Törzstõke leszállítása tõkekivonással

ART 2009-12-21

Nyomtatás

Forrás: Önadózó

Az APEH Közép-dunántúli Regionális Igazgatósága honlapján megjelent írás szerint a Gt. nem ad lehetõséget a társaságok részére, hogy úgy éljenek a tõkekivonással történõ jegyzett tõke leszállítás törvény adta lehetõségével, hogy csak a jegyzett tõkébõl vonja ki a tulajdonos a vagyonát. Ruszin Zsolt könyvvizsgáló (FairConto Zrt.) cáfolja ezt, álláspontja szerint az elképzelés hibás, ráadásul lényegében kötelezõ osztalékfelvételt írna elõ vele. Mindkét véleményt ismertetjük.

APEH Közép-dunántúli Regionális Igazgatósága Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Fõosztály által a www.aphe.hu oldalon közölt írás:

"Törzstõke leszállítása tõkekivonással

A közelmúltban bekövetkezett események miatt sok társas vállalkozás gazdasági helyzete jelentõsen romlott, ezért a törzstõke megfelelõ rendezése vált szükségessé. A gazdasági társaságokról szóló törvény (Gt.) alapján a tõkeleszállításról szóló taggyûlési, vagy közgyûlési határozatban meg kell jelölni, hogy a jegyzett tõke leszállítása tõkekivonás vagy veszteségrendezés érdekében, illetve a saját tõke más elemeinek növelése céljából történik-e.

A Gt. 2007. szeptember 1-jétõl 500 ezer forintban határozza meg a kft. törzstõkeminimumát, míg elõtte 3 millió forint volt a tõkeminimum követelmény. Természetesen ez csak egy törvényi minimum, ettõl magasabb törzstõkével is mûködhet a társaság.

A társaságok egy része él a tõkekivonással történõ jegyzett tõke leszállítás törvény adta lehetõségével, de úgy szeretné a tõkekivonást végrehajtani, hogy csak a jegyzett tõkébõl vonja ki a tulajdonos a vagyonát. Erre azonban sem a Gt., sem a számviteli törvény nem ad lehetõséget, mert a törzstõke tõkekivonással történõ leszállításakor a tagokat megilletõ összeg kiszámítása során számításba kell venni a törzstõke arányában a törzstõkén felüli vagyon arányát is. A tulajdonosok tehát nem tehetik meg, hogy csak a törzstõkét szállítják le és bent hagyják a társaságban a felhalmozott tõke- és eredménytartalékot, mert a számviteli elõírások értelmében a tõkekivonáshoz kapcsolódóan a jegyzett tõke leszállítását és azzal arányosan a tõketartalék és az eredménytartalék csökkenés összegét is ki kell vonni, elõ kell írni a tulajdonosokkal szembeni kötelezettségként. Figyelemmel kell lenni arra is, ha a tõkekivonás idõpontjában a társaság saját tõkéje kevesebb, mint a jegyzett tõke összege, akkor a tõkekivonás elõtt a veszteségrendezés miatti törzstõke leszállításról kell a taggyûlésnek dönteni, és csak ezt követõen történhet a tõkekivonással történõ tõkeleszállítás.

A tulajdonosokkal szembeni kötelezettség rendezése történhet pénzben, de történhet egyéb más eszközben (pl. építési telek, gépjármû, mûszaki gép, berendezés, stb.) is. Amennyiben a társaság ez utóbbi módon kívánja teljesíteni kötelezettségét, akkor az eszköz tekintetében az ügylet értékesítésnek minõsül, függetlenül attól, hogy az eszközt a tulajdonos a társaság alapításakor apportálta, vagy azt a társaság a folyamatos mûködés keretében szerezte be. Az eszközt természetesen piaci értéken kell eladni, az értékesítést az eszköz jellegének megfelelõen az értékesítés nettó árbevételeként, egyéb bevételként vagy a pénzügyi mûveletek bevételeként kell elszámolni. A társaság értékesítésébõl adódó követelését be kell számítani a tulajdonossal szembeni kötelezettség teljesítésébe. Abban az esetben, ha a követelés összege meghaladja a tõkeleszállítás miatti kötelezettség összegét, akkor a különbözetet a tulajdonosnak be kell fizetnie a társaság pénztárába.

Végleges tõkekivonásról hozott döntés esetén, ha a társaság magánszemély tagjai részére történik kifizetés, akkor a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezéseit kell figyelembe venni. Ha a kifizetés során leszállított törzstõkén felül kivont tõke- és eredménytartalékból a tulajdonosokat megilletõ összeg meghaladja a megszerzésre fordított értéket, akkor a különbözetet, mint vállalkozásból kivont jövedelmet 25 %-os mértékû személyi jövedelemadó, és 14 %-os mértékû egészségügyi hozzájárulás terheli a hozzájárulás-fizetési felsõ határ eléréséig.

