Külföldi munkavégzéssel kapcsolatos adózási teendõ

ART 2011-01-26

Nyomtatás

Forrás: MTI

A külföldön foglalkoztatott magyar munkavállalók esetében - a kettõs adóztatás elkerülése érdekében - különös figyelmet igényelhet az szja bevallások készítéséhez szükséges munkáltatói igazolások kiadása, amelynek határideje január 31-én jár le - hívja fel a figyelmet a Deloitte.

___________________________________________

Kérjen ingyenes Önadózó bemutató számot!

Az Önadózó újság egy korábbi számának megküldésével Ön betekintést nyerhet abba a mûhelymunkába, amellyel havonta többezer vállalkozás, intézmény és tanácsadó részére nyújtunk szakmai információkat, megoldásokat adókötelezettségeik szakszerû teljesítéséhez. Önadózó - az adózók lapja. Adó - Tb - Számvitel a gyakorlatban, havonta 64 oldalon. A megadott postacimre megküldjük, jelezze e-mailben: info@onadozo.hu

___________________________________________

Külföldi munkavégzéssel kapcsolatos adózási teendõk

Bár a magyar állampolgárok a Szja törvény értelmében alapvetõen belföldi illetõségûnek számítanak, ha külföldön dolgoznak, felmerülhet, hogy Magyarországon kívül (például a munkavégzés országának szabályai alapján) is illetõséggel bírónak minõsülnek - ismerteti a közleményben Gyuricsku Eszter, a Deloitte adóosztályának igazgatója. Az ilyen esetekben el kell kerülni, hogy mindkét ország - az összes jövedelme után - megadóztassa a munkavállalót, ehhez viszont már a nemzetközi egyezmények összetett illetõségi szabályait kell alapul venni. Az illetõség megállapítása munkavállalónként egyedi megközelítést igényel.

Ahhoz, hogy egy belföldi illetõségû munkavállaló munkaviszonyból származó jövedelme a külföldi foglalkoztatás esetén is belföldön maradjon adóztatható, több feltételnek kell egyidejûleg teljesülnie. Ezek egyike a 183 napot meg nem haladó külföldi tartózkodás, ami a nemzetközi egyezményektõl függõen adóévre, pénzügyi évre vagy egyéb 12 hónapos idõszakra vetítve vizsgálandó. Egy másik feltétel, hogy ne a munkavégzés országában illetõséggel rendelkezõ cég térítse (vagy nevében térítsék) a munkavállaló juttatását. Ennek vizsgálata során nem kizárólag a foglalkoztatási költségek viselése meghatározó, mivel döntõ lehet például az is, hogy melyik vállalat felelõs a munkavállaló munkájáért, biztosítja a munkavállaló számára az eszközöket, kinek tartozik a munkavállaló beszámolási kötelezettséggel stb.

Ha a munkáltató arra a következtetésre jut, hogy a munkavállalónak a munkaviszonyból származó jövedelme után egy másik országban kell adóznia, akkor azt a bérszámfejtési dokumentumokban, év végi igazolásokban és a havi (munkáltatói) bevallásban is jeleznie kell - ismerteti Gyuricsku Eszter. Így például, ha a magánszemély belföldi illetõségû marad, a külföldön adóztatható munkaviszonyból származó jövedelemét a fenti dokumentumokban és a munkavállaló bevallásában adóterhet nem viselõ járandóságként kell elszámolni.

A munkáltatónak természetesen a járulékkötelezettségek jogszabályoknak megfelelõ megállapításáról is intézkednie kell, szem elõtt tartva, hogy az EU szabályozás és általában a szociális biztonsági egyezmények - egyes speciális eseteket kivéve - a munkavégzés helyéhez rendelik a járulékfizetést. Ennek következtében az is elõfordulhat, hogy egy magyar magánszemély, aki huzamosabb ideig dolgozik külföldön és munkaviszonyból származó jövedelme ott válik adóztathatóvá, a járulékot továbbra is Magyarországon fizeti. Összetett szabályok vonatkoznak annak megállapítására is, hogy amennyiben a munkavállaló a magyar járulékszabályok hatálya alá tartozik, de a munkavégzés országában adóztathatók a munkaviszonyhoz kapcsolódó juttatásai, mi után kell járulékot fizetni Magyarországon.

