Készletek értékelése

SZÁMVITEL 2024-06-09

Nyomtatás

Forrás: Önadózó | Szerző: Botka Erika

A tőzsdén nem forgalmazott készletek esetében meghatározóak lehetnek a vállalkozó értékesítési lehetőségei, a következő üzleti évre előre rögzített értékesítési szerződéseiben kialakított árak is, amely szempontokat szintén figyelembe kell venni az értékvesztés elszámolásakor.

A készletek év végi értékelésekor, az értékvesztés elszámolásakor és visszaírásakor a leértékelést, visszaértékelést megalapozó döntést a mérlegkészítéskor ismert összes piaci és egyéb információ figyelembevételével kell meghozni.

A számviteli törvény előírása szerint, ha a készlet bekerülési (előállítási), illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára, akkor azt a mérlegben a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett, várható támogatásokkal növelt eladási áron számított értéken kell kimutatni, a készlet értékét a különbözetnek értékvesztéskénti elszámolásával kell csökkenteni.

A számviteli törvény előírása alapján a mérlegben kimutatott eredmény meghatározásakor, a mérlegtételek értékelése során figyelembe kell venni minden olyan értékvesztést, amely a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket érinti, és amely a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált. Az értékvesztés elszámolásának alkalmazásában tartósnak minősül a könyv szerinti érték és a piaci érték különbözete, ha az múltbeli tények vagy jövőbeni várakozások alapján legalább egy évig fennáll. A különbözet tartósnak minősül - fennállásának időtartamától függetlenül - akkor is, ha az az értékeléskor rendelkezésre álló információk alapján az véglegesnek tekinthető.

A számviteli törvény előírása szerint a készlet bekerülési (előállítási) értékét csökkentetten kell a mérlegben szerepeltetni akkor is, ha a készlet a vonatkozó előírásoknak (szabvány, szállítási feltétel, szakmai előírás stb.), illetve eredeti rendeltetésének nem felel meg, ha megrongálódott, ha felhasználása, értékesítése kétségessé vált, ha feleslegessé vált. A készlet értékének csökkentését - a különbözetnek értékvesztéskénti elszámolásával - ez esetben addig a mértékig kell elvégezni, hogy a készlet a használhatóságának (az értékesíthetőségének) megfelelő, mérlegkészítéskor, illetve a minősítés elvégzésekor érvényes (ismert) piaci értéken (legalább haszonanyagáron, illetve hulladékértéken) szerepeljen a mérlegben.

A számviteli törvény 56. §-a (3) bekezdésének előírása alapján az értékvesztés összege a - fajlagosan kis értékű - készleteknél a vállalkozó által kialakított készletcsoportok könyv szerinti értékének arányában is meghatározható.

A számviteli törvény 56. §-a (4) bekezdésének előírása alapján amennyiben a készlet piaci értéke jelentősen és tartósan meghaladja könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a készlet könyv szerinti értéke azonban nem haladhatja meg az eredeti bekerülési (előállítási) értéket.

A számviteli törvény hivatkozott szabályaiból következik, hogy a mérlegkészítéskori értékeléskor a minősítéseket nem szabad a piaci árak átmeneti ingadozásaira alapozni, tartós - éven túli - piaci tendenciákat kell figyelembe venni, illetve az adott időpontban rendelkezésre álló legmegbízhatóbb adatokra kell támaszkodni a tekintetben, hogy az egyes készletfajták esetében mekkora piaci értéket vesznek figyelembe. Ebből következően, például tőzsdére bevezetett termék esetében a tartós (akár éven túli) piaci tendenciákat kell figyelembe venni, és nem lehet egy-egy kiugró - rövidebb - időszak áraira alapozni az értékvesztést. Amennyiben a készlet piaci árairól megbízható, hosszabb idősor áll rendelkezésre, tartós tendencia kimutatására, az idősorban megfigyelhető szezonalitás kiszűrésére például alkalmazható a különböző hosszúságú mozgóátlagok statisztikai módszere is.

A számviteli törvény 46. §-a (4) bekezdésének az előírása alapján a különbözet tartósnak minősül - fennállásának időtartamától függetlenül - akkor is, ha az az értékeléskor rendelkezésre álló információk alapján véglegesnek tekinthető, így ebben az esetben az értékvesztés elszámolása tekintetében nem feltétel az egy éves időtartam.

A gyakorlatban több olyan eset is előfordul, amikor az értékvesztés véglegesnek tekinthető. Így ilyen lehet például, ha mérlegkészítés időpontjáig a készletre:

opciós eladási szerződést kötöttek és a szerződés szerinti eladási ár alacsonyabb a készlet könyv szerinti értékénél, vagy
éves értékesítési keretszerződést kötöttek és a szerződés szerinti eladási ár alacsonyabb a készlet könyv szerinti értékénél.

A könyv szerinti értéknél alacsonyabb piaci ár akkor is véglegesnek tekinthető, ha a készletet a mérlegkészítés időpontjáig értékesítették. Ebben az esetben is, ha az eladási ár alacsonyabb a könyv szerinti értéknél, akkor az értékvesztés elszámolása indokolt a megelőző üzleti év mérlegfordulónapjával, amennyiben az jelentős összegű (azaz ez a veszteség nem vihető át a következő üzleti évre).

FIZESSEN ELŐ 2024-RE AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE CSOMAGJÁRA!
Önadózó - okos újság okos cégeknek és könyvelőknek! Velünk 2024-ben is könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok tartalma online elérhető, illetve mobiltelefonon is. Online csomagunk: Számviteli szabályzatok 2024 ● Cafetéria szabályzat 2024 ● Pénzmosás elleni szabályzat csomag ● GDPR Segédlet, ● Gyorskérdés szolgáltatás a honlapon,● Segédletek + Mérlegképes és adótanácsadói kreditek ● Ingyenes e-könyvek és vásárlási kedvezmény az Önadózó Webáruhgázban ● Egyes Kulcs-Soft programok előfizetőknek ingyenesen ● Előfizetni itt lehet: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/