Gyorskérdés
JOG - Polgári jog, gazdasági jog, cégjog, civil szervezetek

Bt beltag alkalmazotti jogviszony

A Gyorskérdés szolgáltatás igénybevétele az Önadózó újság előfizetői részére biztosított. Az összes hozzászólás megtekintéséhez regisztráljon vagy lépjen be előfizetőként!

Az Önadózóval könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. A Gyorskérdés menüpontban pedig előfizetőként szakmai konzultációt kérhet.

Nem létező felhasználó 2010-01-28 20:32:48

A Bt beltegja munkaviszonyban kívánja a tevékenységét folytatni. Kérdés: a kültag gyakorolhatja-e felette a munkáltatói jogokat, és a tagok gyûlése hozhat-e ilyen határozatot? Köszönöm ha választ kapok
gpinter

^{Témanyitó hozzászólás}

raab 2010-01-29 13:20:25

abban az esetben ha a társasági szerzõdésben rögzítve van, hogy a kültag is jogosult üzletvezetésre (erre a Gt. lehetõséget ad) akkor gyakorolhat a kültag munkáltatói jogokat. Amennyiben ezt nem rögzítették, a társasági szerzõdést módosítani kell, ellenkezõ esetben a kültag nem lehet munkáltató. Nem elég a tagok gyûlése.
k.csaba

^{Felhasználói hozzászólás}

Nem létező felhasználó 2010-01-29 19:45:28

Köszönöm k.csaba a válszod
gpinter

^{Felhasználói hozzászólás}

lmpraxis 2010-02-01 14:01:13

Más vélemény:

Ha nem a vezetõi tisztségviselést kívánja munkaviszonyban, hanem a Bt-ben egyéb tevékenységet is végez, akkor ezt a tevékenységet gyakorolhatja munkaviszonyban oly módon, hogy a társasági szerzõdésben rögzítve van, hogy a beltag vállalhat munkaviszonyt x munkára, és felette a munkáltatói jogokat a taggyûlés gyakorolja. Célszerû még azt is rögzíteni, hogy ebben a kérdésben a tagok egyhangú határozata szükséges.
Ilyen szerzõdést a jogászok elfogadhatónak mondanak. Nem feltétlenül kell a vezetõ tisztségviselésre gondolni, az lehet megbízásos jogviszonyban ellenérték nélkül És akkor megoldódik "a piaci áron közremûködés" gondja is.

^{Felhasználói hozzászólás}

raab 2010-02-03 09:11:35

A társasági törvény több vonatkozásban a gazdasági társaságok tagjait olyan alapvetõ jogokkal és kötelezettségekkel ruházza fel, melyre más eszköz (pl. taggyûlés) nem rendelkezik megfelelõ jogosítvánnyal. A munkáltatói jogok gyakorlása is ilyen. Amennyiben a betéti társaságnak egyetlen beltagja van, fõ szabály szerint õ látja el az üzletvezetõi feladatokat, képviseli a céget, szükség szerint gyakorolja a munkáltatói jogokat stb. Természetesen fenti tisztségén kívül vállalhat mellékszolgáltatásként személyes közremûködés keretében egyéb munkavégzést is. Mindezt a társasági szerzõdésben rögzíteni kell. Ugyancsak a társasági szerzõdés határozza meg a kültag helyzetét (pl.személyes munkavégzés). Amennyiben a kültag nemcsak mint „csendestárs” van jelen, az alapító okiratban a társaságban betöltött szerepét rendezni kell. Ennek hiányában, hogyan gyakorolhatna munkáltatói jogokat az üzletvezetõ beltag (akár nem vezetõ tisztségviselésére irányuló) munkavégzése felett? A tagok gyûlése 1 beltag 1 kültag esetében gyakorlatilag a kültagból áll minden olyan döntésben, amelybõl a beltag ki van zárva. Már pedig a saját munkaviszonyára vonatkozó döntéseknél munkáltatói részrõl a beltag ki van zárva, hiszen õ a munkavállaló. Hogyan valósul meg ez esetben a munkaviszonyra jellemzõ szigorú alá-fölé rendeltségi viszony, az utasítási jog, a felelõsségi szabályok. Esetleges munkajogi jogvita során az alapító okiratban ez irányú jog és kötelezettség nélküli kültag mint munkáltató áll szemben a céget irányító (képviselõ) beltaggal mint munkavállalóval? Egyáltalán ki írja alá a munkaszerzõdést a foglalkoztató nevében? A társasági szerzõdés szerint felelõsséggel szinte nem is rendelkezõ kültag? A munkaviszony létrejöttével a munkajog, a Munka Törvénykönyve szabályai érvényesülnek. A GT-rõl szóló törvény is kimondja, egyedüli Bt. beltag munkaviszonyos nem lehet, kivéve, ha errõl a társasági szerzõdés másként rendelkezik. De ez esetben a társasági szerzõdésnek arról is rendelkeznie kell, hogy a kültag lesz a munkáltatói jogkör gyakorlója. Ez rendesen együtt jár a cég képviseletével, üzletvezetésével is.
A megbízásos jogviszonnyal is az a gond, kivel köti meg a beltag?
Lehet, hogy a jogászok elfogadhatónak tartják a taggyûlési határozatot, ennél talán fontosabb hogy az APEH mit fogad el, és a munkaügyi bírák hogyan döntenek ilyen esetekben. Van jó néhány jogeset erre vonatkozóan.