A Deloitte szakértõje szerint célszerû január 31-ig sort keríteni az adatok feldolgozására, és az igazolások kibocsátásával egyidejûleg a 08-as bevallások önellenõrzésére, mert ebben az esetben még arra is lehetõség van, hogy az esetleges adótúlfizetést a munkáltató visszakérje, és elszámolja alkalmazottjának. Ha a módosításra csak az igazolás kiadását követõen kerül sor, akkor az adóhatósághoz bejelentést kell tenni, és az eljárás az adóhatóság határozatával zárul.

A külföldi adóztatáshoz kapcsolódó esetekben az illetõség általában nem vet fel kérdéseket, különösen, ha az adózó a külföldi adóhatóság által kiadott illetõségigazolást be tudja mutatni. Természetesen elõfordulhat olyan eset, amikor a külföldi adóhatóság nem tud kiadni illetõség-igazolást, és ilyenkor egyéb szervek - például külképviselet, vámhatóság vagy adótanácsadó - igazolása, nyilatkozata is szükséges lehet.

Arra is fel kell készülni, hogy a tartózkodás igazolásához az adóhatóság nyilatkozatot kér a magánszemélytõl, vagy bekéri a fogadó vállalat nyilatkozatát arról, hogy a munkavállaló a meghatározott idõtartamban külföldön munkát végzett. Amennyiben az adóhatóság a külföldi adóbevallás bemutatását is kéri, gondot okozhat, ha a különbözõ országokban (például Németország, Ausztria, Egyesült Királyság, USA) az adóbevallás benyújtásának vagy az adófizetésnek a határideje eltér a magyar szabályoktól.

A kiküldetést alátámasztó bizonylatokat, például a kiküldetési megállapodást, gyakran ellenõrzi a hatóság. Ilyenkor részben formai, részben pedig tartalmi vizsgálatot végez, többek között ellenõrizve, hogy a dokumentumot arra jogosult személy írta-e alá, a vállalat a kiküldetési megállapodásban szereplõ juttatásokat biztosítja-e stb.

A magyar cégek által kibocsátott dokumentumok adóhatósági vizsgálatánál az adategyezõséget - például a magánszemély részére kibocsájtott havi bérjegyzék, éves bérkarton és igazolások adatai, valamint a munkáltató által beadott havi bevallás között - vizsgálja a hatóság.

A Deloitte szakértõje hangsúlyozza: ha biztosan tudható, hogy egy munkavállaló munkaviszonyból származó jövedelme külföldi adóztatás alá tartozik (és a vonatkozó dokumentumok is rendelkezésre állnak), akkor akár év közben is le lehet állítani az adólevonást, és a járulékkötelezettségeket is igazítani lehet ehhez a helyzethez, elkerülendõ az adó- és járulék túlfizetést. Ha azonban bármilyen bizonytalanság van a külföldi adózást illetõen, érdemes továbbra is fenntartani az adólevonást, mert az adózó számára a bizonytalanság nagy kockázatot jelenthet: a le nem vont adó (járulék) vonatkozásában az adóhatóság késedelmi pótlék mellett 50 százalékos mulasztási bírságot írhat elõ.

***

ÖNADÓZÓ elõfizetéssel - lépéselõnyben az adózásban!

Önadózó - az adózók lapja. Adó, tb. számvitel a gyakorlatban havonta 64 nyomtatott oldalon. Megjelenik minden hónap elsõ napján. Hétezer könyvelõ irodának, vállalkozásnak és intézménynek szolgáltatunk havonta, 11 ezren olvassák rendszeresen heti hírlevelünket. Elõfizetési díj 2011. 1-12. hónapra 17.640,-Ft. (1.470,-Ft/hó) Elõfizetõknek 20% szakkönyv vásárlási kedvezmény, ingyenes e-könyvek, e-Önadózó. Ügyfélszolgálat 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 267 5010.

Elõfizetés: info@onadozo.hu

Vissza az előző oldalra