.

A Nyilatkozat („NY”) adataiból nem teljesít a NAV adatszolgáltatást az ellátásokat megállapító hatóságok (pl. a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság) felé.

Az Art. 31. § (2) bekezdésének 2011.12.31-ig hatályos felvezető szövege szerint a munkáltatót/kifizetőt akkor terhelte csak bevallási és adatszolgáltatási kötelezettség, ha a magánszemély részére adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettséget eredményező kifizetést teljesített. Mindez azt jelenti, hogy 2011.12.31-ig nem kellett benyújtani ’08-as bevallást pl. azon többes jogviszonyos társas vállalkozók esetében, akik részére nem történt adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettséget eredményező kifizetés.

2012. január 01-től viszont - tekintettel az Art. 31. § (2) bek. felvezető szövegének módosítására – a 1208-as bevallás keretében az adatszolgáltatási kötelezettségnek akkor is eleget kell tenni, ha a magánszemély részére nem történik adó- és/vagy járulékköteles kifizetés.

A lényeg, hogy ha a munkáltató/kifizető az általa foglalkoztatott magánszemélyre vonatkozóan kötelezett a ’T1041-es adatlap benyújtására (magánszemély biztosítottnak minősül), akkor a ’08-as bevallást is be kell nyújtania függetlenül attól, hogy teljesített-e a magánszemély részére adó- és/vagy járulékköteles kifizetést.

FIZESSEN ELŐ 2024-RE AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE CSOMAGJÁRA!
Önadózó - okos újság okos cégeknek és könyvelőknek! Velünk 2024-ben is könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok tartalma online elérhető, illetve mobiltelefonon is. Online csomagunk: Számviteli szabályzatok 2024 ● Cafetéria szabályzat 2024 ● Pénzmosás elleni szabályzat csomag ● GDPR Segédlet, ● Gyorskérdés szolgáltatás a honlapon,● Segédletek + Mérlegképes és adótanácsadói kreditek ● Ingyenes e-könyvek és vásárlási kedvezmény az Önadózó Webáruhgázban ● Egyes Kulcs-Soft programok előfizetőknek ingyenesen ● Előfizetni itt lehet: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/