Felmerülhet az is, hogy a tulajdonosok – írásban – lemondanak követelésükrõl, vagyis a társaságnál a taggal szembeni kötelezettségként kimutatott összegrõl, amely esetben ezt az összeget a társaságnál elengedett kötelezettségként kell a rendkívüli bevételek között elszámolni, és nem lehet közvetlenül az eredménytartalékba helyezni.

Ügyelni kell arra is, hogy 2008. január 1-tõl az elengedett kötelezettséget ajándékozási illeték terheli, mivel az illetékekrõl szóló törvény (Itv.) 102. § (1) bekezdés c) pontja alapján az ajándékozási illeték tárgya a vagyoni értékû jognak ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történõ lemondás. A módosított törvényi szabályozás alapján vagyoni értékû jog ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés is. Követelés elengedésével nem az szerez vagyont, aki elengedi azt, hanem az, akinek elengedik, vagyis a társaság szerez a nála kimutatott taggal szembeni kötelezettség összegében vagyont, tehát a társaságot terheli az ajándékozási illetékfizetési kötelezettség.

A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosítások az Itv-t is érintették.

Az Itv. 17. § (1) bekezdése kiegészült többek között az n) ponttal, mely szerint a módosított törvény hatályba lépésétõl, azaz 2009. július 9-tõl illetékmentes a gazdálkodó szervezetek közötti követelés elengedés, továbbá a gazdálkodó szervezetek által térítésmentes eszközátruházás keretében történõ ingószerzés. A magánszemély tagok részérõl történõ követelés elengedése továbbra is illetékköteles maradt a társaságnál.

APEH Közép-dunántúli Regionális Igazgatósága
Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Fõosztály"

Forrás: www.apeh.hu

Ruszin Zsolt véleménye:

"Azt olvastam, hogy a jegyzett tõke csökkentésekor KÖTELEZÕ kivonni arányosan az eredménytartalékot is. Az elképzelés hibás, ráadásul lényegében kötelezõ osztalékfelvételt írna elõ vele.

Valóban léteznek számviteli irányelvek és elképzelések, és azokban "együtt mozgatják" a saját tõke elemeit. A konkrét esetben ez a fajta irányvonal érvényesítése az adózó számára hátrányos és káros lenne, ehhez így tételes elõírás kellene, ami viszont hiányzik. A tételes elõírás azért hiányzik, mert kötelezõ eredménytartalék-kivonást nem lehet a tulajdonos számára elõírni. Ez keveredik össze azzal a teljesen logikus érveléssel, hogyha viszont kivon eredménytartalékot, akkor azt csak az osztalékjogosultságokkal (tulajdoni arányokkal) arányosan teheti.

Az elképzelés betarthatósága szempontjából se tudom mire fel hangoztatja az APEH még mindig álláspontját, amikor cégbíróság a jegyzett tõke csökkentését összegszerûen jegyzi be. Ezzel az összeggel KELL csökkenteni a jegyzett tõkét, más összeggel való csökkentés kizárt.

Vajon hogyan marasztalja el az adóhatóság azt az adózót, amely a jegyzett tõke kivonása mellett mégsem von ki eredménytartalékot? "Ki nem vett eredménytartalék"? Ez lenne a szankció tárgya?

Az adóhatóság ... az adózókat olyan gazdasági mûvelet kötelezõ elvégzésével fenyegeti, amelyekre a jogszabály nem kötelezi õket.

A vita nem új keletû, korábban is keletkezett ezzel kapcsolatos beadványom ismét mellékelem. Levelemet eljuttatom más véleményalkotók számára is, szíves válaszadás céljából."

***

ÖNADÓZÓ elõfizetéssel - lépéselõnyben az adózásban
Önadózó - az adózók lapja. Adó, tb. számvitel a gyakorlatban havonta 64 nyomtatott oldalon. Megjelenik minden hónap elsõ napján. Hétezer könyvelõ irodának, vállalkozásnak és intézménynek szolgáltatunk havonta, 9 ezren olvassák rendszeresen heti hírlevelünket. Elõfizetési díj 2010. év 1-12. hónapra: 16.380,-Ft. Elõfizetõknek 20% szakkönyv vásárlási kedvezmény, ingyenes e-könyvek. Önadózó Ügyfélszolgálat 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 267 5010.
Elõfizetés: info@onadozo.hu

Vissza az előző oldalra