Válságadók jönnek - értékelések

ART 2010-10-13

Nyomtatás

Forrás: MTI

Három évre szóló válságadókat kíván bevezetni a kormány, amelyet a távközlési, illetve telekommunikációs, az energetikai szektor és a kereskedelmi áruházláncok fizetnek be a költségvetésbe már 2010-ben is, továbbá a kormány november elsejétõl 2011. december 31-ig felfüggeszti a magánnyugdíjrendszerbe jelenleg havonta 30 milliárd forint értékben folyósított összeg átutalását - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök szerdán a Széll Kálmán Alapítvány budapesti rendezvényén.

___________________________________________

ÖNADÓZÓ elõfizetéssel - lépéselõnyben az adózásban!

Önadózó - az adózók lapja. Adó, tb. számvitel a gyakorlatban havonta 64 nyomtatott oldalon. Megjelenik minden hónap elsõ napján. Hétezer könyvelõ irodának, vállalkozásnak és intézménynek szolgáltatunk havonta, 10 ezren olvassák rendszeresen heti hírlevelünket. Elõfizetési díj 2010. 10-12. hónapra 4.410,-Ft. (1.470,-Ft/hó) Elõfizetõknek 20% szakkönyv vásárlási kedvezmény, ingyenes e-könyvek, e-Önadózó. Ügyfélszolgálat 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 267 5010.

Elõfizetés: info@onadozo.hu

___________________________________________

Válságadók jönnek - értékelés

Közölte azt is, felfüggesztik a még meg nem kezdett PPP-beruházások szerzõdéseit, újakat nem kötnek, a már futó PPP-szerzõdéseket újratárgyalják. A második akciótervet hétfõn terjesztik az Országgyûlés elé.

A távközlési és telekommunikációs szektor évi 61 milliárd forintot, az energetikai szektor évente 70 milliárdot, a kereskedelmi áruházláncok 30 milliárdot fizetnek be. A fizetésre kötelezett energetikai cégek és kereskedelmi láncok a részletek ismeretében dolgozzák ki álláspontjukat.

Az idén összesen 221 milliárd forintot spórol meg az állam a három "pótadóval" és a magánnyugdíj-pénztári befizetések állami nyugdíjkasszába irányításával. További 200 milliárd forint költségvetési bevételt jelent a pénzügyi szektor 200 milliárd forint különadója. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az MTI-nek a kormányfõ szerdai beszéde után azt mondta: ez az összeg szükséges ahhoz, hogy az örökölt gazdasági folyamatokból következõ államháztartási deficitet visszakorrigálják 3,8 százalékra.

A forint a kormányfõi beszéd és a kedvezõ nemzetközi hangulat hatására erõsödött, bár a miniszterelnök által felvázolt második gazdasági intézkedési csomag tartalma nem rázta meg a forintpiacot. A válságadó hírére viszont esett a Magyar Telekom és a Mol árfolyama a Budapesti Értéktõzsdén.

A magánnyugdíjpénztárakat érintõ tervezett intézkedésekkel szemben a pénztárak minden lehetséges fórumon fel kívánnak lépni - közölte magánnyugdíjpénztárakat összefogó Stabilitás Pénztárszövetség az MTI-vel. A tervezett intézkedések a több mint 3 millió magánnyugdíjpénztári tag több mint 2.700 milliárd forintos vagyonának elvonását jelenti.

A beszédet követõen gyorsan reagáltak a külföldi és a magyar elemzõk is. A londoni felzárkózó piaci elemzõk szerint kedvezõ a kormány elkötelezettsége az idei és a jövõ évi államháztartási hiánycél teljesítése mellett, de a piac jobban örülne a kiadási oldali reformoknak. A magyar államadósi törlesztéskockázat piaci megítélése ugyanakkor meredeken javult a szerdai londoni kereskedésben a beszéd után.

Az MTI által megkérdezett magyar elemzõk szerint a bejelentett intézkedésekkel az idei 3,8 százalékos hiánycél még lejjebb szorítható, míg a jövõ évi 3 százalékos hiányra nemcsak fedezetet, de jelentõs tartalékot is képez ezzel a kormány.

Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértõje úgy vélekedett az MTI megkeresésére, hogy összességében nem adócsökkentés, hanem adóátcsoportosítás történik a lakosságtól az extraprofitot termelõ vállalkozások terhére. Hozzáfûzte: ne legyen kétségünk a felõl, hogy az ágazati adókat végül - ahogy a bankadót is - a lakosság fizeti majd meg, ugyanis ezek az adók árképzõ tényezõk lesznek. Lehetséges - tette hozzá -, hogy a személyi jövedelemadó-csökkentés egy része ezen az ágon kerül majd vissza az államkasszába.