^{Felhasználói hozzászólás}

lmpraxis 2010-02-04 10:24:48

Én Csak arra próbáltam rávilágítani, hogy célszerû a társasági szerzõdést módosítani, mivel ezáltal érvényesíthetõ a GT azon része,
"ha a társasági szerzõdés eltérõen nem rendelkezik"
Ha ott szabályozva van, ahogy a Gt elõírja akkor eleget teszünk a törvénynek. Aztán hogy mit szól hozzá az Apeh arra elõre nem lehet készülni, a lényeg hogy egy törvény adta ............helyzetet alkalmazunk, ami szerintem sem életszerû, de az hogy olyan jövedelmet Eho-ztassunk, amit csak kivehetne, de nem vesznek ki, aztán piaci értékrõl lehet szó, ha nincs rá kereset stb. ezek legalább annnyira életszerûtlenek, sõt. Pl ha indul egy ügyvédi iroda az ügyvéd piaci értéke lehet 310.000 Ft, de ha még nincs ügyfele, akkor honnan a........
tudja ezt járulékkal, fenntartással biztosítani. Na itt is mondhatja az apeh..
Az alábbiakban néhány honlap címét bemásolok, ahol szintén ebben a témában már volt szó, többek közt az Önadózóban!

http://www.onadozo.hu/hirek/?f=view&id=430

http://cegiranytu-tanacsado.blogspot.com/2009/09/beteti-tarsasag-beltagja.html

Lehet azonban olyan törvényes lehetõség, amely e kedvezõtlen hatások mérséklésére törvényes és legális lehetõséget nyújthat a társas vállalkozók számára.

A sokáig megszokott és berögzült gyakorlattal szemben ma már van lehetõség arra, hogy a betéti társaságok beltagja(i) is munkaviszonyt létesítsenek saját gazdasági társaságukkal. Ennek jogszabályi alapját a Gazdasági társaságokról szóló törvény 22 § (3)-a teremti meg:

"(3) A vezetõ tisztséget - ha a társasági szerzõdés eltérõen nem rendelkezik - nem láthatja el munkaviszonyban az egyszemélyes gazdasági társaság tagja, illetve a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja."

Tehát van jogi lehetõség Bt-ben is munkaviszonyt létesíteni a beltag(ok)nak. Amennyiben a munkaviszony legálisan létrehozható, attól kezdve a Bt. gazdálkodó tevékenységében való részvételért nem közremûködõi díj, hanem munkabér jár.

Az pedig évek óta köztudott, hogy adózási és járulékfizetési szempontból a munkabér kedvezõbb, mint bármely más egyéb juttatási forma.

A teljesség igénye nélkül pár elõny 2010-ben:

- igénybe lehet venni a csak a munkaviszonyból származó jövedelmek utáni adójóváírást. Ez 2010 évben akár havi 15 100 Ft is lehet. Azaz egy év alatt több mint 180 000 Ft.

- kedvezményes adókulccsal (25 % ) lehet juttatni étkezési utalványt.

- cafeteria keretében a munkaviszonyban álló bt-tag otthoni internet-használata is adómentesen kifizethetõ.

- adómentesen kifizethetõ a közigazgatási határon túlról történõ munkábajárás 9 Ft/km átalány gépjármû költsége. (Amennyiben van saját tulajdonú személygépjármûve és a munkavégzés települése nem azonos a lakóhelyével.)

Mit lehet tenni ahhoz, hogy ezen törvényes és legális elõnyökkel élni lehessen:

1. Felül kell vizsgálni a Társasági szerzõdést, hogy a cégvezetés formájáról, a beltagok tevékenységérõl miképpen rendelkezik.
2. Ezt követõen törölni kell a szerzõdésbõl a személyes közremûködés kötelezettségét.
3. Rögzíteni kell, hogy a beltag(ok) a szerzõdés módosítást követõen munkaviszonyban látja el a társaság vezetésével kapcsolatos feladataikat.

(Figyelem! Visszamenõleges hatállyal ezt nem lehet megtenni, mivel a munkaszerzõdés létrejöttét legkésõbb a munka megkezdésekor be kell jelenteni az adóhivatalnak a 10T1041-es nyomtatványon.)

1. A társasági szerzõdés módosítása után meg lehet kötni a munkaszerzõdést a bt-beltag(ok)kal, a Társaság tényleges teherbíró képességéhez igazodó mértékû munkabér és egyéb juttatások meghatározásával. A munkakör megnevezése lehet pl. ügyvezetõ és orvos. Az adózási és járulékfizetési kötelezettségeknek így az orvosi munkakörhöz tartozó FEOR számmal lehet eleget tenni.

^{Felhasználói hozzászólás}

lmpraxis 2010-02-04 10:34:44

Bocs, a legfontosabb lemaradt, itt már Apeh állásfoglalás is van!

http://www.adonavigator.hu/index.php?mod=cikk&kat=fullcikk&aktcikkid=212

^{Felhasználói hozzászólás}

raab 2010-02-09 14:09:51

A cikkben szereplõ állásfoglalást korábban már magam is láttam. Nem minõsítem, de az állásfoglalás "alkotója" a Munka Törvénykönyve ide vonatkozó részeivel sajnálatos módon nincs tisztában. Bírósági valamint Legfelsõbb bírósági határozat viszont az én véleményem támassza alá, melyet természetesen fenntartok.

^{Felhasználói hozzászólás}

Összesen: 7 db hozzászólás

Vissza az előző oldalra