Vállalkozói járulék

ART 2006-10-20

Nyomtatás

Forrás: ADÓnet

Nem változtak a vállalkozói járulékfizetési kötelezettséget meghatározó jogszabályok

A foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 46/B. §-a rendelkezik a vállalkozói járulékfizetési kötelezettségrõl. A jogszabályt 2006. szeptember 1-jével nem módosították, így a vállalkozói járulékot továbbra is a következõ szabályok szerint kell megfizetni.

Az egyéni és a társas vállalkozó az egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelem után 4 százalékos mértékû vállalkozói járulékot köteles fizet.

Az egyéni vállalkozó a vállalkozói járulékot az egészségbiztosítási járulékalapot képezõ jövedelem figyelembevételével havonta a tárgyhónapot követõ hónap 12-éig fizeti meg az állami adóhatóságnak úgy, hogy a járulékalap éves szinten elérje legalább a minimálbér naptári évre számított összegét.

Az eva adózó egyéni vállalkozó a tárgyhónapot megelõzõ hónap elsõ napján érvényes minimálbér után köteles a vállalkozói járulékot megfizetni.

A társas vállalkozót terhelõ vállalkozói járulékot az egészségbiztosítási járulékalapot képezõ jövedelem figyelembevételével a társas vállalkozás havonta köteles megállapítani, levonni és a tárgyhónapot követõ hónap 12. napjáig megfizetni. A vállalkozói járulékot éves szinten a minimálbér után akkor is meg kell fizetni, ha a társas vállalkozó részére jövedelmet nem fizettek és a tárgyév folyamán, a tárgyhónapig bezárólag a megfizetett járulék nem éri el a minimálbér alapulvételével számított járulék összegét.

Ha az egyéni vállalkozó társas vállalkozóként is biztosított, a vállalkozói járulékot csak az egyéni vállalkozásában kell megfizetnie. Amennyiben a biztosított társas vállalkozó egyidejûleg több gazdasági társaság személyesen közremûködõ tagja, a vállalkozói járulékot abban a vállalkozásában kell megfizetnie, amelyben fõfoglalkozású tagként járulékfizetésre kötelezett.

Nem kell vállalkozói járulékot fizetnie
1. annak az egyéni és társas vállalkozónak, aki a vállalkozói tevékenysége folytatásával egyidejûleg munkaviszonyban is áll és munkaideje eléri a heti 36 órát. (Az Flt. értelmezõ rendelkezései szerint a munkaviszonnyal egy tekintet alá esik: a közszolgálati jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, egyéb szolgálati viszonyok, a bedolgozói jogviszony stb.) E személyek munkaviszonyuk után a fizetnek munkavállalói járulékot, munkaadójuk munkaadói járulékot és ellátásként is munkanélküli járadékra lehetnek jogosultak.
2. aki öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, vagy arra jogosulttá vált. A Tbj. szerint ugyanis a saját jogú nyugdíjasként vállalkozói tevékenységet folytató személy kiegészítõ tevékenységet folytató egyéni, vagy társas vállalkozónak minõsül. A saját jogú nyugellátásban részesülõ személyek sem munkanélküli járadékra, sem vállalkozói járadékra nem lehetnek jogosultak.

Forrás: www.apeh.hu

Vissza az előző oldalra