A válságadó kivetése nem "ördögtõl való" ötlet, a nemzetközi adózási gyakorlat ismeri az ideglenes adó fogalmát, gyakorlatát - mondta Herich György a kormányfõ által szerdán bejelentett adóintézkedésekre reagálva az MTI-nek.

A válságadót a Magyar Okleveles Adószakértõk Egyesületének (Moklasz) elnöke szerint jellemzõen akkor alkalmazzák, ha rendkívüli (természeti, társadalmi, gazdasági) esemény történik, példaként a német újraegyesítést említette. A gazdasági válság, a magyar gazdasági, költségvetési helyzet ezt indokolhatja az adószakértõ szerint. Megfogalmazása szerint az ördög a teherviselõk körének, az elvonás mértékének, módjának meghatározásában rejtõzik, a szakma mindenesetre várja a részleteket.

Az ideiglenes adó - ha ezt jól használják fel - hozzásegíthet egy átfogó adóreform megvalósításához, amire nagy szükség lenne az ország versenyképességének javításához - vélekedett Herich György. Az adószakértõ hangsúlyozta: a költségvetés kényszerpályán van, a hiány csökkentéséhez valahonnan forrásokat kell szerezni, a megadóztatni kívánt ágazatokban pedig az elmúlt idõszakban jelentõs látható és látens extraprofit realizálódott.

Hozzátette: az eddig bejelentett ágazati adókból és a magánpénztári átutalások felfüggesztésébõl származó jövõ évi mintegy 700 milliárd forintos többletbevételbõl az idei évközi adóintézkedések mintegy 150 milliárd forintot, a jövõ évre tervezett, eddig ismertté vált szja-módosítások pedig mintegy 300 milliárd forintot visznek el.

Az okleveles adószakértõ szerint egy komoly adóreformhoz legalább 1.000-1.200 milliárd forint szükséges. A bejelentett intézkedések, valamint a jövõre várható 2,5-3 százalékos gazdasági növekedésbõl származó pótlólagos bevételbõl már képzõdhet annyi forrás, amibõl az adóreform elindítható. Azt ugyanakkor még nem lehet tudni, hogy más területek - például az önkormányzatok, nagy állami vállalatok - mennyi költségvetési forrást fognak elszívni - mondta.

Herich György kiemelte: érzékelhetõ, hogy a kormány a nagyvállalatoktól a magánszemélyek és a kis- és középvállalatok javára csoportosít át forrásokat. Az okleveles adószakértõ nem tart attól, hogy az ágazati adókat végsõ soron egy az egyben a fogyasztók fizetik meg. Az államnak vannak megfelelõ eszközei arra, hogy ezt megakadályozza, mondta. Példaként az árszabályozást, a verseny erõsítését, az ellenõrzés fokozását említette. Úgy vélekedett, például a bankszektorban a terhek áthárítását megakadályozandó egyebek között az állam szerepvállalásának növelésével erõsíteni lehetne a versenyt, az ellenõrzés javításával pedig a belföldön realizálandó jövedelem arányát javítani.

- Az Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett válságadó-intézkedések azokat a szektorokat érintik, ahonnan egyébként sok pénz áramlik ki a magyar gazdaságból - hangsúlyozta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerda este egy brüsszeli rendezvényen.

A belgiumi magyar nagykövetség külgazdasági irodája és a Parragh vezette kamara brüsszeli EU-képviselete által szervezett kerekasztal-beszélgetésen alapvetõen az EU belsõ piaci reformjáról volt szó, de a résztvevõk az MTI tudósítójának kérdése nyomán kitértek az úgynevezett válságadók - tehát a pénzügyi szektor külön megadóztatása, illetve további intézkedések - lehetséges hatásaira is.
A magyar kormányfõ szerdán jelentette be, hogy három évre szóló válságadót kíván bevezetni a kormány, amit a távközlési, illetve telekommunikációs, az energetikai szektor, valamint a kereskedelmi áruházláncok fizetnek be a költségvetésbe már 2010-ben is.

Parragh László helyeselte a lépést, mondván, nem nagyon volt más választás, hiszen a költségvetési egyensúlyt mindenképpen biztosítani kell, és ez a fajta célzott költségvetési bevételnövelés szerinte jobb megoldás, mint az egyéb, általános érvényû megszorító intézkedések, elvonások, illetve adóemelések. Megjegyezte: igaz az, hogy a végén mindig a fogyasztó fizet, de így is pozitív folyamatokat remél attól, hogy az említett ágazatokat terhelik különadóval.

A kamarai elnök azonban figyelmeztetett arra: a kormánynak a költségvetési egyensúly fenntartása mellett meg kell valósítania két további célt is. Az egyik, hogy át kell alakítania a nagy elosztó rendszereket, vagyis a nyugdíj-, az oktatási, az egészségügyi és az adórendszert, valamint a kutatás-fejlesztés finanszírozását. Enélkül ugyanis a költségvetési egyensúly nem lesz fenntartható - mondta. A másik feladat - állapította meg - az, hogy növekedési pályára kell állítani a magyar gazdaságot, mert ennek hiányában elfogy a kormány politikájának társadalmi támogatottsága.

Györkös Péter nagykövet, a brüsszeli magyar állandó EU-képviselet vezetõje kiemelte, hogy a válságadó-intézkedések átmeneti jellegûek, és õ is szükségesnek mondta a strukturális reformokat. Leszögezte, hogy a miniszterelnök által bejelentett intézkedések magyar megítélés szerint nem állnak ellentétben az unió jogi elõírásaival.

Terták Elemér, aki igazgatói tisztséget tölt be az Európai Bizottság belsõ piaci fõigazgatóságán, megállapította, hogy a bejelentett magyar intézkedések nem példa nélküliek az EU-ban. A brüsszeli bizottság - tette hozzá - azt reméli, hogy amint a szorító helyzet enyhül, a kirótt válságadók mértéke hozzásimul az európai szinthez, és nem lesznek attól durva eltérések.

Ami a küszöbön álló uniós belsõ piaci szabályreformot illeti, ezzel kapcsolatban Parragh László elmondta: a magyar kis- és középvállalkozói kör saját túlélésével - piacainak megtartásával, finanszírozás megszerzésével - van elfoglalva. Magyarország már egy kész unióba lépett be, ahol adottak voltak a szabályok - folytatta. Úgy vélekedett: az uniós belsõ piaci reform kapcsán tudatosulnia kellene annak, hogy igenis lehet Brüsszelben befolyásolni a folyamatokat.

"El lehet érni azt, hogy a mi szempontjaink is érvényesüljenek" - fogalmazott, hangsúlyozva, hogy ez nem csupán Magyarországra, hanem a környezõ térségre is vonatkozik.

"A mi vállalkozásaink kisebbek, szegényebbek, kevésbé tõkeellátottak, kevesebb piaci kapcsolattal rendelkeznek, tehát nagyon sok mindenben másként néznek ki, mint amit itt Brüsszelben kis- és középvállalkozás alatt értenek. Amit mi megtehetünk e jogszabály kapcsán, hogy megpróbáljuk a saját prizmánkon keresztül a saját problémarendszerünket megértetni. Olyan technikákat kellene ebbe beemelni, amelyek a magyar kisvállalkozások számára is megfelelõ választ adnak" - mondta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

***

A KÖNYVELÕI FELELÕSSÉG KÉZIKÖNYVE + CD

Az I. Fejezet szól a könyvelési szerzõdésrõl – amelyben felvázoljuk azokat a jogi technikákat, amelyeket mindenképpen javasolunk beépíteni az ügyféllel megkötött könyvelési szerzõdésbe. Ezeket könyvünk, és annak CD melléklete részletesen tartalmazza.Könyvünk II. Fejezete az adótörvények rejtett csapdáival, és a könyvelõi munka során elkövethetõ tipikus hibalehetõségekkel foglalkozik. Tanulságos olvasmány ez könyvelõknek – egy könyvelõirodai vezetõ tollából. A III. Fejezetet a könyvelõi kártérítési felelõsségnek szenteltük, amelybõl egyáltalán megismerheti, hogy melyek a téma lényeges kérdései, érveket, tippeket kaphat ilyen élethelyzetekre. Könyvünk értékes részét képezi az a 20 esettanulmány, amelyek könyvelõi kártérítési jogeseteket dolgoznak fel. A könyvelõ irodák felelõsségi kérdései mellett részletesen foglalkozunk a munkaviszonyban, alkalmazottként foglalkoztatott könyvelõk, fõkönyvelõk, gazdasági igazgatók kártérítési felelõsségével is. Könyvünk IV. Fejezete pedig – egyfajta válaszként, megoldásként a könyvelõi kártérítési felelõsség által felvetett kérdésekre – tartalmazza a könyvelõ iroda Általános Szerzõdési Feltételeit, továbbá Szervezeti és Mûködési Szabályzatát, felhasználható iratminta formájában. Ezeket megnyitható word dokumentumként – további iratmintákkal együtt – a könyvünk Függelékét képezõ CD is tartalmazza.

A könyvelõi felelõsség kézikönyve. Szerzõ: Dr. Szabó Tibor, Regõs Gábor
Kiadó: Adónet.hu Zrt. 2009
Terjedelem: 328 oldal + CD
Ára: 9.900,-Ft + 740,-Ft postaköltség - Önadózó újság elõfizetõknek 20% kedvezménnyel 7.920,-Ft + postaköltség

Megrendelés: info@onadozo.hu

Önadózó újság elõfizetés: info@onadozo.hu

Személyesen megvásárolható: Önadózó Ügyfélszolgálat, 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 06 1 267 5010

Vissza az előző oldalra